informatikaInternetközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikamédiapolitikapolitikai informatika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 27.

Szerző: 2020. január 27.No Comments

ENSZ Leszerelési Ügyekkel Foglalkozó Hivatala: fókuszban a kiberdiplomácia témái

A jövő hónapban kerül sor az ENSZ Leszerelési Ügyekkel Foglalkozó Hivatala égisze alatt felállított, és az információs és kommunikációs technológiák nemzetközi biztonsági vonatkozásainak vizsgálatára hivatott Nyílt végű Munkacsoport (Open-Ended Working Group – OEWG) második teljes ülésére (hivatalos neve: Second Substantive Session).

Az IKT-forradalomnak a nemzetközi biztonsági közegre gyakorolt hatásait mintegy két évtizeddel ezelőtt kezdte szisztematikusan vizsgálni a Világszervezet. Az 1998-ban, közgyűlési határozattal felállított ún. Első Bizottság látott neki a tématerület feltérképezésének, és évente készült jelentésében foglalta össze megállapításait. A Bizottság, testületi határozattal, öt Kormányzati Szakértői Csoportot hívott életre (2004-2005; 2009-2010¸2012-2013; 2014-2015 és 2016-2017) a kérdéskör egyes vetületeinek vizsgálatára, amelyek ténykedésük eredményeiről egyhangú határozattal elfogadott jelentéseket készítettek. 2018-ban a Világszervezet tagállamai egy újabb, hatodik Kormányzati Szakértői Munkacsoport (GGE) felállításáról határoztak, ugyanakkor ezzel egy időben rendelkeztek egy Nyílt végű Munkacsoport felállításáról is. Mindkét testület tavaly, 2019-ben kezdte meg működését.

Mindkét szakmai testület feladatául azt tűzték ki, hogy a kibertérrel kapcsolatos már létező, és potenciális fenyegetéseket igyekezzenek feltérképezni és vizsgálni. A kiemelten vizsgálandó résztémák között szerepel:
– a kibertérhez kapcsolódóan szükséges kapacitás-fejlesztések;
– a kibertérrel kapcsolatban szükséges bizalomépítő intézkedések;
– a felelősségteljes állami viselkedéssel kapcsolatos normák, szabályok és alapelvek a kibertér vonatkozásában;
– a nemzetközi jog alkalmazása (és alkalmazhatósága) az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatban.

A két – lényegében redundáns módon működő, párhuzamos létüket alapvetően tagállami kompromisszumkeresésnek köszönhető – testület fent említett vizsgálódási területeihez képest a Nyílt végű Munkacsoport feladatául szabták egy további fontos téma feltárását. Az ENSZ OEWG napirendjén szerepel ugyanis annak megvizsgálása, hogy hogyan, milyen módon, milyen keretekkel lehetne a tématerülethez kapcsolódó nemzetközi párbeszédet intézményesíteni, az Egyesült Nemzetek Szervezete égisze alatt. Érdemes kiemelni azt is, hogy a testületek vizsgálódási körébe bekerül(het) még több további problématerület is, olyanok, amelyek bár az őket életre hívó Első Bizottság fókuszterületén kívül esnek, ugyanakkor amelyek az OEWG első teljes ülésén további vizsgálandó problémaként felmerültek, illetve amelyek a másik testület, a hatodik Kormányzati Szakértői Munkacsoport eddigi jelentéseiben számottevő vizsgálandó problémaként bukkantak fel:
– kiberbűnözés;
– terrorizmus elleni harc;
– emberi jogok érvényesülése a kibertérben;
– fenntartható fejlődés és az IKT-forradalom összefüggései;
– az Internet szabályozása és igazgatása (Internet governance);
– technikai szabványok és legjobb gyakorlatok a kibertér vonatkozásában;
– a kibertér menedzseléséhez kapcsolódó szakmai képzések.
Egyébként az OEWG a tervek szerint ez év derekán fejezi be munkáját, míg a párhuzamos testület, a GGE várhatóan 2021 nyarán végzi be mandátumát.

A fenti fő- és kiegészítő témák vizsgálatában elért szakmai előrehaladások bemutatására és megvitatására a 2020. február 10-14-én esedékes második teljes ülésen kerül majd sor, amit New Yorkban, a Világszervezet székhelyén rendeznek meg.
Az illetékes ENSZ hivatal webhelyéről letölthetők a tervezett ülésszak menetrendjével, illetve az ülés tartalmával, a közzéteendő határozattal kapcsolatos menetrendek, háttéranyagok, illetve határozat-vázlatok:
Open-ended Working Group; United Nations Office of Disarmament Affairs

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Magas szintű tanácskozás a kiberbiztonság geopolitikai összefüggéseiről Firenzében

