A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. július 13.

Infodemiológia: a WHO konferencián tárgyalja a járványokat kísérő globális dezinformációt

Mintegy három hónappal ezelőtt mutattuk be először Hírlevelünk olvasóinak a koronavírus világjárvány „farvizein” megjelenő új jelenség, az „infodémia” fogalmát. A különös szóösszetétellel leírt jelenség persze sok szempontból cseppet sem új, inkább csak a „halmazati hatás” miatt került most ennyire a figyelem központjába. Röviden arról van szó, hogy a XXI. századi társadalmakban, és különösen a nyugati világban szokatlan, teljességgel újszerű, éppen ezért komoly félelmeket is kiváltó COVID-19 járvány a kapcsolódó információknak is egyfajta áradatát idézte elő. A mindenki számára jól érzékelhető jelenség értelmezésénél, magyarázatánál többféle iskola alakult ki: hangsúlyos az a koncepció, amely az információtömeg drámai (hirtelen és roppant méretű) növekedése mögött a dezinformációs mozzanatot helyezi a középpontba. Ez az értelmezés úgy tartja, hogy a járvány kapcsán ömleni kezdő információ zöme szándékosan hamis, vagy szándékosan félrevezető adat, amivel a terjesztői egyéb (politikai, geopolitikai) játszmát kívánnak erősíteni és szolgálni. Azaz: dezinformáció. Érdemes itt megjegyezni: az Európai Unió (az EU Bizottság szakosított részlege) is alapvetően ezt a felfogást hangsúlyozza (ahogy arra egy későbbi összefoglalóban még visszatérünk majd).

Mi ezt egy túlságosan leegyszerűsítő koncepciónak gondoljuk, amiben ráadásul megvan az a veszély, hogy maga is (a komplex valóság indokolatlan leegyszerűsítésével) dezinformációs, félrevezető eszközzé váljon. Az online információs terek, hálók, buborékok (vagy akár csak egy platform, a nálunk is népszerű Facebook) néhány órás tanulmányozását követően bárki számára nyilvánvalóvá válik: a járványhoz kapcsolódó „információs árvíz” két nagy halmazt sodor. Egyrészt valóságos, tényleges („igaz”) állításokat, adatokat, tényeket. Másrészt hamisakat.

A valós információk maguk is rögtön legalább két kategóriába sorolhatók: a releváns, a járványhelyzetben boldogulni akaró emberek és közösségeik számára ebben a speciális helyzetben fontos, értékes, esetleg sorsdöntő adatok alkotják az egyik kategóriát. És ott van egy másik, kiterjedt csomag: az önmagában valós, „igaz” (tényszerű), ám az adott helyzetben nem különösebben releváns információk. Persze, a bontást tovább is lehetne folytatni, nagyobb nehézségek nélkül.

Visszatérve a másik nagy halmazhoz, a „hamis” adatok tömkelegéhez: természetesen ezek is több, egyértelműen és élesen elkülönülő kategóriába sorolhatók. Tömegesen fordulnak elő az egyszerű tévedések, pontatlanságok. Amelyek mögül nyilvánvalóan hiányzik bármely ártó szándék. És ott van természetesen az ártó szándékkal előállított és terjesztett, hamis információk tömege. Nehéz nem észrevenni, hogy az ilyen nem valódi „tájékoztatás” is markánsan különböző rétegekből állhat össze. Három típussal biztosan gyakran találkozhatunk: elsőként is a merő heccből, szereplési vágyból terjesztett valótlanságok köre ötlik szembe. Ez az, ami szinte árad a közösségi média tereiben – és koránt sem csak a koronavírushoz kapcsolódva. Azután ott van a merő pénzszerzési céllal terjesztett valótlanságok tömege. Túlzottan is ismerősen csenghet: a kibertér a kiberbűnözők Paradicsoma, egyfajta digitális Vadnyugat ma már (vagy ma még). És természetesen hömpölyög a politikai célzattal fabrikált és továbbosztott téves-, vagy egyenesen valótlan adatok hulláma is. A politikai kommunikációval foglalkozók szeretik ez utóbbit illetni a „dezinformáció” kifejezéssel. A kibertér ma már a politika, és jókora részben a nagypolitika (a geopolitika) terepe, hadszíntere. Ami egy olyan rivalizálás, amelyben a világjárvány – erről már korábbi jegyzeteinkben többször is szóltunk – valójában egy újabb lehetőségként, kihasználható helyzetként jelenik meg. De, az ilyen politikai hátsó szándékkal teremtett információ csak egy rész a dezinformációs óceánban.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO, a globális koronavírus elleni küzdelem összetett feladatrendszerében maga is nagy jelentőséget tulajdonít a járványhoz kapcsolódóan hömpölygő infoáradatnak. A WHO szakemberei maguk is hangsúlyozzák: az óriási mértékben megnövekedett információtömeg egy valós és valótlan adatokat egyaránt tartalmazó „gomolyag”. Az ENSZ-szakértők nézőpontja már csak azért is figyelemre méltó, mert nem felejtik el számításba venni: az információ hirtelen megnövekedett, kezelhetetlenné, felfoghatatlanná váltó tömege önmagában is a probléma komoly forrása. Lényegében ez az ún. „infoglut” bő három évtizeddel ezelőtt felfedezett jelensége, ami azt állítja: nem az információ tartalma, hanem puszta volumene okoz súlyos egyéni és társadalmi problémákat.

