Miért van szükség európai zöld megállapodásra?

A Bizottság célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. E cél elérése érdekében azonnali fellépésre van szükség. Az európai zöld megállapodás javítani fogja az emberek egészségét és életminőségét, védi természetünket és vadon élő állatainkat, és egészséges bolygót biztosít a következő nemzedékek számára. Új növekedési stratégiát határoz meg egyes, a legfontosabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai problémák közé tartozó kérdések kezelése révén. A környezetre vonatkozó távlati vízió elfogadásával az iparágak és a vállalkozások nagyobb szabályozási bizonyosság mellett kezdhetik meg a korszerűsítést és a környezeti hatások csökkentését célzó jelentős beruházásaikat. Az első ízben az EU-ban kifejlesztett innovációk és megoldások a nemzetközi üzleti siker kulcsai lesznek. Egy ilyen átalakulás ellenállóbbá teszi az Unió gazdaságát a jövőbeli környezeti és éghajlati kockázatokkal szemben.

Mi az európai zöld megállapodás?

A zöld megállapodás ismerteti azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a Bizottság a következő években fokozatosan terjeszt majd elő. Ezek közül a következőket 2020 elején teszi közzé a Bizottság:

  • Javaslat egy méltányos átállási mechanizmus kialakítására. A következő többéves pénzügyi keret részeként a mechanizmus keretében Méltányos Átállási Alap jön létre.
  • Javaslat egy éghajlat-politikai jogszabály elfogadására, azaz a 2050-re vonatkozó klímasemlegességi cél „törvénybe iktatására”, amelynek nyomán az EU visszafordíthatatlanul rálép a klímasemlegesség felé vezető útra.
  • Közlemény arról, hogy a Bizottság szerint mit kell tennie az Uniónak a biodiverzitás védelme és előmozdítása érdekében mind az EU-n belül, mind a nemzetközi színtéren. A dokumentum egyúttal a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény részes feleinek 2020 novemberében, Kunmingban (Kína) sorra kerülő fontos nemzetközi konferenciájára való felkészülést is szolgálja.
  • Cselekvési terv a körforgásos gazdaság kiterjesztésének előmozdítására és a fenntartható termékek részarányának növelésére. A terv az iparpolitikai stratégiát kíséri majd.

A zöld megállapodásról szóló közlemény nyomán részletes elemzések kezdődnek, amelyek megalapozzák majd a gazdasági ágazatok legtöbbjét érintő, később előterjesztendő kezdeményezéseket. A Bizottság fokozatosan nyújtja majd be ezeket, melyek közül többet – a köztük lévő szoros összefüggések miatt – együtt kell kidolgozni és előterjeszteni. A legfontosabbak az alábbiak:

  • Javaslat az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését érintő 2030-as uniós klímacél megemelésére az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye részes feleinek 2020. novemberi konferenciája előtt.
  • Javaslatok az EU energiaágazatára és ipari létesítményeire vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer szükség esetén történő felülvizsgálatára, annak a közúti közlekedésre, a hajókra és az épületekre történő esetleges kiterjesztésére, valamint a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokra vonatkozó tagállami célkitűzések felülvizsgálatára.
  • A tiszta és intelligens mobilitás stratégiája, amelynek keretében egy sor olyan intézkedést fog a Bizottság előterjeszteni, amelyek célja a szárazföldi, vízi és légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése lesz. Ezek között a tisztább üzemanyagokra, az elektromos töltési infrastruktúrára, az adózásra, az úthasználati díjakra és a vasúti árufuvarozás ösztönzésére vonatkozó intézkedések szerepelnek majd. A stratégia a tervek szerint 2020 második felében készül el.
  • A vegyi anyagok kezelésére vonatkozó stratégia 2020 második felében kerül előterjesztésre. Ez – a levegő- és vízszennyezéssel kapcsolatos egyéb kezdeményezésekkel együtt – hozzá fog járulni a von der Leyen elnök politikai iránymutatásaiban szereplő szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósításához.
  • „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia az élelmiszer-termelési és -elosztási rendszer fenntarthatóságának javítását célozza. 2020 elején a Bizottság közleménye indít majd széles körű konzultációt, amelyet a későbbiekben konkrét intézkedések követnek.
  • A gazdaság környezetbarátabbá tételére irányuló fenntartható köz- és magánberuházások mozgósítását célzó stratégiák és intézkedések.