Éppen egy hete, január 20-án nyilvános fórumtanácskozást rendezett az Európai Egyetemi Intézet az olaszországi Firenzében. A jelentős európai kutatóintézeteket és agytrösztöket összefogó EU Cyber Direct projekt társszervezésében megvalósított eseményen azt igyekeztek körüljárni: az egyre konfrontatívabb geopolitikai térben hogyan kerül a digitális támadások frontvonalába a városok, régiók által fémjelzett társadalmi és igazgatási szint. A kulcsfontosságú kormányzati funkciók és szolgáltatások biztosítása egyre inkább digitális platformokon nyugszik, és ez közvetlenül befolyásolja az állampolgárok mindennapi életét és munkáját. Az okos városok megjelenésével az igazgatás helyi (városi-, lokális-, regionális) szintjei és struktúrái egyre inkább a rosszindulatú kibercselekedetek frontvonalába kerülnek. A geopolitikai rivalizálások mellék (vagy éppen fő-) frontjaiként megjelenő kibertámadások, hacker-akciók is mind gyakrabban érintik a városi energiaszolgáltató-, közlekedési-, vagy távközlési infrastruktúrákat. A deklarált céljai szerint az EU kiberdiplomáciai törekvéseit támogatni hivatott EU Cyber Direct Projekt által feltett kérdés: az alsó (városi) szintekről egyre feljebb gyűrűző digitális kockázatok kezelésére hogyan lehetséges a felelősségi szintek ezekhez hozzárendelhető, „rétegzett elosztása” a helyi-, regionális és országos igazgatási szereplők között?
A reneszánsz építészet csodájának számító Palazzo Vecchio-ban rendezett tanácskozáson városvezetési és kutatóintézeti szakemberek mellett az ENSZ kiberbiztonsággal foglalkozó Nyílt végű Munkacsoportjának a tagjai tartottak beszédeket. Különösen nagy érdeklődéssel várták a résztvevők a téma egyik szakpolitika-alkotó központjának számító Finn Kiberfenyegetéseket Kutató Kiválósági Központ igazgatójának a felszólalását. Ugyanakkor a rendezvényen magas szakértői szinten képviseltette magát az Olasz Külügyminisztérium kiberbiztonságért felelős részlege is.
Public roundtable – Digital society in the age of great powers competition; European University Insitute; 2020. január 20.
EU Cyber Diplomacy and Resilience Clusters – EU Cyber Direct

Kínai nagykövetasszony látványos közösségi média kampánya: a digitális diplomácia iskolapéldája

Korábban több alkalommal is hírül adtuk már, hogy az elmúlt hónapok egyfajta látványos offenzívát hoztak a kínai digitális diplomáciában. A Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma megnyitotta első hivatalos Twitter-fiókját, és aktív jelenlétével rövid idő alatt jelentős követői réteget gyűjtött magának. A kínai diplomácia aktív szereplői ugyanakkor egy ideje már afféle előőrsként mutatják az utat a nyilvánvalóan lassabban mozduló minisztériumi struktúráknak. Kínai nagykövetek, konzulok beosztott diplomaták az elmúlt egy-két évben mind erőteljesebb közösségi média jelenlétet építettek ki a globális közvélemény által használt közösségi platformokon (is), elsősorban a Twitteren. Digitális diplomáciával foglalkozó szakmai körökben most a Nepálba akkreditált kínai nagykövet médiaszereplése keltett figyelmet. Houn Yanqui nagykövetasszony ugyanis bizonyságát adta annak, hogy a kínaiak – rácáfolva a hosszú ideje terjedő sztereotípiákra – nem csupán másolni képesek, hanem eredeti, újító szellemmel nyúlnak a témákhoz – a digitális diplomácia területén is. A nagykövetasszony ugyanis, aki rendkívül aktív közösségi média jelenlétével eddig is bizonyságát adta annak, hogy tisztában van a modern médiaeszközök sajátos használati szabályaival (úgy is mint: rendszeres és gyakori jelentkezés a hírfolyamban; vizuális kísérőelemek bőséges használata; azonnali reflektálás a bejegyzésekre érkező közösségi kommentárokra), most sajátos poszt-sorozattal igyekezett pezsgést vinni a hivatalos politikától túlsúlyos hírfolyamába.

Színes, látványos kampányba kezdett Twitter-fiókján, egyértelműen az országimázs-építésre fókuszálva. Ellentétben azonban a szokványos gyakorlattal, amikor a külföldre akkreditált diplomaták, illetve állomáshelyeik közösségi média fiókjai saját országuk (tájaik, kultúrájuk, művészetük, vagy akár gasztronómiájuk) látványos exponálásával igyekeznek hazájuk ismertségét, kedveltségét előmozdítani a fogadó országok online közvéleményében, Houn Yanqui gondolt egyet, és éppen a fordítottját kezdte alkalmazni a szokványos országimázs gyakorlatnak! A fogadó ország, Nepál gyönyörű tájait, épületeit bemutató fotósorozatot posztolt közösségi média fiókján, ráadásul teljesen személyes vizuális „hangnemben”, már-már a hollywood-i celebritás folyóiratok beállításait idézve. Nyilván nem a hátrányok közé számított az sem, hogy a kínai diplomata egyszersmind rendkívül csinos és fotogén asszony is. A látszólag a fogadó országot, Nepált promotáló, rendkívül szép és ízléses fényképsorozat elementáris hatást váltott ki – a ténylegesen megcélzott közönség, azaz a fogadó Nepál digitális közösségeiben. A nagykövet Twitter-fiókját szinte elárasztották a helyi hozzászólók kommentárjai, a köszönet és a hálálkodás online hullámát zuhintva a diplomatára. A gyors elemzések azt mutatták, hogy ez az ügyesen végiggondolt, őszinte hangvétellel operáló digitális akció jelentősen javította Kína imázsát a nepáli közvéleményben. Tétje pedig, természetesen van a dolognak, hiszen a két nagyhatalmi rivális, India és Kína közé ékelt Nepál mindkét geopolitikai játékos figyelmének a fókuszában áll. Az akció pedig jól mutatja, hogy pofonegyszerű, de átgondolt eszközökkel hatalmas mértékben járulhat hozzá egy ország digitális diplomáciája az átfogó külpolitikai célok érvényesítéséhez.
Chinese envoy encourages Nepal tourism in stunning social media post; Abhishek G. Bhaya; CGTN News; 2020. január 7.

