„A Belügyminisztérium Sajtófogadó Termének előterében zártkörű, interaktív kiállításon mutatták be a minisztérium mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztéseit, köztük az élesben működő hangalapú leiratozó, vagy a közhiteles nyilvántartáson alapuló arcképazonosító szolgáltatást. A Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatásokhoz illeszkedő, nagy kiberbiztonságot, magas rendelkezésre állást nyújtó mesterségesintelligencia-modulok beépítése jelenleg is folyamatban van.
Más országok kormányaihoz hasonlóan a magyar államigazgatás is folyamatosan keresi azokat az újgenerációs, de más területeken már bizonyított technológiákat, amelyek megkönnyíthetik mind az állami működést, mind az állampolgári ügyintézést. Ezek közé tartoznak azok a mesterséges intelligencián alapuló megoldások, amelyek fejlesztése a Belügyminisztérium gondnoksága alatt zajlik, és amelyekről Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkárral beszélgettünk.
Computerworld: Piacelemzők, így például az IDC és a Gartner előrejelzései szerint az előttünk álló években a mesterségesintelligencia-alkalmazások gyors előretörése várható még az olyan, konzervatívnak ismert ágazatokban is, mint a bankszektor vagy az államigazgatás. Milyen „bizonyítványokkal” kell rendelkeznie egy-egy újgenerációs technológiának, mielőtt azt államigazgatási megoldásokban adaptálnák?
Hajzer Károly: Régebben az államigazgatás kimondottan élen járt az új technológiák használatában. Ha visszatekintünk arra, hogy Magyarországon hol telepedett meg először az informatika, látjuk, hogy – a kutatói és egyetemi szféra mellett -, az államigazgatás és a rendészet jártak az élen. Ezt az előnyét veszítette el a közigazgatás akkor, amikor a lakosság körében elterjedtek a számítógépek, a játékprogramok, majd az internet és a közösségi média. Az állampolgárok mozgása az online térben ma már kiköveteli, hogy a konzervatívnak tartott közigazgatás is lépjen. Nem az a kérdés, hogy a közmondásos konzervativizmusunkat feladjuk-e, hanem az, hogy szóba akarunk-e állni azzal az állampolgári közeggel, amelyik már régen meghaladta a közigazgatásban használt kérdés-felelet nyelvezetet.
CW: A Deloitte több tanulmányban foglalkozott a mesterséges intelligencia kormányzati alkalmazásával, és lefektetett néhány alapszabályt vagy feltételt. Ezek szerint a mesterséges intelligencia bevezetését megelőzően fel kell mérni, van-e arra kész, kidolgozott stratégia; megfelelő szakembergárda; ismertek-e a folyamatok; a rendelkezésre álló adattömeg; a technológia és a platformok; végül az etikai keretek, azaz az átláthatóság és a személyes adatok biztonsága. Mindezeket ráadásul menet közben folyamatosan finomhangolni kell. Egyetért a tanácsadócég megfogalmazásával?
HK: Többnyire igen, de néhány dolgot szükséges tisztázni. Az állam jelenleg is rendelkezik jelentős számú információval, adattal, amelyek birtokában el tudja látni a feladatát, így azokat felesleges ismét bekérni a polgároktól. Az adathozzáférés szempontjából ezért csak az azokhoz való hozzáférés módját vizsgálnám, az adattartalmakat, amelyekről jogszabályok és törvények rendelkeznek, nem, ha azokban nem történik változás. Az adatkezelés megfelelősége és az állampolgári jogokkal kapcsolatos aggályok kevésbé kockázatosak, amennyiben nem terjeszkedünk túl az eddig jogszabályoknak megfelelően, magas biztonsággal tárolt adatokon.
Más kérdés az, hogy mennyire ellenőrzöttek, stabilak és kimunkáltak a folyamatok. Ebben valóban vannak hiátusok. Az elektronizálás – különösen a mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési folyamatok – arra adnak lehetőséget a közigazgatás számára, hogy átgondolja a jelenleg is működő, de kevésbé rendszerszemléletű folyamatokat. Ez azonban nem probléma, hanem inkább lehetőség arra, hogy az esetleges párhuzamosságokat megszüntessük, kigyomláljuk az eljárásokból a felesleges elemeket.
