Az EU egésze és konkrétan Magyarország esetében is a koronavírus-járvány hatja át az ezévi országspecifikus ajánlásokat

„A munkahelyek részmunkaidős megoldások növelésével történő megóvására, a munkanélküli segélyre való jogosultság meghosszabbítására, a beruházások zöld és digitális átállásra való fókuszálására, az agresszív adótervezés elleni hatásosabb védelemre, a közbeszerzések terén a verseny javítására és a veszélyhelyzeti intézkedésekkel összefüggő aggodalmak orvoslására ösztökéli idei országspecifikus ajánlásaiban a magyar kormányt az Európai Bizottság, amely a folyamatban lévő európai szemesztert a COVID19-járvány gazdasági és szociális hatásainak szenteli.

Az EU egésze és konkrétan Magyarország esetében is a koronavírus-járvány gazdasági és szociális hatásaira, illetve azok kezelésére fókuszálnak az idei országspecifikus ajánlások, amelyeket szerdán hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.

A testület öt fő pontban foglalta össze azokat az ajánlásokat, amelyeket a magyar kormánynak tesz a 2020-as európai szemeszter keretében. Az ajánlásokat még meg kell vitatniuk és elfogadniuk a tagállamok pénzügyminisztereinek és az Európai Tanácsnak is. Az ajánlások teljesítése az esetek túlnyomó részében (a költségvetési szabályok ez alól kivételnek számítanak) jogilag nem kötelezők.

Az országspecifikus ajánlások formailag a kormány által benyújtott nemzeti reformprogramra és konvergenciaprogramra reflektálnak.

Az ajánlások első pontja (ami a többi tagállamnál is hasonló) arra bíztatja a kormányt, hogy az uniós fiskális szabályok ideiglenes felfüggesztését kihasználva hozzon meg minden szükséges intézkedést a járvány hatásainak enyhítése érdekében. A következő mondatban ugyanakkor a Bizottság középtávon már prudens költségvetési politikát és az adósság fenntarthatóságát ajánlja Budapest figyelmébe, miközben a beruházások növelését is fontosnak nevezi. (A testület a megvalósításra kész nagyberuházási projektek előrehozatalát szorgalmazza többek között).

Az ajánlásoknak ez a része fontosnak nevezi az egészségügyben a munkaerőhiány pótlását, a stratégiai gyógyászati termékek beszerzésének és a megfelelő infrastruktúra biztosítását az egészségügyi rendszer ellenállóképességének növelése érdekében.

A második pont arra kéri a kormányt, hogy a rész- vagy rövidmunkaidős megoldások fokozásával, hatékony aktív munkaerőpiaci politikákkal és a munkanélküli segélyre való jogosultság időtartamának meghosszabbításával védje a munkahelyeket. A testület a megfelelő szociális támogatás, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a minőségi oktatás mindenki számára elérhetővé tételét is szorgalmazza.

Az Európai Bizottság a kis- és közepes méretű vállalatok likviditásának biztosítását is a kormány feladatai közé sorolja. Ahogy fentebb már írtuk, a megvalósításra kész közberuházási projektek előrehozását és a magánberuházások előmozdítását is fontosnak tartják a gazdaság helyreállításához. Arra bátorítják a kormányt, hogy a zöld és a digitális átállásba, és elsősorban a tiszta és költséghatékony termelésbe, energiafelhasználásba, fenntartható közlekedésbe, a vízgazdálkodásba, a kutatásba és innovációba és az oktatási célú digitális infrastruktúrák fejlesztésébe ruházzon be.

Az idei ajánlások külön fejezetet szentelnek a veszélyhelyzeti intézkedéseknek, arra kérve a kormányt, gondoskodjon róla, hogy ezek az intézkedések szigorúan arányosak legyenek, időben behatároltak és összhangban álljanak az európai és nemzetközi standardokkal, továbbá ne avatkozzanak bele az üzleti vállalkozások tevékenységébe és a szabályozói környezet stabilitásába. A dokumentum ugyanakkor aláhúzza, hogy a magyar miniszterelnök a különleges jogkörök közeli visszaadását helyezte kilátásba.

Az ajánlásokat megalapozó elemzésében a Bizottság úgy véli, hogy „a kormánynak juttatott különleges jogkörök kiterjedtebbnek tűnnek azoknál, amelyeket más tagállamokban fogadtak el, a tágan meghatározott hatáskörök kombinált hatása és egy egyértelmű időkorlát hiányának tükrében”. A dokumentum azt is kiemeli, hogy a felhatalmazáson alapuló egyes veszélyhelyzeti intézkedések „kérdéseket vetnek fel a szükségességüket és az arányosságukat illetően”, és beavatkoznak az üzleti tevékenységekbe, valamint a szabályozói környezet stabilitásába.

Ha nem is a konkrét ajánlások része, de a szöveg a bírói függetlenség megerősítését is kulcsfontosságúnak nevezi a szóban forgó veszélyhelyzeti intézkedések hatékony felülvigyázása érdekében.

Még mindig az ajánlások negyedik pontja a szociális partnerek és az érdekelt felek döntéselőkészítési folyamatba való hatékony bevonásának biztosítását és a közbeszerzéseknél a verseny javítását is a kormány feladatai közé sorolja. A Bizottság emlékeztet rá, hogy az új törvényi módosítások és a digitális közbeszerzés ellenére a közbeszerzés pályázatok közel fele egyrésztvevős. A dokumentum emlékeztet rá, hogy az EU által társfinanszírozott projektek közbeszerzéseit górcső alá vevő bizottsági auditvizsgálatok rendszerszintű hiányosságokat tártak fel a közbeszerzések ellenőrzési rendszerében. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a Bizottság ezen hiányosságok miatt 2019-ben körülbelül 1 milliárd eurós pénzügyi korrekcióról döntött.

Az ötödik ajánlás az adórendszernek az agresszív adótervezési gyakorlatokkal szembeni megerősítésére inti Magyarországot. Az ország a Bizottság szerint ugyan a korábban elfogadott nemzetközi és európai kezdeményezések átültetésével intézkedéseket hozott az agresszív adótervezés ellen, de az offshore pénzügyi központokba áramló jövedelemre kirótt magyarországi forrásadó hiánya „egérutat biztosíthat a nyereségek EU-ból való szökésére az adók tisztességes hányadának megfizetése nélkül”.

A dokumentum a gyógyászati eszközök és termékek exportjára vonatkozó korlátozás feloldását is szorgalmazza, arra emlékeztetve a kormányt, hogy egy ilyen intézkedés hozzájárulna a polgárok szükségleteinek kielégítéséhez EU-szerte „a szolidaritás szellemében”.

A testület hangsúlyozza, hogy a korrupció, a közérdekű információkhoz való hozzáférés és a médiaszabadság már a krízis előtt is aggodalomra adtak okot. Ezek a területek még nagyobb veszélynek vannak kitéve a szükséghelyzeti viszonyok között, mivel az ellenőrzés eszközei meggyengültek – mutat rá az Európai Bizottság, amely szerint a korrupciós ügyek kinyomozása és vádhatóság által történő üldözése is kevésbé hatékony Magyarországon, mint más tagállamokban.”

Forrás:
A koronavírus-járvány hatja át az ezévi országspecifikus ajánlásokat; Bruxinfo; 2020. május 20.
A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2020. évi konvergenciaprogramot; Európai Bizottság; 2020.5.20. COM(2020) 517 final; 2020. május 20 (PDF)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, politika, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.