Kérdések és válaszok: Uniós stratégia az energiarendszerek integrációjának megteremtéséért

Mit jelent az energiarendszer integrációja?

Az energiarendszer integrációja akkor valósul meg, ha az energiarendszert tervezése és működtetése során egységes egészként, számos energiahordozót, infrastruktúrát és fogyasztási ágazatot átfogóan kezelik. Így ezek között szorosabb kapcsolat hozható létre, hogy az energetikai szolgáltatások karbonszegény, megbízható és erőforrás-hatékony módon működjenek, és a lehető legkevesebb költséggel járjanak a társadalom számára. Az energiarendszerek integrációja az európai gazdaság hatékony, megfizethető és mélyreható dekarbonizációja felé vezető út.

A jelenlegi energiarendszer még mindig az egyes energiaforrásokat a meghatározott végfelhasználói ágazatokkal mereven összekapcsoló, párhuzamos és vertikális energia-értékláncokra épül. Ezzel az elkülönült részekből álló modellel nem valósítható meg a klímasemleges gazdaság. A rendszer így sem műszaki, sem gazdasági szempontból nem hatékony, és hulladékhő formájában, valamint az alacsony energiahatékonyság révén jelentős veszteségeket okoz.

Az energiarendszer integrációjára irányuló stratégia a Bizottság arra vonatkozó elképzelését tükrözi, hogy miként lehet felgyorsítani az integráltabb energiarendszerre való átállást a tiszta energia és a klímasemleges gazdaság támogatása érdekében, az energiabiztonság megerősítése, az egészség és a környezet védelme, valamint a növekedés és a globális ipari vezető szerep előmozdítása mellett.

A stratégia 38 intézkedést határoz meg a szükséges reformok végrehajtására. Az intézkedések többek között a következőkre irányulnak: az energiára vonatkozó jelenlegi jogszabályok felülvizsgálata, az új technológiák és digitális eszközök kutatásának és bevezetésének pénzügyi támogatása, a tagállamoknak nyújtott iránymutatás a költségvetési intézkedésekre és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetésére vonatkozóan, piacirányítási reform és az infrastruktúrák holisztikus tervezése, valamint a fogyasztók jobb tájékoztatása.

Melyek a stratégia fő elemei?

A stratégia három egymást kiegészítő és kölcsönösen erősítő elemre épül:

  • Az első egy körforgásosabb energiarendszer, amelyben nincs energiapazarlás, és az elsődleges szempont az energiahatékonyság. Erre példa az ipari üzemekből és az adatközpontokból származó hulladékhő újrafelhasználásának elősegítése.
  • A második a megújuló forrásokból előállított tisztább villamos energia használata. A megújuló energiaforrások olcsóbbá válásával tisztább villamos energia áll majd rendelkezésre. E tiszta villamos energia használatát ki kell terjesztenünk a hagyományosan a fosszilis üzemanyagokra támaszkodó területekre is, mint az épületek üzemeltetése, az ipar és a közlekedés.
  • A harmadik fő elem: a stratégia ösztönözni fogja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok, köztük a hidrogén használatát a nehezen dekarbonizálható ipari ágazatokban és teherszállításban. E cél elérése érdekében fel kell szabadítani a fenntartható biomasszában és bioüzemanyagokban, a megújuló hidrogénben és a szintetikus üzemanyagokban rejlő lehetőségeket; lehetővé kell tenni a szén-dioxid-leválasztást, -tárolást és -felhasználást; pontosan meg kell határozni a különböző megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokat, és támogatni kell fejlesztésüket, valamint népszerűsíteni kell az innovatív projekteket.

A stratégia ezenfelül fogyasztóbarát lesz, világos és könnyen hozzáférhető tájékoztatást biztosít majd a piacon fellelhető legtisztább megoldásokra és éghajlatbarát termékekre vonatkozóan, megteremtve és vonzóvá téve a fogyasztók számára az intelligensebb és fenntarthatóbb energiafelhasználás lehetőségét. A fogyasztók, a termelők és az energiarendszer-üzemeltetők összekapcsolása a digitalizáció fokozott használatán fog alapulni. Ez hozzájárul az energiaszegénység elleni küzdelemhez is.

A stratégia meghatározza, hogy milyen konkrét szakpolitikai javaslatokat kell a Bizottságnak az elkövetkező hónapokban és években előterjesztenie e célkitűzések megvalósítása érdekében.