A WHO-szakemberek úgy látják, hogy az információs járványt, az infodémiát nem lehet felszámolni, legfeljebb csak kezelni. Ennek érdekében a világszervezet egy több hetes konferencia-sorozatot és webináriumot szervez, amely három egymásra épülő szakaszból tevődik majd össze, lehetőséget adva a világszervezet specialistái mellett a szélesebb szakmai közvélemény bevonására is. A cél az, hogy olyan eljárásokat, eszközkészleteket fejlesszenek ki, amelyek segítik az infodémia jelenségeihez való társadalmi alkalmazkodást, a kognitív boldogulást megnehezítő információs fenyegetésekkel (tömegesség, megalapozottság hiánya, félrevezető szándékosság stb.) szembeni ellenálló képességet. Az online Zoom platformon zajló plenáris ülések és webináriumok célja:
– az infodémia menedzselés multidiszciplináris jellegének felismerése,
– az infodémia kontrolálására alkalmas jelenlegi eszközrendszerek számbavétele,
– a járványügyhöz kapcsolódó információkra vonatkozó közegészségügyi kutatási programok megfogalmazása,
– az infodemiológia új kutatási területéhez kapcsolódó hálózat kiépítése.
1st WHO Infodemiology Conference; WHO; 2020. július 12.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Nekilódult a techno-geopolitika úthengere: Olaszország és Brazília is kizárja a Huaweit az 5G tendereiből

A Telecom Italia (TIM) némi habozás után meghozta az – amerikai főcsapáshoz hűen igazodó – döntését, amellyel kizárta a kínai Huawei céget abból a tenderéből, amely az Olaszországban, illetve Brazíliában általa kiépítendő 5G hálózatok ún. alapberendezéseinek eszközszállításaira vonatkozik majd. Mint ismeretes, az USA és Kína közötti 2018-ban kirobbant kereskedelmi (vámtarifa-) háború mára egyértelműen technológiai harccá változott. Központi eleme pedig az: Amerika minden eszközzel igyekszik megakadályozni, hogy Kína, amely az 5G technológiákban globális piacvezető ma már, a jövő intelligens technológiái szempontjából meghatározó, óriási átviteli kapacitású 5G hálózatok kiépítésében jelentős szerepet kapjon. A hálózatok felszerelése, állítják az amerikaiak, a nyugati világ országainak nemzetbiztonságát veszélyeztető lehetőségekhez („hátsó ajtókhoz”) juttatná a hegemóniára törő kínaiakat. Az USA jelentős nyomást gyakorol szövetségeseire és a nyugati világ egyéb szereplőire annak érdekében, hogy a kínai cégeket (elsősorban a legnagyobb óriás, a Huaweit) kizárják ebből a sajátosan értelmezett „szabadpiaci versengésből”. Bolsonaro brazil államfő, akit Trump egyik legelkötelezettebb szövetségeseként tartanak számon, már a múlt hónapban úgy nyilatkozott, hogy a majdani 5G tendernek szeme lőtt kell tartania a nemzeti szuverenitás és az adatbiztonság szigorú követelményeit.
Exclusive: TIM excludes Huawei from 5G core equipment tender in Italy, Brazil; Elvira Pollina; Reuters; 2020. július 9.

Krokodil könnyekkel búcsúztatják a kínai netezők a Weibo-fiókját felszámoló indiai miniszterelnököt

Múlt héten adtunk hírt róla: Narendra Modi törölte személyes fiókját a roppant népszerű kínai Weibo mikroblog platformról. Az indiai miniszterelnök ezzel mintegy nyomatékot adott kormánya döntésének, amellyel az – elvben adatvédelmi, kiberszuverenitási okokra hivatkozva – tiltólistára tett Indiában csaknem 5 tucat népszerű kínai mobil alkalmazást. Valójában senki sem kételkedik abban: ez a lépés a két ázsiai nagyhatalom közötti geopolitikai küzdelem újabb szakaszának a nyitánya. A barátságtalan akció nyomán felhördültek a kínai közösségi média felhasználói is. A Weibo mikroblogon tömegesen jelentek meg az indiai politikussal szembeni barátságtalan bejegyzések. A”Viszlát Modi! Csukja be az ajtót – de kívülről!” még a legfinomabbak közé tartozik a tömegesen osztott jelszavak között. Sokan felvetették: az indiai kormányfő viselkedhetett volna higgadtabban, igazi politikusként, fenntartva a digitális platformokon (is) a párbeszéd lehetőségét. Ami egyértelműen látszik: a digitális hazafiság érzete jelentősen fellángolt a kínai nethasználók körében.
Trending in China: Chinese Netizens Tell Indian Prime Minister Modi to ’Shut the Door ont he Way Out’ as He Quits Weibo; Heather Mowbray; Caixin Global; 2020. július 2.

Az UNITAR sikeres virtuális kurzust tartott a digitális diplomácia és a kiberbiztonság témájában

Az UNITAR, az ENSZ képzésekkel és kutatással foglalkozó szakosított szervezete sikeres workshop-sorozatot tartott az elmúlt napokban. A genfi székhelyű szervezet – a koronavírus járványra való tekintettel – virtuális formában, a Zoom platformon keresztül kapcsolta össze az afrikai térség mintegy 30 vezető diplomatáját, hogy egy 5 napos tréningen ismerkedjenek meg a 21- századi diplomácia néhány kulcsterületének újdonságaival. A kiberbiztonság témakörével kapcsolatos közös munkát Dr. Jamie Shea, egykori NATO-szóvivő irányította, míg a digitális diplomácia fontosabb témáit a kérdés egyik elismert szakértője, Shaun Riordan, hajdani brit diplomata moderálta. A résztvevők Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda, valamint Burundi külügyi apparátusának tagjai közül kerültek ki.
UNITAR successfully concludes dual e-workshop on Cybersecurity and Digital Diplomacy; UNITAR; 2020. július 7.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: egészségügy, informatika, Internet, közigazgatás:külföldön, politika, politikai informatika, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.