Hol kell javítanunk? A DESI és az IMD közös javaslatai

„A DESI – Digitális gazdaság és társadalom index – az Európai Unió évente megjelenő, az országok digitális fejlettségét mérő mutatószámrendszere. A svájci székhelyű IMD versenyképesség-kutató pedig a versenyképesség technoló­giai és tudásfeltételei között szintén évente elemzi 63 ország digitalizációs eredményeit.

Mindkét elemzés külön vizsgálja a technikai, műszaki előrehaladást és a gyakorlati alkalmazkodás terén elért eredményeket. A két kutatás egymástól teljesen független, ezért különösen érdekes, hogy milyen területeken jutnak hasonló következtetésre.

Abból kell kiindulnunk, hogy a válság után felértékelődik a hatékonyságnövelés mint alapvető versenyképességi feltétel. A hatékonyságnöveléshez pedig nem elég, ha egy cég új épületet húz fel, új gépsort vásárol, vagy új raktárépületet épít. Ahhoz új tudásra, képességekre, azaz a tudásba, a képességek új feltételekhez igazításába való befektetésekre is szükség van.

Különösen fontos a digitális tudás és képességek erősítése, a digitális technológiák alkalmazásának elterjedése a gazdaságban és az államigazgatásban. Örülhetünk annak, hogy az IMD versenyképességi listáján Magyarország 2019-ről 2020-ra a gazdasági teljesítmények tekintetében jelentősen, a 46.-ról a 19. helyre lépett előre, de az nem derül ki, hogy mik voltak a teljesítményjavulás okai.

Ha pedig az okokat is megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy gazdasági teljesítményünk javulása elsősorban a mennyiségi növekedésnek, az erőteljes állami beruházási tevékenységnek, és nem a cégek hatékonyságjavulásának köszönhető. Ezt igazolják a kiemelkedő bruttó állóeszköz-beruházási értékek, a külföldi befektetések GDP-arányos növekedése vagy a reál-GDP alakulása.

A változó környezetben azonban már ma kirajzolódnak azok az új irányok, amelyek a hatékonyságjavulást teszik a versenyképesség és a gazdasági eredményesség fő feltételévé.

A hatékonyság átfogóbb fogalom, mint a termelékenység.

A termelékenység a cégeknél a munkaerő által létrehozott értéket, nemzeti szinten a GDP-t méri. A hatékonyság viszont – az üzleti világban és nemzeti szinten egyaránt – a termelési és szolgáltatási folyamatok által igénybe vett valamennyi erőforrás felhasználásának együttes hatékonyságát méri.

A tudásberuházások növelik az esélyt arra, hogy a folyamatok valamennyi erőforrás-felhasználása takarékos és hatékony lehessen. A digitális technikák szakavatott alkalmazásához ezért nem elegendő a technológiai és gépi beruházás, de még a szoftvervásárlás sem. A hatékonyság javulásához tudásberuházásra is szükség van. Ezért érdemes megvizsgálnunk, hogy a két említett elemzés milyen bizonyítványt állított ki rólunk a hatékonyságjavuláshoz szükséges területeken.

A DESI négy területen hasonlítja össze a tagországok teljesítményét:
* a technológiai előrehaladás (a széles sávú internet kiépítettsége és használata, a széles sávú mobilinternet elterjedtsége és az árak),
* a társadalom képzettségi szintje,
* az internethasználat elterjedtsége,
* valamint az e-kormányzás terén.

Mind a négy tényezőt együtt tekintve Magyarország a 20. helyen van. Ez a V4-ek között Csehország után a második hely.

Az első területen, ahol az informatikai beruházásokat, az internet-hozzáférési lehetőséget országos átlagban mérik, az előkelő 7. hely a mienk. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az eszközök, a technikák rendelkezésre állnak, csak használni kellene őket. A használathoz azonban már nem elég az eszköz, a hálózat, felhasználói tudásra is szükség van.

Viszont az internethasználati alaptudás és a magasabb szintű ismeretek tekintetében már csak a 18. helyen vagyunk. Alap-szoftverismeretek tekintetében pedig a 21. helyre szorulunk. A magyar lakosság majdnem 15 százaléka még soha nem használt internetet, ezzel a 19. hely a mienk.

A legrosszabb helyezésünk azonban a cégek digitalizáltsága területén van, beleértve az elektronikus kereskedelem elterjedtségét is: a 25. hely a miénk, csak két országot, Romániát és Bulgáriát előzzük meg. Az úgynevezett céges digitális index szempontjából, amely a digitális technológiák integráltságát méri a cégeknél, az utolsó előttiek vagyunk.

Azon cégek aránya pedig, amelyek a big data kínálta lehetőségek felhasználásával modern elemzőrendszereket alkalmaznak, alig több, mint 5 százalék, ami szintén csak az utolsó előtti helyre elég. Ezek a mutatók azért különösen figyelemre méltók, mert az értékük jelentősen befolyásolja a cégek termelékenységét, versenyképességük javíthatóságát.

Jó hír viszont, hogy az e-kormányzás területén az előző évhez képest 5,1 ponttal javítva, a 23. helyen vagyunk. A cégeknek kínált e-kormányzati szolgáltatások terén pedig a 19. helyre léptünk előre.

A DESI-elemzésekből az derül ki, hogy eszköz, technika van, a hálózatok rendelkezésre állnak, de a cégek az alkalmazás területén még a V4-ek között is nagyon le vannak maradva.

Az IMD-elemzés más szerkezetben készül, és sokkal átfogóbb, mint a DESI-é. Mutatói között szerepelnek azonban egyes DESI-mutatók is, az eredmények és következtetések pedig hasonlók. Az IMD az okokat is elemzi. Többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország a munkavállalók továbbképzésében az 52., az egyetemi oktatás minősége terén az 51., a szakképzés hatékonysága vonatkozásában pedig az 58. helyen van. Összességében a digitális és technológiai képes­ségek rendelkezésre állása terén pedig az 59. helyen vagyunk.

Az IMD elemzésében az üzleti vállalkozások hatékonyságát leginkább ezek a mutatók rontják. A két frissen megjelent elemzés következtetései azonosak: kiválók a technikai beruházási pozícióink, de gyengék a felhasználási adataink. Ez arra figyelmeztet, hogy megfelelő tudásberuházások nélkül az eszközök hatékony működtetése és így a termelékenység javítása sem valósítható meg.

A tudásberuházás azért is nagyon fontos, mert a nemzetközi eredmények megismerését és hasznosítását, azaz a tudástranszfert és ezzel az innovációt is gátolja az alacsony tudásszint. Ez lehet az egyik oka innovációs lemaradottságunknak.

Változó világunkban, ahogyan egyre többen figyelmeztetnek, a nemzetek legfontosabb vagyona, a gazdasági és társadalmi fejlődés kulcsa a tudásvagyon lesz. Sir William Petty, a 17. századi brit közgazdász meglátása, amely szerint egy nemzet vagyonát csak úgy lehet jól megmérni, ha abba beszámítják az emberek tudás- és képességszintjét is, napjainkban egyre aktuálisabb.

A versenyképességben élen járó országok éppen ezen a területen húznak el legjobban a többiektől. A gazdaság versenyképességének jelentős javítása nálunk is csak a cégek termelékenységének növelésével és az ehhez szükséges tudásberuházásokkal lesz biztosítható.”

Forrás:
Hol kell javítanunk? A DESI és az IMD közös javaslatai; Csath Magdolna; Világgazdaság; 2020. június 25.
(A szerző a Nemzeti Verseny­képességi Tanács tagja, egyetemi tanár.)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom, szervezet
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.