Hozzájárul-e ez a stratégia az európai zöld megállapodás céljainak eléréséhez?

Igen. Az energiatermelés és -fogyasztás az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 75%-áért felelős. Az energiarendszer tehát kulcsfontosságú az európai zöld megállapodás azon célkitűzésének megvalósításához, hogy 2050-ig elérjük a klímasemlegességet. Az energiarendszer gazdaságunk és mindennapi életünk alapjául is szolgál. Munkahelyeket és megélhetést biztosít, valamint erősíti az európai versenyképességet és innovációt.

Az energiaágazati integráció lehetővé teszi a dekarbonizált és a megújuló energia kínálatának olyan hatékony keresletoldali technológiákkal való ötvözését, mint az elektromos motorok, a hőszivattyúk és az üzemanyagcellák. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentése csak úgy érhető el, ha az energiahatékonyság a megújuló energia igen magas részarányú felhasználásával párosul. Az integráltabb energiarendszer mind az energiahatékonyságot, mind pedig a megújuló energiaforrások térnyerését előmozdíthatja.

Az új, összekapcsolt rendszer hatékonyabb és „körforgásos” lesz, azaz be fogja fogni és újra fogja használni a hulladékenergiát. Tisztább lesz, mivel az iparban, a közlekedésben és a fűtésben a hatékony keresletoldali alkalmazások révén nagyobb mértékben fognak megújuló forrásokból előállított hőt és villamos energiát használni. A nehezen villamosítható ágazatokra vonatkozóan a stratégia intézkedéseket javasol a tisztább üzemanyagok, köztük a fenntartható bioüzemanyagok és biogázok, valamint a megújuló hidrogén használatának előmozdítására.

Mindez hozzá fog járulni az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az európai zöld megállapodás céljainak eléréséhez, miközben mérsékli az energetikai átállás költségeit, és ezáltal hozzájárul a méltányos és igazságos átálláshoz.

Segíteni fogja-e ez a stratégia a Covid19-válság után az európai gazdaság helyreállítását?

Igen. A stratégia a Covid19-válságot követő gazdasági helyreállítás egyik építőköve lesz. Az integráltabb energiarendszerre való átállás most fontosabb Európa számára, mint valaha.

A Bizottság 2020. május 27-én előterjesztett Next Generation EU helyreállítási terve kiemeli, hogy a kulcsfontosságú tiszta technológiákba és értékláncokba történő beruházások fellendítésére irányuló erőfeszítések részeként az energiarendszer jobb integrációjára van szükség. A rendszerintegráció felé vezető út a tiszta és innovatív folyamatok és eszközök nagyobb mértékű használatával új beruházásokat, munkahelyeket teremt és növekedést is generál, valamint globális szinten megerősíti az EU ipari vezető szerepét, hozzájárulva a gazdasági helyreállításhoz.

Továbbra is támogatja-e a stratégia a fosszilis tüzelőanyagokat, például a gázt és a szenet?

Éppen ellenkezőleg, a stratégia menetrendként szolgál a fosszilis tüzelőanyagok 3 eszközzel történő fokozatos megszüntetésének felgyorsításához:

  • energiahatékonyság és körkörösség, valamint a helyi megújuló erőforrások használata;
  • villamosítás – ahol csak lehetséges – a gáz, a szén és az olaj felhasználásának helyettesítésére, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia közvetlen felhasználásával;
  • megújuló energiaforrások és megújuló energiaforrásokon alapuló új üzemanyagok a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére az olyan folyamatok esetében, amelyekben a villamos energiára való átállás lehetetlen.

Ami a gázt illeti, a stratégia javaslatot tesz a földgáz fenntartható megújuló gázzal és megújuló energiaforrásokon, például hidrogénen és szintetikus metánon alapuló új szintetikus gázokkal való felváltására.

Hozzájárul-e a stratégia a méltányos átállás célkitűzésének megvalósulásához?

A stratégia célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseink elérése a lehető legalacsonyabb költséggel járjon a fogyasztók és az állami költségvetések számára. A stratégia azt is javasolja, hogy a fogyasztók kapjanak nagyobb szerepet a dekarbonizált, decentralizált energiarendszerre való átállás ösztönzésében. Az egyértelmű és könnyen hozzáférhető információk lehetővé teszik a polgárok számára, hogy éghajlatbarát döntéseket hozzanak, változtassanak az energiafogyasztási szerkezeten, és tudjanak a rendelkezésükre álló legjobb technológiai lehetőségekről.

