fenntartható fejlődésközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikamédiapolitika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. június 8.

Szerző: 2020. június 8.No Comments

A digitalizáció most talán elérheti a klímadiplomáciát is

A nagy nemzetközi rendezvények egyértelműen a mostani válsághelyzet „áldozatainak” tekinthetők. Nem kivétel ez alól az utóbbi néhány évben kiemelt figyelmet kapott klíma-tematika sem. A világon végigsöprő koronavírus járvány hatására az Egyesült Nemzetek szervezői már április folyamán döntöttek, és kényszerűen jövő őszre halasztották az eredetileg idén novemberre tervezett klíma világkonferenciát. A COP 26 névre hallgató kiemelt rendezvény, amelynek az eredeti elgondolások szerint Glasgow városa adott volna otthont, az ENSZ klíma keretegyezményéhez csatlakozott felek legnagyobb éves munkatanácskozása. A 2020-ra tervezett programnak különös jelentőséget szántak a Világszervezet szakértői az éppen csak lendületet kapott klímavédelmi figyelem és közös gondolkodás tempójának fenntartásában. Erőteljes klíma akciótervek kidolgozását, valamint hosszú távú karbon-semlegességi stratégiák körvonalazását szánták az idei rendezvény legfontosabb napirendi pontjának.

Tudósok most egy „digitális klíma konferenciát” javasolnak, a jövő évre halaszott ENSZ klíma csúcs kiegészítésére. Az ötletgazdák, a velencei Ca’ Foscari Egyetem, illetve az University College of London kutatói leszögezték: a világjárvánnyal beköszöntött különleges helyzet jó alkalom lehet arra, hogy végre újragondoljuk az egész klímadiplomácia jellegét, munkamódszereit és eljárásait. Az elképzelés felvetői – akik egyébként hangsúlyozottan nem az évente megrendezett konferenciák „leváltásában”, hanem ellenkezőleg, azok kiegészítésére és megerősítésére alkalmas új eszközökben gondolkodnak – azt emelik ki: a digitális technológia, amivel most kényszerűségből a diplomácia egyéb területein működők is tömegesen ismerkednek, különösen alkalmas lehet arra, hogy a kulcsfontosságú transzparenciát erősítsék a klímapolitikák világméretű szervezésében. A multilaterális diplomácia, amelynek az ENSZ az egyik fő motorja, szimbóluma és legfontosabb szervezete, alapvetően az állami aktorok bevonására koncentrál. A klímaváltozással kapcsolatos közös gondolkodás viszont, hangsúlyozzák a kutatók, megkövetelné az érintettek körének jelentős kitágítását. Erre keresve sem lehetne jobb eszközt találni a digitális technológiáknál.

A felvetést megfogalmazó tanulmány szerzői ugyanakkor rámutatnak arra is: a megvalósíthatósági tervek arra mutatnak, hogy egy kizárólagosan a digitális keretek közé költöztetett konferencia hatékonysága jelentősen elmaradna a kívánatostól. Az elsődlegesen technikainak tekinthető nehézségek (mint például a megfelelő minőségű szinkrontolmácsolás online biztosítása) mellett nem hagyhatók figyelmen kívül a digitalizációban – globális szinten is – megfigyelhető egyenlőtlenségek, ami egyfajta Észak-Dél közötti digitális szakadék formájában akár még csökkenthetné is a klímaváltozással kapcsolatban folytatott nemzetközi párbeszéd demokratizmusát. A tanulmány kitér továbbá arra is: a digitális terekbe költöztetett konferenciával óhatatlanul elvész a csúcstalálkozók személyes jellege, ami a nemzetközi párbeszédek, egyeztetések egyik legfontosabb (eredményességet szolgáló) mozzanata. Hírlevelünk olvasóinak feltűnhet: a koronavírus járvány kitörése óta nagy lendületet kapott „távkonferencia diplomácia” (amit egyenesen Zoom-diplomáciának is szokás nevezni az egyik legnépszerűbb online konferenciázásra használt platformról) szinte minden elemzésben úgy jelenik meg: jó, fontos áthidaló (kiegészítő) technológia, amely azonban képtelen biztosítani a személyes tárgyalások légkörét, a felek finom metakommunikációjának érzékelését, a közvetlen párbeszéd erős bizalomépítő erejét. Egyszóval: a diplomácia egyik klasszikus erősségét. A csúcstalálkozó digitalizálásának proponálói úgy látják: egy „digitális COP-26 1. forduló”-nak is nevezhető, virtuális esemény alkalmas lehetne arra, hogy a későbbi „hagyományos” csúcstalálkozót ne „kiváltsa”, hanem éppen előkészítse, növelve annak munkahatékonyságát. A digitális platform (távkonferencia) szakasz például alkalmas lehetne arra, hogy előzetesen elérhetők és megvitathatók legyenek a közvetlen formális diplomáciai tárgyalást (illetve döntést) nem igényelő, ugyanakkor megkerülhetetlenül fontos stratégia tervek és más dokumentumok. A digitális platform ugyanakkor mini video-konferenciák egész fűzérét tudná a témához kapcsolva közzétenni (ráadásul a megfelelő nyelvi közegekhez igazítva).
Experts call for a digital approach to climate diplomacy; Chrissy Sexton; Earth.com; 2020. június 1.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Orosz katonai hackerek email szoftverek gyenge pontjait kiaknázva jelentenek fenyegetést – figyelmeztet az amerikai hírszerzés