A Deloitte szakértőinek a részletekben igazat adok, összességében azonban nem nehézségeket látok itt, hanem lehetőségeket.CW: Ha már a lehetőségekről esett szó: a koronavírus-járvány új ügyfél-azonosítási megoldások, például videóbanki ügyintézés bevezetésére késztette a pénzintézeteket. Van-e olyan eljárás a belügyminisztériumi rendszerben, amelyet szintén a pandémia óta vezettek be?
HK: Több ilyen eljárásunk van, ezek egyike az arckép-alapú azonosítás. A közigazgatás pontosan definiált, sok részletre kiterjedő jogszabályok szerint működik, amely szavatolja az állampolgár biztonságát, és az állam jogszerűségét. Az ügyintézésekkel kapcsolatos jogszabályi környezet olyan azonosítási eljárások bevezetése előtt nyitott utat, amelyek lehetővé teszik, hogy az állampolgárok személyes jelenlét nélkül, teljes körűen tudjanak ügyeket intézni akár a mobiltelefonjukról. Ez azonban megfelelő környezet kialakítása nélkül elméleti lehetőség maradna.
A pandémia következtében az elméleti lehetőségről a gyakorlati megvalósításra tértünk át. Az állampolgárok egyébként sem szívesen látogatják a hivatalokat, járványhelyzetben pedig különösen nem, illetve a hivatalok is szeretnének takarékoskodni emberi erőforrásaikkal és korlátozni a megjelentek számát. Az elméleti lehetőségek itt találkoznak a gyakorlati megvalósítás igényével.
CW: Melyek azok a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások, SZEÜSZ-ök, amelyek során mesterséges intelligenciával találkozhatnak az állampolgárok?
HK: Az egyik legfontosabb az arcképazonosítási szolgáltatás, amely a személyes jelenléttel egyenértékű, a felhasználónév-jelszó alapú, sőt a hangalapú azonosítást is meghaladó megoldás. Sajnos az egészségügyi maszkok kötelező viselése megnehezíti az azonosítást, azokat egy pillanatra eltávolítva azonban az arcfelismerő algoritmusok teljes pontossággal beazonosítják az adott személyt.
Szeretnénk ezzel a megoldással és érintésmentes ujjnyomatolvasó berendezésekkel lényegesen meggyorsítani a határátlépést. Mindkét alkalmazás mögött mesterséges intelligencia áll, amely a személyazonosság megállapításán túl a határra érkezők magatartásának, illetve viselkedésének ellenőrzésére is képes, vagyis a határőrnek nem kell minden belépőt az okmányai alapján ellenőrznie, mert a mesterséges intelligencia az ellenőrzést minden beléptetésnél célzottan, egyforma alapossággal elvégzi.
Ugyancsak mesterséges intelligencia támogatja azt az entitáskinyerő eljárást, amelynek köszönhetően nem az állampolgárnak kell megtanulnia a hivatali nyelvet, hanem a beszédértő alkalmazás tanul meg köznyelven ügyeket intézni. Olyan elektronikus ügyintézési oszlopokat szeretnénk felállítani, amelyek azonosítják a beszélőt, megértik az elhangzott kulcsszavakat, és azok alapján elindítják az ügyintézési folyamatot. Elég az állampolgárnak csak annyit mondania, hogy építkezik, és ehhez bizonyos engedélyekre van szüksége. A mesterséges intelligenciával támogatott alkalmazás a kamera képe alapján azonosítja a személyt, a rendszer az adatbázisból kikeresi az állandó lakcímét, ezekről az adatokról és az időpontról megerősítést kér, majd a rendeletben meghatározott feltételek szerint kiállítja, azaz emberi közreműködés nélkül kinyomtatja és postázza vagy e-mailben kiküldi az engedélyt, például a területfoglalási engedélyt.
Ez azonban csak egy példa az entitáskinyerő használatára. Minden alkalmazás közös vonása, hogy emberi beszéd alapján azonosítja és indítja el a hivatali ügymenetet.
Hasonló SZEÜSZ-ök tucatjai járnak pilot-fázisban; az uniós forrásokat pedig további SZEÜSZ-ök kidolgozására és még az idén hasonló elektronikus ügyintézési oszlopok százainak kihelyezésére kívánjuk fordítani.
