A közigazgatás jövője 2030-on túl – az EU kutatóközpontjának forgatókönyvei

„Múlt heti hírlevelünkben ismertettük a „Policy Design and Practice” szaklap tanulmányát az adatokra támaszkodó előrelátó kormányzásról (Adatvezérelt, előtekintő kormányzás – előtérbe kerülő forgatókönyvek), amelyben a szerzők az EU közös kutatóintézete (Joint Research Centre, JRC) részeként működő EU Policy lab nagyszabású kezdeményezését, a „The Future of Gov 2030+ – A Citizen Centric Perspective on new government models” projektet a kollektív vízióra épülő jövőtervezés jó példájaként említették. A JRC és a Bizottság kommunikációs hálózatokért, tartalmakért és technológiákért felelős főigazgatóságának (DG CNECT) együttműködésével 2017-ben induló elemző-tervező munkához szereplők széles köre csatlakozott: a műhelymunkákba hat uniós ország (Ausztria, Írország, Lengyelország, Málta, Spanyolország és Svédország) több mint 150 polgára – civil szervezetek, agytrösztök, kutatóintézetek, közigazgatási és vállalatok képviselői – kapcsolódtak be, a forgatókönyvek és koncepciók kidolgozásába pedig a tudomány képviselőin kívül mintegy 100, tervezési tanulmányokat folytató egyetemi hallgató.

A kormányzat és a közigazgatás lehetséges jövőjét kutató, jövőképeket felrajzoló nagyívű munka az állampolgárt helyezte a közös gondolkodás középpontjába. A projekt újszerű megközelítésében ötvözte a polgárok elkötelezett részvételének, az előrejelzésnek és a tervezésnek az eszköztárát, törekedve arra, hogy a közigazgatási jövőkép felvázolása ne a kitaposott ösvények függvénye legyen, hanem tág teret adjon a teremtő képzeletnek. A projekt vezérfonalát jelentő fő kérdés az volt, hogy hogyan tudják a polgárok – más szereplőkkel együttműködve – formálni a kormányzás, a közigazgatás, a szakpolitikák és a demokrácia jövőjét hosszú távon, 2030-on is túltekintve.

A dokumentum bevezetője sorba veszi az információs társadalom és az e-közigazgatás tárgyában született korábbi uniós szakpolitikai programokat, valamint kiemeli a 2017-es tallini uniós csúcs közös nyilatkozatát, amely a közszolgáltatások modernizációját és a felhasználó-központúságot nevezte meg a digitális átalakulás, a digitális közszolgáltatások és az innovatív közigazgatás prioritásaként. Az EU Policy lab egyedülálló teret biztosított a korunk kihívásainak megválaszolására született újszerű szakpolitikai kezdeményezések tesztelésére és a kapcsolódó tapasztalatgyűjtésre. A „FutureGov” keretében végzett közös munka az előrejelzés, a tervezés és az elkötelezett részvétel pilléreire épült. A projekt átfogó célja olyan dialógus megteremtése volt, ami a lehetőségek feltárásával felkészíti a kormányzatokat a jelen és a jövő kihívásaira, érdekeltek széles körét vonva be a közös gondolkodásba. A folyamat fő lépései a következők voltak:

  1. lépés: Párbeszéd a polgárokkal, civil szervezetekkel, szakszervezetekkel és agytrösztökkel, műhelymunkák keretében.
  2. lépés: Alulról felfelé felépített forgatókönyvek, az első lépésben felhalmozott adatokra és információkra építve.
  3. lépés: Koncepciók felvázolása a jövő közigazgatásáról, prototípusok tervezésével.
  4. lépés: A részvétel eszközeinek megtervezése, a felmerülő kérdések megvitatásának ösztönzése céljából.
  5. lépés: Magas szintű részvétel és elkötelezettség kialakítása az Európai Parlament és a Bizottság színterén, támogatva az európai, a nemzeti és a helyi politikusok, szakpolitika-formálók, civil szervezetek, kutatóintézetek, agytrösztök párbeszédét és vitáját, a nyilvánosság bevonásával.

Az előrejelzések és a tervezés folyamán négy lehetséges jövőkép és ehhez kapcsolódó forgatókönyv rajzolódott ki. Ezek a „csináld magad” demokrácia (DIY Democracy), az üzleti algoritmusok uralma (Private Algocracy), a fokozottan együttműködő közigazgatás (Super Collaborative Government) és a túlszabályozás uralma (Over Regulatocracy). Bővebben kifejtve:

1. forgatókönyv: „Csináld magad” demokrácia
Elképzelt jövőbeli környezet: a társadalmi különbségek drasztikusan nőnek, a közszféra nem képes az alapvető közszolgáltatások biztosítására, az embereknek magukról kell gondoskodniuk.
A forgatókönyv szerint az állam hatalmának visszaszorulásával együtt az állampolgárok erősnek és felhatalmazottnak érzik magukat. Elkötelezetten vesznek részt a közéletben a közszolgáltatások társ-alkotásában. A digitalizáció segíti az alulról jövő kezdeményezéseket abban, hogy széles körhöz jussanak el, de az emberek a fizikai együttlétet és közös munkát is fontosnak tartják.