A jelfelderítéssel, rejtjelezéssel (magyarul kiberkémkedéssel és kibervédelemmel, elhárítással) foglalkozó amerikai titkosszolgálat, a NSA figyelmeztetést tett közzé honlapján, amiben orosz katonai hackerek által okozott fenyegetésre utaló részleteket tettek hozzáférhetővé. Szakértők kiemelik: az ilyen lépés egyáltalán nem gyakori jelenség a National Security Agency működésében, tehát vélhetően súlyos incidensről lehet szó. A figyelmeztetés szerint a Unix rendszerekben elterjedt Exim nevű levelező ágens egyik sérülékenységét használják ki orosz hackerek arra, hogy azon keresztül manipulálhassák a megtámadott rendszerek biztonsági beállításait, privilegizált felhasználókat adhassanak hozzá a rendszerekhez – egyszóval, hogy széles ösvényt vágjanak a későbbi illetéktelen behatolások számára. Az amerikai jelfelderítő-jelelhárító szolgálat szerint az akció mögött a GRU, azaz az orosz katonai hírszerző szolgálat Különleges Technológiai Szolgálatának emberei állnak. A nyugati kibervédelmi szakértők ennek az oroszok által 74455-ös egységnek nevezett, Nyugaton inkább a „Sandworm” fedőnéven ismert alakulatnak a számlájára írják az elmúlt évek egyik legsúlyosabb kibertámadását, az először Ukrajnára lecsapó NotPetya nevű digitális vírusnak az elterjesztését.
Russian military hackers exploiting email vulnerability, NSA says; Zach Dorfman; Axios Codebook; 2020. június 4.

A Facebook cég partnerként segíti a 75. születésnapját ünneplő ENSZ-t a nemzetközi párbeszéd erősítésében

A nemzetközi kapcsolatok világában (is) sokat kritizált közösségi média óriásvállalat, a Facebook úgy döntött, hogy jelentős hozzájárulással segíti az Egyesült Nemzetek Szervezetét az intézmény jubileumi, 75. születésnapját kísérő globális párbeszéd erősítésében A Világszervezet most induló kampányához a vállalat szakmai (kampánytervezői-, grafika- és hasonló ún. „kreatív”) támogatást biztosít, továbbá 1 millió dollár értékű ingyenes hirdetési felületet is a rendelkezésére bocsát. Az UN75 elnevezésű kampány célja, hogy a jelenlegi – a Világszervezet szempontjából is válságos – globális helyzetben, a kroronavírus pandémia viszonyai között bevonja az embereket a legfeszítőbb kérdések felkutatásába. Az akció előkészítő szakaszában egy online mini-kérdőívet tettek elérhetővé a https://un75.online/ webcímen. A felméréssel a közemberek számára szeretnék „kiszervezni” annak eldöntését, hogy milyen prioritások határozzák meg a jubiláló Világszervezet működésének elkövetkező időszakát.
Facebook joins the United Nations’ UN75 global conversation!; Andreas Sandre; Medium; 2020. május 31.

Az amerikai Szenátus jóváhagyta Trump jelöltjét a Voice of America rádióállomás élére

Az Egyesült Államok törvényhozásának felső háza a héten jóváhagyta Donald Trump jelöltjét a Voice of America vezetői posztjára. Az ügy jelentőségét mutatja az is, hogy a Szenátust erősen megosztotta a jelölés, és egy időben még az is kétséges volt, hogy végül az elnök jelöltje megkapja-e a szükséges többséget. A most megválasztott Michael Pack az Amerikai Globális Média Ügynökség, azaz a US Agency for Global Media élén irányíthatja a külföld felé irányuló amerikai kormányzati kommunikáció (az ellenfél olvasatában: kormányzati propaganda) legfontosabb szervezeti koncentrációját. Az Egyesült Államok külföldi kommunikációját összefogó, 1999-ben alapított Globális Média Ügynökség alá olyan állami hírközlő szervezetek tartoznak, mint a hidegháború idején híressé-hírhedtté vált Amerika Hangja, vagy a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió. A konglomerátumot ma már kiegészíti az ázsiai térséget célba vevő Radio Free Asia, és az adásait Kubának szentelő Radio and Television Martí. Az ügy hátterét röviden az jelenti, hogy Trump álláspontja szerint a külföldre irányuló amerikai kommunikáció e meghatározó eszközeinek irányításában mindeddig őrizték vezető pozíciójukat és befolyásukat a jelenlegi elnök külpolitikájával szembenálló tisztviselők (Trump megfogalmazása szerint a „deep state”, a demokrata politikai-nemzetbiztonsági elitek emberei). A szervezetet mindkét fél kulcsfontosságú külpolitikai eszköznek tekinti, amit jól jelez, hogy a Szenátus demokrata tagjai minden követ megmozgattak, hogy megakadályozzák Trump jelöltjét a kinevezésben.
Senate confirms Trump’s pick to lead Voice of America; Matthew Lee; AP News; 2020. június 5.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor