Skip to main content
közigazgatás: magyarközigazgatási informatika

A BKK diszpécserközpontja, innen irányítják Budapest közlekedését

Szerző: 2020. június 28.No Comments

„Budapest közlekedése úgy 5000 kilométer úthálózaton zajlik, amiből 3322 kilométeren valamilyen tömegközlekedési eszköz is jár. Azt eddig is sejtettük, hogy óriási feladat egy főváros tömegközlekedésének megszervezése és zavartalan működtetése. Most meg is nézhettük, mi és hogyan történik a BKK irányítóközpontjában, ahonnan mindent látnak és bárhova oda tudnak szólni.

Budapesten 4 metróvonal, 280 autóbusz-, 35 villamosvonal működik, amelyek összesen 43 ezer darab végállomásról elindulást hoznak össze naponta. Ehhez 24 óra alatt úgy 2200 jármű kell, amelyekből egyszerre akár 1800 is jelen lehet az utakon. Igen, ez pontosan ennyi járművezetőt is igényel, akikkel folyamatos kapcsolatot tart a központ. Többek között ez történik itt, a Szabó Ervin téri BKK diszpécserközpontban.

De ennél jóval többet tud ez a rendszer, innen vezérlik a járművek fedélzeti kijelzőit, és a közterületi, megállókban, aluljárókban található kijelzőket, itt töltik fel adattal a BKK FUTÁR, illetve a BKK Info alkalmazást, posztolnak közlekedési témájú bejegyzéseket a közösségi és elektronikus médiában. A diszpécserközpontban pedig a járművezetőkkel tartják a folyamatos kapcsolatot.

A mára megkopott fényű, de a maga korában igen modern épület alapozását 1974-ben kezdték, és eleinte csupán az M3-as metróvonal forgalmi és energiavezérlő központjának, illetve a Kálvin téri metrómegálló áramátalakítójának elhelyezésére szolgált volna. Ez aztán nem teljesen így valósult meg, mert már a tervezés fázisában tovább gondolták az épület funkcióját, és a másik két metróvonal vezérlését is itt kívánták elhelyezni, de végül aztán az összes központi koordinálást ellátó és műszaki egységet bezsúfolták a hétszintes épületbe, ami így egyszerű diszpécserház helyett egy komplett fővárosi forgalomirányító központtá vált, ami magában foglalta a már említetteken túl a BKV teljes felszíni forgalmát ellenőrző és irányító részlegét, a rendőrség közúti forgalmat ellenőrző-irányító szervezetét, a különféle berendezések műszaki üzemeltetőit, és többek között a Fővinformot is.

Az épület teherhordó elemei 50×50 centiméter keresztmetszetű vasbeton tartópillérek, a szintek 10 cm vastag beton födémét pedig acél tartószerkezet hordozza. A szinteken mindenhol álmennyezet és álpadló található, utóbbin nagyon fura járni, minden lépésnél döng, mintha a Millenium Falcon csempészrekeszei fölött lépdelnénk, csak itt csempészáru helyett milliónyi kábel kígyózik a cipőtalp alatt. Sokkal inkább

Régen a végállomásokon lévő telefonokkal tartották a kapcsolatot a járművezetőkkel, ma már bármilyen rendkívüli forgalmi eseménynél üzenettel, vagy akár élőben is tudnak kommunikálni a sofőrökkel. A 3 percnél nagyobb késéseket a vezetőknek jelenteniük kell, de nemcsak a lassabb, hanem a meghatározott menetidőhöz képesti gyorsabb haladás is probléma, bár ezt egyszerűbb orvosolni.

A BKK szuperképessége, hogy van azonnal bevethető helyszíni forgalmi zavarelhárítójuk is – szirénázó, kék villogós, jellemzően fehér Skodák -, akik fennakadásnál, balesetnél pillanatok alatt a helyszínre érnek és amellett, hogy értékes információval látják el a diszpécsert, aki ennek fényében tud okosan, az utasok számára a legkedvezőbben dönteni, hogy milyen eszközökkel oldja meg a problémát, sokszor még magát a fennakadást is meg tudják szüntetni. Elég egy olyan balesetre gondolni, amiben a BKK járművei ugyan nem érintettek, de mondjuk a villamossínen dekkol a két autós. Ilyenkor – ha nem történt személyi sérülés, és egyéb nehezítő körülmény sincs akkor – a BKK zavarelhárító akár a helyszínelést is elintézheti, hogy minél hamarabb visszaálljon a rend.

Az amúgy pazar kilátású teremben mindenki az asztalán lévő négy monitort bámulja, és/vagy telefonál. Minden egyes munkaállomás úgy 70 darab jármű mozgását figyeli, ellenőrzi, irányítja, ami átlagosan 12 vonal között oszlik meg. Persze vannak kiemelt vonalak, mint például a 4-6-os villamos, amit egy ember visz, és mást már nem is kap mellé.

Van ember a 450 darab forgalomfigyelő kamera képeinek szemmel tartására, a terem sarkában pedig maga a diszpécserek atyaúristene ül, aki a kapott információk alapján eldönti, hogy egy váratlan forgalmi helyzetben milyen eszközhöz nyúljon, – pótlás, terelés stb. -, hogy ne omoljon össze az egész rendszer. Ha legközelebb magadban morogsz, hogy hol késik már a pótlóbusz, biztos lehetsz benne, hogy a diszpécser már tud róla, és rég úton van feléd a segítség. Csak lehet, hogy a város másik feléből kell elérnie hozzád.

Tagadhatatlan, hogy ez a leglátványosabb munkahely a BKK központban, de emellett még ezernyi más feladatot is végeznek az épületben. Itt készülnek a járműveken hallható, előre felvett szöveges tájékoztatók – csupán a 3-as metróra szánt egyen szövegek 77 oldalnyi mennyiséget tesznek ki -, de saját stúdióban készítik a 11 különböző rádiónak szánt, naponta 80 alkalommal elhangzó közlekedési híreket is. Évente 1200 Facebook poszt, 3600 BKK Info bejegyzés kerül ki az itt dolgozók kezei alól, átlagosan évente 7000 közúti közlekedési változásról számolnak be, 11 ezer hírlevél és 25 ezer rádióadás készül itt. ”

Forrás:
Igazából innen irányítják Budapestet; Földes Attila; vezess.hu; 2020.06.25.