Mely gazdasági ágazatokat érinti az európai zöld megállapodás?

A folyamatba a gazdaság valamennyi ágazata be fog kapcsolódni. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős részéért néhány ágazat – így a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság és az energiatermelés – felelős. Más ágazatok, mint például a pénzügyi ágazat, abban fognak szerepet játszani, hogy a magántőkét fenntarthatóbb beruházások felé irányítsák.

Hogyan történik majd az európai zöld megállapodás finanszírozása?

Az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez jelentős további beruházásokra lesz szükség. A Bizottság becslései szerint a 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez évente további 260 milliárd eurós beruházásra lesz szükség, ami a 2018. évi GDP mintegy 1,5%-ának felel meg (1). Mind az állami, mind a magánszektornak sok éven keresztül fenn kell tartania a beruházások ezen szintjét.

A Bizottság a finanszírozási hiány megszüntetésének elősegítése érdekében 2020 elején fogja előterjeszteni a Fenntartható Európa beruházási tervet. A terv a fenntartható beruházások támogatására szolgáló célzott finanszírozást a jobb szabályozási keretre irányuló javaslatokkal ötvözi majd. A fenntartható projektek portfóliójának kiépítéséhez ugyanakkor elengedhetetlen lesz a projektgazdák támogatása technikai segítségnyújtás és tanácsadási szolgáltatások révén. Az uniós költségvetés (és azon kötelezettségvállalása, hogy 25%-ot fordít az éghajlat-politikára) és az Európai Beruházási Bank tevékenységei a nemzeti finanszírozási forrásokkal együtt fogják támogatni a Fenntartható Európa beruházási tervet.

A magánszektor is ösztönzést kap majd a zöld átállás finanszírozásához. Hosszú távú jelzésekre van szükség ahhoz, hogy a pénz- és tőkeáramlásokat a zöld beruházások felé irányítsuk. A Bizottság 2020 harmadik negyedévében zöld finanszírozási stratégiát terjeszt elő, amely a fenntartható magánfinanszírozás előmozdítását és mozgósítását célzó intézkedésekre összpontosít.

Mikor fogják előterjeszteni a zöld megállapodásról szóló közleményben foglalt konkrét szakpolitikai intézkedéseket?

Az európai zöld megállapodásról szóló közleményhez csatolt ütemterv indikatív ütemezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Bizottság mikor terjeszti elő a legfontosabb kezdeményezéseket. A Bizottság első munkaprogramja több részlettel szolgál majd a 2020-ra tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. Más intézkedéseket a jelenlegi Bizottság hivatali ideje során fokozatosan dolgoznak ki, és ezek a jövőbeli programokban is szerepelnek majd.

Hogyan biztosítják majd, hogy a zöld átállás társadalmilag igazságos legyen, és senki se maradjon ki belőle?

2020 elején a Bizottság méltányos átállási mechanizmust terjeszt elő azzal a céllal, hogy a következő többéves pénzügyi keret időszakában 100 milliárd euró összegű beruházást segítsen elő az éghajlatváltozás okozta gazdasági és társadalmi kihívásoknak leginkább kitett régiókban. Ehhez különböző finanszírozási forrásokat használ és egyesít majd: az uniós költségvetést, a társfinanszírozás révén a nemzeti költségvetéseket, az EBB-t és ösztönzőkön keresztül magánforrásokat. A mechanizmus része lesz egy Méltányos Átállási Alap, amely a kohéziós politika keretében működik majd. Ez testre szabott technikai segítségnyújtással és szabályozási rugalmassággal fog kiegészülni, amely a régiók sikeres átállásához szükséges.

A mechanizmus célja a klímasemleges gazdaságra való átállás által leginkább érintett régiók támogatása. Ezek a régiók nagymértékben függnek a fosszilis tüzelőanyagoktól vagy az intenzív szén-dioxid-kibocsátással járó folyamatoktól. A mechanizmus a polgárok védelmére, a munkavállalók átképzésére és a klímasemleges gazdasági tevékenységek kialakításának elősegítésére helyezi a hangsúlyt.

A mechanizmus kulcsfontosságú részét képezi majd az érintett tagállamokkal és régiókkal folytatott együttműködés. Átállási terveket kell kidolgozni annak biztosítása érdekében, hogy a mechanizmus a megfelelő kérdésekre összpontosítsa támogatását, és hogy a helyi közösségek teljes mértékben magukénak érezzék a folyamatot. A méltányos átálláshoz azonban nagyobb erőfeszítésre van szükség, amely szakpolitikáink és eszközeink teljes spektrumára kiterjed.

Hogyan javítja majd a zöld megállapodás polgáraink egészségét és életminőségét?

Az európai zöld megállapodás olyan konkrét intézkedéseket is tartalmaz, amelyek közvetlenül javítják a polgárok egészségét és jólétét. Ezek közül a legfontosabbak a levegő- és vízszennyezés kezelésére, valamint a veszélyes vegyi anyagok által okozott szennyezés kezelésére irányuló intézkedések. Ezek közvetlenül érintik az emberi egészséget.

A légszennyezés miatt még mindig évente több mint 400 000 ember hal a kelleténél korábban, mivel számos városi terület nem tartja be az elfogadott uniós levegőminőségi előírásokat. A vízszennyezés Európa-szerte széles körben aggodalomra ad okot, mivel a káros vegyi anyagok és a tápanyagok koncentrációja sok helyütt még mindig magas. Az EU-ban továbbá hárommillió potenciálisan szennyezett terület található, ezért a talajszennyezés továbbra is veszélyt jelent az emberi egészségre. A veszélyes vegyi anyagoknak vagy a vegyi anyagok kombinációjának való kitettség továbbra is az egyik fő oka az emberi egészséget érintő problémáknak, például a ráknak, a reproduktív betegségeknek, a légzőszervi bántalmaknak, valamint a környezetkárosodásnak (pl. a rovar- és madárpopulációk csökkenésének). Ez jelentős költségeket okoz az egészségügyi ellátáson, a szennyeződésmentesítési munkákon, az elveszett munkanapokon, az épületekben okozott károkon, valamint a mezőgazdasági terméskiesésen keresztül.

A biodiverzitás megőrzésére irányuló kezdeményezések közvetett előnyökkel is járnak majd azáltal, hogy az ökoszisztémák helyreállításán, a faültetésen és a szénben gazdag ökoszisztémák, például a tőzegmohalápok védelme révén hozzájárulnak a természet védelméhez. A mezőgazdasági üzemek szintjén a növényvédő szerek mennyiségének és kockázatainak csökkentése érdekében tett intézkedések a lakosság számára közvetlen haszonnal is járnak azáltal, hogy csökkentik a potenciálisan veszélyes vegyi anyagoknak való kitettséget. Az európai zöld megállapodás továbbá rámutat az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítések fokozásának értékére. Ezek az intézkedések enyhítik az árvizek vagy aszályok okozta hatásokat, és javítják az épített és a természeti környezet minőségét, ha az intézkedéseket „zöld infrastruktúra” és természetalapú megoldások révén valósítják meg.

Hogyan biztosítja a környezet és az óceánok védelmét a zöld megállapodás?

Egészségünket és környezetünk minőségét számos veszély fenyegeti. A kockázatok nagyságrendje és a jelenlegi hatások jelentősek, és néhányuk kezeléséhez sürgős fellépésre van szükség. A legsürgetőbb kérdések közé az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az erőforrás-felhasználás, valamint a levegő-, a víz- és a vegyi szennyezés tartozik.

Az éghajlatváltozás számos környezeti hatással jár az erdőtüzektől és az óceánok elsavasodásától kezdve a gleccserek olvadásán át a biodiverzitás csökkenéséig. A nemzetközi partnerekkel közös uniós fellépés segíthet ezek korlátozásában. Az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy kibocsátását 2020-ig 20%-kal, 2030-ig pedig 40%-kal csökkenti az 1990-es kibocsátási szinthez képest. Az EU volt az első olyan jelentős fél, amely kötelezővé tette 2030-ig tartó időszakra szóló célkitűzéseit, és ezt az energiamegtakarításra és a megújuló energiára vonatkozó további célkitűzések, valamint olyan jogszabályok egészítették ki, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését ösztönözték. A kibocsátáscsökkentést célzó politikák intenzitásának azonban globális szinten háromszorosára kell emelkednie ahhoz, hogy teljesüljön a 2°C-os határérték, és ötszörösére, hogy az 1,5°C-os célkitűzés megvalósuljon. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) megállapította, hogy a nettó szén-dioxid-kibocsátás tartós megszüntetése és a szén-dioxidtól eltérő egyéb üvegházhatást okozó gázok okozta nettó sugárzási kényszer csökkentése több évtizedre feltartóztatná az emberi eredetű globális felmelegedést (2).

Globális felszíni átlaghőmérséklet az 1850–2018 közötti időszakban

Forrás: Ed Hawkins (2018. december 4.): Felmelegedést megjelenítő sávok (1850–2018), a WMO (World Meteorological Organization) éves globális hőmérsékleti adatkészletének felhasználásával. 2018. évi frissítés.

Tudományos bizonyítékok(3) támasztják alá, hogy a biodiverzitás és a hozzá kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások gyorsan romlanak, és az elmúlt évtizedekben jelentősen felgyorsult a talajromlás és a biodiverzitás csökkenése. A Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat felsoroló vörös listája több mint 105 700 faj globális védettségi helyzetét értékelte. Ezek közül több mint 28 000 fajt fenyeget a kihalás veszélye: a kétéltűek 40%-át; az emlősök 25%-át, a tűlevelűek 34%-át, a madarak 14%-át, a cápák és ráják 30%-át, a zátonyok élővilága és a korallok 33%-át és egyes rákfélék 27%-át. Az európai zöld megállapodás keretében az EU stratégiát dolgoz ki a biodiverzitás csökkenésének megállítására az EU-ban és nemzetközi szinten egyaránt. Ez segíteni fog a biodiverzitás csökkenésének megállítására irányuló nemzetközi erőfeszítések összehangolását célzó, 2020 őszén Kunmingben (Kína) megrendezésre kerülő konferencián képviselendő uniós álláspont kialakításában.

Az európai zöld megállapodás azt is vizsgálja, hogyan lehetne kevesebb erőforrást felhasználni és kevesebb hulladékot termelni, például olyan műanyaghulladékot, amely gyakran a világ tengereibe és óceánjaiba kerül. A Bizottság a műanyagokat érintő, magasabb szintű körforgásos gazdaság Unión belüli előmozdítását célzó tervet fog előterjeszteni. Az ipari forrásokból származó szennyezés csökkentése és a túlzott mennyiségű tápanyagot tartalmazó mezőgazdasági földterületekről való elszivárgás mérséklése szintén hozzájárul a vízminőség és ezen belül a part menti régiók vízminőségének javításához.

Hogyan részesülnek a fogyasztók a zöld megállapodás előnyeiből?

A fogyasztók fenntarthatóbb termékeket vásárolhatnak, amelyek javíthatók, tartósak és újrahasznosítottak lesznek, és kevesebb energiát használnak fel. Ez hozzájárulhat a termékek egész élettartamára vetített költségek csökkenéséhez. A fogyasztók részletesebb és pontosabb tájékoztatása lehetővé teszi, hogy a vásárlók megalapozottabb döntéseket hozzanak, és ezáltal elősegíti a tisztább termékekre való átállást és az egészségesebb környezet megteremtését.

Az épületek korszerűsítésére és energiafelhasználásuk javítására irányuló egyéb intézkedések csökkenthetik az energiafogyasztást és az energiaszámlákat. Ez különösen annak az 50 millió háztartásnak jelenthet segítséget, amely nehezen tudja kigazdálkodni a fűtésszámlát.

Hogyan vehetnek részt a polgárok a zöld megállapodás céljainak megvalósításában?

A polgárok több módon is részt vehetnek a folyamatban. Először is, a Bizottság az új jogalkotási javaslatairól általában széles körű egyeztetést folytat online nyilvános konzultációk keretében. Ezeket egyre gyakrabban minden uniós nyelven közzéteszik, és a konzultációk a Bizottság „Ossza meg velünk véleményét!” weboldalán mindenki számára hozzáférhetők. A polgárok véleménye különösen üdvözlendő. Másodszor, a polgárok kapcsolatba léphetnek nemzeti (és regionális) hatóságaikkal és európai parlamenti képviselőikkel is, akik tárgyalni fognak az új európai jogszabályok tartalmáról. Harmadszor, a Bizottság az éghajlat-politikai jogszabályra irányuló javaslattal együtt útjára indítja az „éghajlati paktumot”. Ezt úgy alakítják ki, hogy a nyilvánosság hallathassa hangját a zöld megállapodáshoz kapcsolódó új szakpolitikák kialakításában. Teret biztosít majd emellett az információk és tapasztalatok megosztására, hogy mások is tanulhassanak abból, amit a zöld megállapodás célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében egyesek tettek.

Hogyan profitálhatnak a vállalkozások a zöld megállapodásból?

Az európai zöld megállapodásban vázolt átállás lehetőséget kínál a vállalkozásoknak arra, hogy korszerűsítsék működésüket és versenyképesebbé váljanak. Az iparvállalatokat a többéves pénzügyi keret beruházási és innovációs programjain belül nyújtott támogatásokon keresztül fogják ösztönözni arra, hogy új, piacvezető, környezetbarát technológiákat és fenntartható megoldásokat fejlesszenek ki. Az európai zöld megállapodás (és az azt követő intézkedések) által meghatározott stratégia kiszámíthatóságot és olyan szabályozási keretet biztosít az ipari vállalkozások számára, amely új beruházásokat szabadít fel, megakadályozza meg nem térülő eszközöket létrejöttét, és ösztönzi az innovációt. A fenntarthatósági szempontú magánfinanszírozás mozgósítására irányuló bizottsági intézkedések az ipar beruházási igényeinek kiszolgálását is segíteni fogják. Emellett a körforgásos gazdaságra való átállás kiterjesztése és a másodlagos nyersanyagok piacának növelése várhatóan csökkenteni fogja az ipar kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függését.

Hogyan fogják biztosítani, hogy az európai vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba?

Az EU már ma is rendelkezik olyan szabályokkal, amelyek megakadályozzák a „kibocsátásáthelyezést”, azaz egyes gazdasági tevékenységeknek és azok kibocsátásának az EU-ból kevésbé ambiciózus klímapolitikát folytató országokba/régiókba történő áthelyezését. Ezek a szabályok a kibocsátáskereskedelmi rendszer részeként működnek, és ingyenes kibocsátási egységeket biztosítanak a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett iparágak számára. Emellett a zöld megállapodás keretében a Bizottság bejelentette, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszeren belüli ingyenes kiosztás alternatívájaként meg fogja vizsgálni az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus bevezetésének lehetőségét. Az EU továbbra is hangsúlyozni fogja a fenntarthatóság szükségességét szabadkereskedelmi megállapodásaiban, és a közelmúltban tisztviselőt nevezett ki, akinek feladata annak értékelése lesz, hogy az Unió nemzetközi partnerei betartják-e ezeket a rendelkezéseket.

Képes lesz-e az EU arra, hogy világszerte megállítsa a környezetkárosodást?

Az Unió számos, környezetvédelmi kérdések egész sorával foglalkozó nemzetközi egyezmény részes fele. E jogi kereteken belül a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködés révén előrelépés tapasztalható az elfogadható megoldások kialakítása felé vezető úton. A folyamat az együttműködésre és a bizalomra épül. Az EU aktívan részt vesz a zöld diplomáciában bilaterális szinten és az olyan nemzetközi fórumokon egyaránt, mint a G7 és a G20, valamint átfogó külpolitikája keretében támogatja a harmadik országok fenntartható fejlődését.

Elég ambiciózus-e a zöld megállapodás ahhoz, hogy megállítsa és visszafordítsa az éghajlatváltozást?

Az európai zöld megállapodás az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló uniós célkitűzések jelentős növelését szorgalmazza. Ez összhangban áll azokkal a tudományos megállapításokkal, amelyek szerint a Föld átlagos felszíni hőmérséklet-emelkedését 1,5°C alatt kell tartani. Önmagában azonban az EU nem tudja visszafordítani az éghajlatváltozás megfigyelt hatásait. Ezért rendkívül fontos a harmadik országokkal való együttműködés. Emellett az EU tanúbizonyságot tehet felelősségtudatáról és elkötelezettségéről, és igyekezhet másokat is meggyőzni arról, hogy fokozzák erőfeszítéseiket.

Mit tesz a Bizottság a saját szénlábnyomának csökkentése érdekében?

Környezeti hatásának csökkentése és a példamutatás érdekében a Bizottság 2005 óta része a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszernek (EMAS). A rendszer jelenleg a Bizottság nyolc fő európai székhelyére terjed ki(4), amelyek hét tagállamban találhatók. Ez körülbelül 35 000 főt és 1,6 millió négyzetmétert érint.

Brüsszelben – amelyre vonatkozóan a Bizottság hosszú távú, ellenőrzött adatokkal rendelkezik – az egy főre jutó eredmények a következő változásokat mutatják 2005 és 2018 között:

  • az épületek energiafogyasztása 65%-kal csökkent, ami 110 millió eurót meghaladó halmozott megtakarítást jelent;
  • az épületek szén-dioxid-kibocsátása 87%-kal csökkent;
  • a járműflotta kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátása 53%-kal csökkent (a gyártói adatok alapján);
  • a vízfelhasználás 61%-kal csökkent;
  • a papírfelhasználás 71%-kal csökkent;
  • a nem veszélyes hulladék mennyisége 28%-kal csökkent.

A Bizottság EMAS irányítóbizottsága 2019-ben globális cselekvési tervet fogadott el, amely 227 folyamatban lévő vagy új intézkedést tartalmaz többek között az erőforrás-felhasználás (energia, víz, papír), a szén-dioxid-kibocsátás, a hulladék és a biodiverzitás területén.

E remek teljesítmény ellenére a Bizottság továbbra is arra törekszik, hogy csökkentse környezeti hatását, és jó példával járjon elöl. Így 2020-ban átfogó cselekvési tervet fog előterjeszteni a zöld megállapodásban ismertetett elvek és ajánlások saját magára vonatkozó végrehajtására. Ebben azt tűzi ki célul, hogy 2030-ra maga is klímasemlegessé váljon.

Mit tehetnek a polgárok és a vállalkozások a szénlábnyomuk csökkentése és a fenntarthatóság megvalósítása érdekében?

A polgárok és a vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy mennyi energiát használnak fel például az épületeikben és a járműveikben. Több lehetőség kínálkozik energiahatékonyabb termékek, eszközök és járművek vásárlására vagy használatára, valamint az épületek szigetelésével az energiahatékonyság javítására. Már rendelkezésre állnak az információk a tájékozottabb döntéshozatalhoz . A potenciális energiamegtakarítás ellenére azonban sok polgár és vállalkozás nem fektet be, még akkor sem, ha ezzel pénzt takaríthat meg.

A vállalkozások környezeti teljesítményük javítása érdekében csatlakozhatnak az EMAS rendszerbe, és felhasználhatják a Bizottság által kidolgozott módszertant szervezetük környezeti lábnyomának meghatározására.

A fogyasztók és a háztartások jobban támaszkodhatnának az áruk (hűtők, fagyasztók stb.…) és a személygépkocsik energiahatékonyságáról az interneten és a boltokban rendelkezésükre álló információkra. Számos nemzeti hatóság és régió pénzügyi ösztönzőket kínál az épületek energiahatékonyságának javítására, illetve erőfeszítéseket tesz a hatékonyabb termékek és járművek népszerűsítésére.”

Forrás:
Az európai zöld megállapodás: Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; QANDA/19/6690; 2019. december 11.
A dokumentum PDF-ben
Lábjegyzetek:
(1) Ezek konzervatív becslések, mivel nem veszik figyelembe például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz vagy más környezeti kihívásokhoz, például a biodiverzitáshoz kapcsolódó beruházási igényeket. Emellett nem foglalják magukban az átállás társadalmi költségeinek kezeléséhez szükséges közberuházásokat sem.
(2) Lásd az 1,5°C-os globális felmelegedés hatásairól szóló IPPC-különjelentés (Összefoglaló a politikai döntéshozók számára) A.2.2. pontját.
(3) IPBES. 2019. A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform biodiverzitásról és ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló globális értékelő jelentésének összefoglalója a politikai döntéshozók számára. S. Díaz, et al.
(4) Brüsszel (Belgium), Luxembourg (Luxemburg), Közös Kutatóközpont – Ispra (Olaszország), Közös Kutatóközpont – Geel (Belgium), Közös Kutatóközpont – Karlsruhe (Németország), Közös Kutatóközpont – Petten (Hollandia), Közös Kutatóközpont – Sevilla (Spanyolország) és az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság – Grange (Írország).