Navracsics Tibor az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna sok kiaknázatlan lehetőségéről

„ A kormány négy gazdaságfejlesztési övezet élére nevezett ki biztosokat szeptember elején. A legnagyobb közülük hat megyével (Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém) és kilenc megyei jogú várossal az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna, amelynek felelőse Navracsics Tibor lett.

A korábbi EU-biztos, aki az Európa Kulturális Fővárosa 2023 Veszprém program kormánybiztosa is egyben, úgy véli: gazdasági potenciálját tekintve az észak-magyarországi zóna talán a legerősebb térsége hazánknak, és sok kiaknázatlan lehetőséget rejt.

Négy regionális koncepció áll össze

– Mivel kezdte a munkát, és melyek azok a szervezetek, amelyek segítik ebben?
– A kormányhatározat által is kijelölt két munkaszervezetem a Széchenyi István Egyetem és a Pannon Egyetem, emellett szeretném a térségből együttműködésre kérni azokat a tudományos műhelyeket – például a Balaton Fejlesztési Tanács mögött meglévő kutatóintézet vagy a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete –, amelyek a térségre vonatkozóan adatokkal rendelkeznek, és segíthetnek a gazdaságfejlesztési koncepció kidolgozásában. A célunk az, hogy szeptember végére a régióra vonatkozóan legyen egy olyan helyzetleírás és a főbb irányok felvázolását tartalmazó dokumentum, ami alapján a fejlesztéspolitikát át tudjuk gondolni. A négy regionális koncepció állna össze egy országos fejlesztési koncepcióvá még az ősz folyamán.

– Nem rövid a rendelkezésükre álló idő ehhez a feladathoz?
– A határidő valóban rövid, ennek egyik oka, hogy a fejlesztési források egy része az Európai Uniótól érkezne. Az Európai Tanács által nyáron elfogadott gazdasági újjáépítési csomag jövőre nyílik meg, ahhoz viszont, hogy e pénzeknek a felhasználását lehetővé tevő tervek elkészüljenek, nagyon rövid határ­idővel kell dolgozni. Ezért is gondolom úgy, hogy az anyag, amit szeptember végére az asztalra rakunk, még csak egy első változat lesz. Mindenkitől azt kértem, hogy ne most alkossuk meg a legtökéletesebb fejlesztési tervet, hanem induljunk el, és nézzük meg, milyen koncepciót tudunk összerakni a rendelkezésünkre álló információk alapján. A későbbiekben természetesen finomíthatunk majd rajta.

Erős gazdasági potenciál

– Önnek személyesen mi a feladata ebben a folyamatban?
– Elsősorban a koordináció és a térség szereplőinek, törekvéseinek összehangolása. Önkormányzatok, gazdasági és civil szereplők vesznek részt a munkában, és szép számmal vannak olyan szervezetek, például a turizmusban tevékenykedő Balatoni Kör, a Balatoni Szövetség vagy az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, amelyeknek a segítségére szintén számítunk.

Az önálló karakterek térségként szemlélve kiegészíthetik egymást

– Bizonyára vannak elvárásai azzal kapcsolatban, hogy milyen anyag készüljön. Melyek a prioritások ön szerint?
– Az északnyugat-magyarországi a legnagyobb térség, hat megyét és kilenc megyei jogú várost (Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa – a szerk.) foglal magában. A városok mindegyike önálló karakterrel bír, amelyek térségként szemlélve kiegészíthetik egymást. Megkockáztatom, hogy ez a térség gazdasági potenciálját tekintve a legerősebbje Magyarországnak, nagyon sok olyan kiaknázatlan lehetőséggel, ami a jövőben is jelentős fejlődési ívet adhat a kultúra, a gasztronómia, a kreatív ipar és a turizmus révén. Ha csak az állóvizeinket nézzük: Magyarország nagy tavai közül egy kivételével mindegyik itt található, és érdemes komolyan elgondolkodni azon, hogy ez a három tó hogyan tudna nemcsak versenytárs lenni, hanem kiegészíteni egymást.
Példák egy működő struktúrára

– Milyen példa állhat Magyarország előtt, ha a térségi együttműködéseket nézzük?
– A célom, hogy együttműködéseket alakítsunk ki a megyei jogú városok és a kistérségek között is: ne egymással versenyezzenek, hanem fogjanak össze, és egyesítsék erőiket. Ha például megnézzük az EU jól működő regionális gazdasági modelljeit, a dél-német, az észak-olasz vagy a délkeleti-francia vidéket, akkor azt látjuk, hogy ezek maguk is az unió motorjaiként határozzák meg magukat. Olyan régiók, amelyek alapvetően gazdaságszerkezetileg a kis- és középvállalkozókra építik struktúrájukat, ugyanakkor jellemzően a kreatív ipar, a digitalizáció, az informatika révén egy jövőorientált gazdaságot is teremteni tudnak. Szeretném megnézni, hogy ez mennyire honosítható meg Magyarországon az észak-nyugati régióban.”

Forrás:
Még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek ebben a régióban is; Szauder Rita; DUOL.hu; 2020. szeptember 18.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.