Ami a rendszer egészét illeti, három jól elkülönülő szintet alakítottunk ki. Az első szinten a környezetből érkező és a kifelé irányuló információáramlás transzformációjára alkalmas modulokat hoztunk létre, itt analóg-digitális átalakítás is történik. Ezek a rendszer „érzékszervei”, valamint kommunikációs eszközei. A második, mélyebb szinten zajlik az információáramlás, aminél fontos szempont az interoperabilitás kialakítása a különféle rendszerelemek között. A harmadik szinten helyezkedik el a rendszer agya, a „vezérlő” modul, az MI-alapú rendszer központi eleme.
CW: Amennyiben az ügy nem kíván emberi döntést, a mesterséges intelligencia ügyintéző bevonása nélkül le is zárhatja azt?
HK: Pontosan. Ilyenek például az objektív felelősség körébe tartozó gyorshajtásos esetek, amelyeknél nincs emberi közreműködés attól kezdve, hogy a kamera lefotózza a gyorshajtó autót, a mesterséges intelligencia összeveti a rendszámot a jármű típusával, megkeresi az üzemben tartót, egészen addig, hogy kiszámítja és megállapítja a büntetést és kiküldi a bírságot, a felvételt pedig feltölti a honlapra.
CW: A beszédértő alkalmazások kapcsán felvetődik a kérdés: szerepel-e a tervek között idegen nyelveket beszélő állampolgárok számára fejlesztett modul bevezetése akár a határőrizeti szerveknél, akár migrációs ügyek intézésében?
HK: Az angol, francia, német, portugál és a spanyol beszédértés már megoldottnak számít, bizonyos nyelvek, nyelvjárások gépi fordítása azonban csak kettős konvertálással volna megoldható. Ugyanakkor például bíróságokon már ma is működik közhiteles, biztonságos, jó képminőségű, többkamerás videókonferencia-rendszer, amelynél távtolmácsolást alkalmazunk. A felvételeket vissza lehet játszani, a bíró a kihallgatott minden arcrezdülését megfigyelheti – ráadásul leíróra sincs szükség, mert a leiratozás is beszédfelismeréssel történik. A tervezett fejlesztések közé tartozik a hangszín, hangerő, hangulat, kifejezésmód ábrázolása is.
A 1818 Kormányzati Ügyfélvonal esetében szintén tervezzük a mesterséges intelligencia beépítését, többek között videócsevegés formájában. Lehet, hogy a mesterséges intelligencia nem minden esetben lesz képes megbirkózni az állampolgárok szóhasználatával, de a terv az, hogy az adminisztrátor is mesterséges intelligencia közbeiktatásával, hanggenerátor útján kommunikáljon, miközben az ügyintéző rögzíti a szöveget. Mindenesetre a 1818 ügyfélvonalat hívó állampolgárok egyes kérdéseit már a 90 százalékos pontossághoz közelítő gépi intelligencia válaszolja meg.
CW: Visszatérve az egészségügyhöz: hogyan működik a virtuális háziorvosi rendelő szolgáltatás?
HK: A közegészségügyi szolgáltatások javítása nem csak a hátrányosabb helyzetű térségekben számít komoly feladatnak. Egyebek közt a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve olyan ügyfélfogadó helyiségek kialakítását tervezzük, amelyekben kamerák és képernyő segítségével – személyazonosságuk igazolása után – az ügyfelek online csatornákon kérhetnek orvosi segítséget a receptfelírástól kezdve a szakorvosi ellátásig. A helyiségben különböző orvosi eszközök, például vérnyomásmérők is elhelyezhetők.
CW: Több forrásból származó adatokról esett szó a határőrizettől az egészségügyig. Hogyan biztosított ezeknek az adatoknak a védelme, elkülönítése, illetve van-e lehetőség vagy szükség az összekapcsolásukra?
HK: Minden tekintetben a jogszabályoknak megfelelően járunk el, az adatok elkülönültsége továbbra is megmarad, és a legnagyobb mértékben betartjuk a GDPR vonatkozó rendelkezéseit. Olyan eljárásokat nem indítunk, amelyeknek nincs előzményük; a meglévőknek pedig megvan a kialakult eljárásrendjük. A különbség az, hogy nem az állampolgárnak kell megtanulnia a közigazgatás nyelvét, hanem fordítva. Több millió felhasználóról és tízmilliárdos nagyságrendű fejlesztésről van szó, amit részben a kormány támogatásával, részben pedig – a pandémia miatt – uniós forrásokból szeretnénk megvalósítani.”
Forrás:
MI-koncepciók az államigazgatásban; Kelenhegyi Péter; IT Business; 2021 január 27.
