Építészeti-tájegységi arculati kézikönyvek is készülnek az adott országrész kialakult egyedi képének bemutatására

„ Építészeti-tájegységi arculati kézikönyvek is készülnek az adott országrész kialakult egyedi képének bemutatására. Füleky Zsolt építészeti helyettes államtitkár lapunknak azt mondta, a tájegységi kézikönyvek arra a törvényszerűségre is rámutatnak, hogy azok a költséghatékony építési megoldások, amelyek a helyi adottságokat figyelembe veszik. A települési és a hét elkészült tájegységi kézikönyvet közös honlapon gyűjtötték csokorba.

– A településképi arculati kézikönyvek arra buzdítják az építkezni vágyókat, hogy a Kárpát-medencében, az adott tájegységben, illetve helyben kipróbált, több száz éve jól működő építészeti karaktereket, tömegalakítást, telepítést bátran használják, mert mindez kiállta az idő próbáját – fogalmazott a Magyar Nemzet kérdésére Füleky Zsolt. A Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára szerint a kézikönyvekből kitűnik, hogyan jelennek meg helyben a kortárs építészeti elemek, az új formák, amelyek igazodnak a meglévőhöz.

Míg korábban csak az adott város, falu vagy budapesti kerület honlapján keresztül voltak elérhetők a kézikönyvek, októberben elindult a tak.e-epites.hu oldal, amelyen könnyen kereshető formában megtekinthető valamennyi elkészült kiadvány. – Mára szinte minden település elkészítette a saját kézikönyvét, amelyek mindegyike nagyon inspiráló és sokszínű. Minden esetben csak a jó példák kerülhettek be, a rossz példáknak lehetne elrettentő ereje, de ez nem célunk – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint ma nagyon gazdag az építészeti kínálat, az építkezni vágyók a világhálón szinte bármit megtalálnak. Ez azonban sok esetben a bőség zavarát jelenti, a támpontokat pedig az arculati kézikönyv adhatja meg az építtetőknek.

– Sikerült elérni, hogy sokan laikusként is részt vettek a helyi kézikönyv elkészítésében, jobban megismerték, felfedezték saját településüket. A mai kor paradoxona, hogy ha valaki elmegy pár napra külföldre, ott minden apró részletre felfigyel, minden érdekességet lefényképez, egy szép lámpatestet éppúgy, ahogy egy régi ház árnyékában alvó macskát. Ugyanakkor a saját településünket nem ismerjük igazán, amiben valami változást hoztak ezek a kézikönyvek – fogalmazott Füleky Zsolt, aki szerint a kézikönyvek fő feladata az volt, hogy az építtetők képet kapjanak a helyi építészeti örökségről, és az új épületek is ennek figyelembevételével, a településképbe illeszkedve készüljenek el.

Az építészeti önazonosságot bemutató kézikönyvek készítése ráirányította a figyelmet az ország egy-egy jól körülhatárolható egységének jellegzetességeire is. Ezek alapján sorra készülnek az építészeti-tájegységi arculati kézikönyvek (étak), amelyekből eddig hét tájegységé állt össze: a Fertő-Hanságé, az Őrség-Vendvidéké, a Mecseké, a Vértesé, a Pilisé, a Dél-Alföldé és Tokajé.

– Bár a tájegységek határai nincsenek építészeti értelemben definiálva, ám tapasztalhatjuk, hogy vannak olyan térségek, ahol az építészeti stílusjegyek ismétlődnek. Ennek kialakulásában fontos szerepe volt annak, hogy milyen építőanyag állt a rendelkezésre, milyen klimatikus viszonyok jellemzőek az adott területen, és annak, hogy mivel foglalkoztak az adott térségben, mi biztosította a megélhetést. Az így körvonalazódó tájegységek kialakult egyedi arculatát is érdemes jól értelmezhető módon bemutatni, s közkinccsé tenni – mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a tájegységi kézikönyvek arra a törvényszerűségre is rámutatnak, hogy azok a költséghatékony építési megoldások, amelyek a helyi adottságokat figyelembe veszik.

A kézikönyveket írországi példa nyomán „honosította” a helyettes államtitkárság, illetve a helyi értékeket szív­ügyükként kezelő építészek. Elsőként 2013-ban jelent meg a Balaton-felvidéki építészeti útmutató, majd 2017 márciu­sában készült el digitális formában a mintakézikönyv, amely alapján a települések kidolgozták saját kézikönyvüket.
Kisszerűség helyett nagyszerűség

Kevesen vannak az építészek, és még kevesebben a Pro Architectura-díjas építészek, amely díj grófi, bárói rangot jelent az építészetben – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a díjak tegnapi átadásán a Parlamentben. A tárcavezető köszöntőjében arról beszélt, hogy ez a díj az építészek legjobbjainak szól, akik a kisszerűség helyett a nagyszerűséget képviselik, s akik nagyszerű válaszokat adtak a jelen kihívásaira, életre keltették a múltat és utat mutattak a jövőnek. Építészeti alkotás, építészeti közélet és oktatás, építtető, valamint kiemelkedő alkotás kivitelezője kategóriában összesen tíz díjat adtak át, amelyhez egy-egy millió forint pénzjutalom és oklevél járt. A díjazottak és alkotásaik megtekinthetők a Proarchitectura.hu oldalon.”

Forrás:
Arculat, amely kiállta az idő próbáját; Pintér Balázs; Magyar Nemzet; 2019. november 16.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.