Szakértő: már nem elegendő, hogy olcsón termeljünk

„ Az Eurostat adatai szerint a magyar átlagos nettó bér az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, a magyar dolgozóknál kevesebb éves fizetést már csak Romániában és Bulgáriában kapnak. Hornyák József, a Portfolio elemzője szerint az ország már nem építhet az olcsó munkaerőre.

Hornyák József egyetértett, az Eurostat adatai alapján meglehetősen keveset ér a magyar átlagbér, ami nem meglepő, miután Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb országa, amiből eredendően a fogyasztás is kifejezetten alacsonynak mondható, valamint az egy főre eső GDP-ben sem tudunk megelőzni túlságosan sok országot. Mindez összességében pedig a gazdaság teljesítményével van összefüggésben – fogalmazott a Portfolio elemzője, hozzátéve: a magyar keresetek sokat nőttek az elmúlt években, 10 százalék feletti növekedés volt forintban évek óta.

A KSH szerint 11,4 százalékkal, míg az Eurostat szerint 5,9 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben a bérek, ami nemzetközi összehasonlításban jó eredmény. A különbségre a magyarázat, jegyezte meg Hornyák József, hogy a luxembourgi székhelyű szervezet az adatainál korrigálja a forint árfolyamának gyengülését, és euróban számol, ahogy minden ország estében. Illetve azzal is korrigálni kell a számokat, hogy az adott országban mennyit képesek vásárolni az emberek, ami az árszintek miatt nagy különbséget mutathat – tette hozzá. Magyarországon például még mindig sokkal olcsóbb az élet, mint Nyugat-Európában, ezért a kevesebb magyar bér nem biztos, hogy sokkal kevesebbet ér, hiszen idehaza alig 60 százaléka az EU-árak átlagának az értéke. Vagyis ebben a tekintetben nem állunk rosszul.

Hornyák József magyarázata szerint elsősorban a termelékenységnek a növekedése kellene ahhoz, hogy nagyobb ütemben tudjunk felzárkózni a nyugat-európai bérekhez. Hogy a magyar dolgozó által elvégzett munka ugyanolyan kedvező termelékenységi számokat produkáljon, mint Nyugat-Európában, ami persze nem rajta áll, hogy rosszabbul dolgozna, hanem főként azon, hogy milyen technológiákkal végzi azt. Ezek fejlesztése kulcskérdés – emelte ki.

A Portfolio elemzője egyetértett, hogy Magyarország számára hosszú ideig versenyelőnyt jelentett az alacsony bérekre és beruházásokra épített gazdasági növekedés, azonban ahhoz, hogy a jelenlegi fejlettségi szintünkről még egy ugrást tudjunk végrehajtani, már nem elengedő, hogy olcsón termeljünk. Ahhoz egy technológiai ugrásra is szükség van, ehhez viszont a munkaerőnek a képzettségi szintjét kell jelentősen megemelni, hogy a külföldi vállalatok ne az összeszerelést hozzák Magyarországra, hanem sokkal inkább a kutatás-fejlesztést, a tervezést, a különböző gépeknek a fejlesztését, hiszen ezeknek nagyobb a hozzáadott értéke, ami a bérnövekedésben is kifizetődne, miután jóval magasabb fizetéseket lehet ezekben a munkakörökben elérni – hangsúlyozta Hornyák József.

[Háttér]
Vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség, Luxemburg a 27 tagú közösségben.

A leggazdagabb országban az egy főre jutó GDP 261 százaléka volt az uniós átlagnak, míg az utolsó helyezett Bulgáriában 53 százalék. Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 263 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt – derült ki az Eurostat csütörtökön kiadott, a tavalyi előzetes adatokat tartalmazó jelentésből.

Tíz országban – Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly. A középmezőnybe – a 70 és 100 százalék közötti kategóriába – került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország. A maradék öt országban – Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában – 70 százalék alatt volt a mutató.

A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 59 százalékával. Egy évvel korábban 135, illetve 57 százalékon állt a két adat.”

Forrás:
Szakértő: már nem elegendő, hogy olcsón termeljünk; Varga Mónika; Infostart/InfoRádió; 2020. július 4.

A bejegyzés kategóriája: Európai Unió, gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.