A stratégia azt is kihasználja, hogy Unió-szerte gyors ütemben csökkennek a megújuló energia költségei, ami alacsonyabb fogyasztói árakhoz, nagyobb energiabiztonsághoz és inkluzívabb energiarendszerhez vezet. A stratégia célja továbbá, hogy a növekedés és a technológiai innováció egész EU-ban történő előmozdítása révén hozzájáruljon az európai gazdaság versenyképességének megerősítéséhez.

Tiszteletben tartja-e a stratégia az energiahatékonyság elsődlegességének elvét?

Igen. Az energiahatékonyság elsődlegességének elve az energiarendszer integrációjának központi eleme. Az energiahatékonyság csökkenti az energiatermeléshez, az infrastruktúrához és a felhasználáshoz kapcsolódó általános beruházási igényeket és költségeket. Csökkenti továbbá a kapcsolódó föld- és nyersanyagfelhasználást, az ezzel járó környezetszennyezést, valamint mérsékli a biológiai sokféleség csökkenését.

Az energiarendszer integrációja hozzásegítheti az EU-t, hogy a rendelkezésre álló erőforrások körkörösebb felhasználásával és a hatékonyabb energiatechnológiákra való átállással nagyobb energiahatékonyságot érjen el. Az elektromos járművek például sokkal energiahatékonyabbak, mint a belső égésű motorok. Az energiahatékonyság elsőbbségének elvét úgy lehet következetesen alkalmazni az egész energiarendszerben, ha a keresletoldali megoldásokat részesítjük előnyben minden olyan esetben, amikor a szakpolitikai célkitűzések költséghatékonyabban elérhetők velük, mint az energiaellátási infrastruktúrába történő beruházásokkal.

Más intézkedések biztosítani fogják, hogy a fogyasztók energiamegtakarításra, energiaváltásra vagy -megosztásra vonatkozó döntései megfelelően tükrözzék a különböző energiahordozók életciklus alatti energiafelhasználását és lábnyomát, beleértve a nyersanyagok kitermelését, előállítását, újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, az energia átalakítását, transzformációját, szállítását és tárolását, valamint a megújuló energiaforrások növekvő részarányát a villamosenergia-ellátásban.

Hogyan támogatja a stratégia az EU vezető szerepét a tisztaenergia-technológiák terén?

A stratégia célja annak biztosítása, hogy az EU teljes mértékben kiaknázza vezető szerepét és szakértelmét a megújuló és intelligens energiatechnológiák terén. Az EU kedvező helyzetben van ahhoz, hogy globális vezető szerepet töltsön be a következő, várhatóan központi jelentőségű ágazatokban és értékláncokban:

  • távhőszolgáltatás
  • intelligens hálózatok és készülékek
  • az elektromos járművek integrálását támogató digitális eszközök
  • hidrogénellátást szolgáló és keresleti oldali berendezések.

Hogyan befolyásolja a stratégia az EU energiaellátásának biztonságát?

Az EU jelenleg energiaszükségletének 58%-át importálja, főként kőolaj és földgáz formájában. A tiszta energiára való átállással az EU csökkenteni fogja a fosszilis tüzelőanyagoktól és a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függését. Az energiarendszer integrációjára irányuló stratégia elő fogja segíteni ezt a folyamatot. Az EU összességében kevesebb energiát fog fogyasztani, egyre inkább a hazai megújuló energiaforrásokra fog támaszkodni, energiaimportját pedig fokozatosan diverzifikálni fogja a tisztább energiahordozók – például a megújuló hidrogén – javára. Ezek az energiamegtakarítások, a diverzifikáció és a hazai termelés hozzájárulnak az ellenállóbb európai gazdaság kiépítéséhez.

További információ:
Kérdések és válaszok: A hidrogénstratégia 
IP – Az éghajlat-semleges gazdaság fellendítése

Forrás:
Kérdések és válaszok: Uniós stratégia az energiarendszerek integrációjának megteremtéséért; Európai Bizottság; QANDA/20/1258; 2020. július 8.

A bejegyzés kategóriája: energia, Európai Unió, fenntartható fejlődés, gazdaság
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.