A forgatókönyv fő hajtóerői: növekvő társadalmi különbségek, az állam finanszírozási képességének csökkenése, a digitális platformok erősítő hatása a megosztásra épülő és gondoskodó társadalom felemelkedésére, a közigazgatás decentralizációja és atomizációja.

2. forgatókönyv: Üzleti algoritmusok uralma
Elképzelt jövőbeli környezet: az adatok, adatelemzések és az erre alapuló döntéshozatal teljesen átcsúsznak a multinacionális adatgazdálkodó vállalatok kezébe.
A forgatókönyv szerint az egyéni adatokat elsősorban a monopolisztikus helyzetben lévő technológiai cégek gyűjtik össze, mert a GDPR és az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia szabályozása a megvalósítás során nem hozza a kívánt eredményeket. Ezek a magáncégek szorosan felügyelik az életünket, átláthatóság nélkül. A politikai és szakpolitikai döntéshozatal folyamatának logikája homályos, ahogy a
vállalatok és a kormányzat egyezségei is. Az emberek politikai érdeklődését és érdekeit adatprofiljukból vezetik le.

A forgatókönyv fő hajtóerői: a globális digitális óriások hatalom-koncentrációja, ezek üzleti ökoszisztémáinak benyomulása a közigazgatásba, a „mindenféle internet” (tárgyak internete, mesterséges intelligencia, nagy adattömegek, új technológiák) adat-integrációjának előrehaladása, a demokrácia visszaszorulása a közéletben, a demokratikus intézmények szerepének csökkenése (az ENSZ helyét is átveszi a Világgazdasági Fórum).

3. forgatókönyv: Fokozottan együttműködő közigazgatás
Elképzelt jövőbeli környezet: valóra válnak a nyílt kormányzásra, digitális közigazgatásra és a közszféra innovációjára vonatkozó ígéretek.
A forgatókönyv szerint a közigazgatásban alkalmazott mesterséges intelligencia és a polgár-centrikus koncepció meghatározza a közigazgatási tervezést. A nyílt közigazgatás valós időben értesül társadalmi és gazdasági problémákról és így értelmezi azokat, az egyénileg testreszabott közszolgáltatásokat előrelátóan nyújtják. A közigazgatás zökkenőmentes részvételt tesz lehetővé a döntéshozatalban virtuális platformokon keresztül. A polgárok szuverén módon birtokolják adataikat, a magánélet védelme alapvető.

A forgatókönyv fő hajtóerői: a mesterséges intelligencia és a valós idejű adat-analitika technológiák előrehaladása, társadalmi nyomás a nyitott és innovatív kormányzat, valamint az adatvédelem és a magánélet védelme irányába, az önkéntes munka növekvő értéke, a polgárok növekvő mértékű bevonása a kormányzati döntéshozatalba.

4. forgatókönyv: A túlszabályozás uralma
Elképzelt jövőbeli környezet: a kormányzat elkötelezett az egyéni jólét és a gazdaság jó állapota iránt, de a folyamatok bonyolulttá válnak, ami miatt még közhasznuk is megkérdőjeleződik.
A forgatókönyv szerint a vezető digitális platformokat államosítják és a demokratikus kormányzat ellenőrzése alá helyezik. A szociális biztonság jó, de bonyolult a hozzáférés. Az emberi jogok fontosak, de bonyolult az érvényesítésük. Az állampolgárok viszonylag jól informáltak, de a bürokrácia megkötözi őket. A politikai intézmények működését folyamatos kritika éri, és mindenhol túlszabályozás van, ami megakadályozza az embereket a politikai és társadalmi életben való részvételben. A politikai intézményrendszerbe és a médiába vetett bizalom alacsony mértékű, ahogy a részvétel szintje is.

A forgatókönyv fő hajtóerői: a globális digitális cégek befolyásának növekedését érő erősödő kritika, a mesterséges intelligencia növekvő szerepe a szakpolitikák formálásában, a társadalom védelmező politika igényléséhez vezető növekvő társadalmi kihívások, a közpénzköltések és az elszámoltathatóság igazoltságának bürokratikus terheket növelő igénye.

A „Future of Government 2030+” szakpolitikai következtetéseit és ajánlásait következő hírlevelünkben mutatjuk be.”

Forrás:
The future of government 2030+. A citizen centric perspective on new government models; Jennifer-Ellen Rudkin, Lucy Kimbell, Eckhard Stoermer, Fabiana Scapolo, Lucia Vesnic-Alujevic; Publications Office of the EU, Joint Research Centre (European Commission); ISBN 978-92-76-00165-2; DOI: http://dx.doi.org/10.2760/145751; 2019

A bejegyzés kategóriája: Európai Unió, közigazgatási informatika, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

1 Response to A közigazgatás jövője 2030-on túl – az EU kutatóközpontjának forgatókönyvei

  1. Visszajelzés: A közigazgatás jövője 2030-on túl – az EU kutatóközpontjának következtetései és ajánlásai | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.