Skip to main content
jogközigazgatás: magyarközigazgatási informatikapolitikatársadalomtechnikatudomány

A mesterséges intelligencia miatt komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben, mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora

Szerző: 2020. március 8.No Comments

„ A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint előbb vagy utóbb az alaptörvényben is meg kell jelennie a mesterséges intelligencia témakörének. Az intézmény a közelmúltban egész napos konferenciát szervezett erről.

Számos ponton érinti a mesterséges intelligencia az emberi jogokat – hívta föl a figyelmet Koltay András rektor. Elég a szólásszabadságra gondolni, hiszen a nagy online platformok sorra hoznak olyan döntéseket, hogy mit mutatnak meg a felhasználóknak, és mi az amit törölnek a rendszerből, és ezeket mind algoritmusok, mesterséges intelligencia végzi. De ugyan így az adagvédelmi jog is közelről érintett, vagy éppen a munkához való jog, ahogyan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési profiljára tekintve a digitális kormányzás, illetve az állam működése is alapvetően az lehet – tette hozzá.

A mesterséges intelligencia olyan ember által alkotott informatikai rendszer, amely saját maga képes a létrehozását követően autonóm módon döntéseket hozni.

Az önvezető járművektől kezdve a Facebook algoritmusain keresztül a robotikán át, rengeteg területen fellelhető, ahogyan a hamarosan megjelentő 5G is alapvetően erre épül, értett egyet a szakember, hozzátéve, hogy nyilván a kérdés innentől az, hogy mire és hogyan tudjuk használni ezt a lehetőséget?

Koltay András meglátása szerint a mesterséges intelligencia használatának és annak kereteinek alaptörvényben való rögzítése jelenleg talán még korai, hiszen „a jogrendszer mindig követő üzemmódban van, és nem lenne szerencsés, ha az egyes államok kapkodnának”. Meg kell nézni, hogy merre fejlődik ez a terület, de az biztos, hogy komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben – magyarázta a szakember, megjegyezve, hogy nyilvánvalóan léteznek már olyan jogszabályok, amelyek a mesterséges intelligencia jelenségére is választ adnak, például az Európai Unió adatvédelmi rendelete, és e tekintetben a joggyakorlat-fejlesztő szerepe kiemelendő, amely mindig gyorsabban tud reagálni a fejlődésre, mint a jogszabályalkotás.

A rektora arra is kitért, hogy a mesterséges intelligencia nem egy olyan terület, amely egy adott ponton tanítható és kutatható, ezért a Közszolgálati Egyetem által művelt valamennyi területet át kell, hogy szője ennek az ismerete. Ezért az egyetemnek van egy külön erre dedikált kutatóintézete, az Információs Társadalom Kutatóintézet, ahol ezzel a területtel kapcsolatos kutatások folynak, de a közigazgatási képzésben, a rendészet- és hadtudományban is kiemelt szerepet kap – és fog is kapni a jövőben. Koltay András szavai szerint mindenkinek értenie kell majd a mesterséges intelligenciához, ahogyan annak idején, a számítógépek beköszöntével, mindenkinek meg kellett tanulnia azok működését.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia miatt komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben; InfoRádió/Infostart.hu; 2020. március 7