Geopolitika a kiberháborúk korában – ausztrál szemmel

Látóterünket óhatatlanul uralják az Európához, Amerikához és persze a Közel-Kelethez kapcsolódó geopolitikai, digitális diplomáciai hírek. Pedig jó, ha emlékezetünkbe idézzük, hogy a rohamtempóban formálódó multipoláris világrend egyik fő ütközőzónája Kína és a csendes-óceáni világ angolszász kulcsbázisának számító Ausztrália között húzódik. A konfliktusok dimenziója itt is (mint a többi feljebb említett „hadszíntéren” is) egyre gyakrabban a kibertér. Ausztrál szakértők most megkongatták a vészharangot: a hatalmas kontinens-ország nemzetbiztonságát egyre erőteljesebben fenyegetik a védelmi-, általában vett kormányzati- és kereskedelemi infrastruktúrák ellen indított digitális támadások. Ráadásul biztosra veszik azt is: a Mesterséges Intelligencia fejlesztések ma még egyelőre beláthatatlan módon és mélységben, de gyökeresen forradalmasíthatják majd a kiberhadviselést, annak offenzív és defenzív oldalát egyaránt.
A növekvő fenyegetést felismerve az ausztrál kormányzat 2017-ben felállított a honvédelmi tárcán belül egy Információs Hadviselési Osztályt, hatáskörébe utalva a kibervédelem kérdései mellett a digitális támadó kapacitások fejlesztését is. Ennek ellenére azonban a kormányzati és politikai struktúrák elleni támadások tovább szaporodtak Ausztráliában, és ezen a téren a 2019-es év különösen figyelemre méltónak bizonyult (a Parlament rendszereit ért kibertámadással).
Geopolitics in the age of cyber warfare; Eddie Stefanescu; Australian Defence Magazine; 2020. január 23.

Katari közdiplomáciai konferencia: terítéken a közösségi médiában rejlő potenciál

A múlt héten Katarban megrendezett Globális Közdiplomáciai Hálózat konferencia egyik „fiókrendezvényeként” került sor a közösségi média diplomáciai célú alkalmazási lehetőségeinek megvitatására egy ifjúsági munkaértekezlet keretében. A Katari Egyetem hallgatói, illetve a térség fiatal média szakemberei részvételével szervezett workshop hat panelbe szervezve igyekezett megvitatni a digitális és mobil technológiák külpolitikai célú alkalmazásában rejlő lehetőségeket és egyben kockázatokat is. Az egyes értekezletcsoportok igyekeztek körüljárni a (digitális) közdiplomácia általános problémát, illetve specifikusan a digitális diplomácia és a hagyományos külügyi funkciók kapcsolódásait. Természetesen kiemelt témaként szerepelt a kibertér geopolitikája is, illetve a kiberbiztonság ma már szinte megkerülhetetlen kérdése. A szakmai beszélgetések kiemelt fókuszterületét jelentette ugyanakkor a közösségi média platformok diplomáciai alkalmazásának témája. Az átfogó workshopot egy brainstorming-alapú munkaértekezlet zárta, amelynek kitűzött célja az volt, hogy a munkamegbeszéléseken felmerülő szempontok figyelembe vételével, konkrét, működő közösségi média platformokat, mobil alkalmazásokat dolgozzanak ki – egyelőre nyilván csak elvi prototípusként – a térség fiatal szakmai közösségeinek oktatási, tudományos közdiplomáciai hálózatosodásának elősegítésére.
A rendezvény jól mutatja, hogy – a digitális IKT-technológiák társadalmi használatának számottevő növekedésével párhuzamosan – a Közel-Kelet, és szűkebben a geopolitikai szempontból mindig is érzékeny helyzetben levő Öböl-menti államok diplomáciái is mind erőteljesebben érdeklődnek a digitális eszköztár külügyi alkalmazásában rejlő lehetőségek iránt.
Public Diplomacy Conference holds workshop on social media; The Peninsula; 2020. január 22.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor