Európai Unióhírközlésinformatikaközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikamédiapolitikatávközlés

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. február 15.

Szerző: 2021. február 15.No Comments

Kulturkampf – ezúttal Nagy-Britannia és Kína között

Manapság, a „permanens háborúk” évtizedeiben is tartja még magát az a nézet, hogy a nemzetek külpolitikai érdekérvényesítésének még mindig a diplomácia a legkézenfekvőbb, legkívánatosabb, legtöbb eredménnyel kecsegtető eszköze. A diplomácia pedig, lényegét tekintve, ma is a párbeszéd tudománya és művészete. A nemzetközi kapcsolatok alakításának művelői között szép számmal akadnak olyanok, akik azt vallják: a nemzetek közötti párbeszéd fenntartása önmagában is a diplomáciai műveletek talán legfontosabb funkciója. Érdemes ezt szem előtt tartani akkor, ha egy rövid pillantást vetünk a kulturális diplomácia játéktereinek gyors beszűkülésével fenyegető eseményekre, tendenciákra.

Az irodalom, a képzőművészetek, a zene és más előadó művészetek, a film, és még sorolhatnánk mindazokat az összefoglaló fogalommal „kultúrának” nevezett társadalmi megnyilvánulásokat, amelyek a diplomácia egyik különösen gazdag, sokszínű és mozgékony területének, a kulturális diplomáciának szolgáltatnak „muníciót”. A digitalizáció ennek a korábban egyértelműen másodlagos szerepkörbe szorult diplomáciai tevékenységnek olyan lendületet adott az elmúlt két évtizedben, amiről még nem sokkal ezelőtt álmodni sem lehetett. Manapság szinte hétköznapinak számít például, ha egy ország külképviselete dedikált online platformon rendez időszaki kiállítást, hogy a küldő ország valamilyen ritka közgyűjteményét közelebb vigye a fogadó ország közönségéhez. A múzeumok, a kulturális diplomácia lelkes és igen aktív „nem állami” szereplői maguk is egyre gyakrabban tárják kincseiket digitális eszközökkel a nagyvilág elé. A múzeumi platformok számos nyelven, ráadásul megannyi interaktív (tehát a nézőt is bevonó) megoldással közvetítik egy-egy ország kultúrájának legjavát más nemzetek közönségeihez. A járványos esztendő az előadóművészetek virtuális közvetítésének is nagy lendületet adott: megszaporodtak az online koncertek, előadások, de a pándémia érdekes „öszvér megoldásokat” is életre hívott. Akadt példa arra is, hogy egy külképviselet kulturális diplomatái hazájuk filmművészeti termésének javát bemutató kamara vetítésüket a követség udvarán felállított kivetítőkön jelenítették meg, ezzel is csökkentve a fertőzés veszélyt. Ma már számos ország kulturális diplomáciája kulturális „évadok” köré szervezve, rendezvények egész sorát kínálja a fogadó ország nagyközönségének.

A kulturális diplomácia, ez a klasszikus „soft power” értékközvetítő eszköz egyedi lehetőségeket biztosíthat egy ország diplomáciájának. A kultúra-közvetítés révén ugyanis akkor is fenntartható, megőrizhető az elemi „párbeszéd” (méghozzá a legfontosabb külkapcsolati aktorok, a „közemberek” a szélesen értelmezett társadalmak között), amikor a konkrét bilaterális témákban a hivatalos diskurzus megtorpan, vagy akár meg is szakad. A kulturális diplomácia ezért nem csupán valamiféle „pántlika” egy ország külföldi érdekérvényesítő munkájában, hanem alapvető fontosságú diplomáciai terület, ami a digitalizáció eszközeivel roppant hatékony (sokakat és eredményesen elérő) tevékenységként szolgálja az értékek kisugárzását.

Az elmúlt napok, hetek eseményei azonban azt mutatják, hogy ez a nagyon fontos lehetőség a kapcsolatok fenntartására (ami a közvetlen konfliktus témák rohamos elmérgesedése miatt különösen felértékelődne) egyre inkább veszélybe kerül Nagy-Britannia és Kína viszonyában. Február első hetében az Ofcom, a brit műsorszórási felügyeleti hatóság bevonta a kínai CGTN állomás műsorszórási engedélyét a szigetországban. Okként az engedélyeztetés körüli adminisztratív kuszaságot említették, de azt is nyilvánvalóvá tették: az engedélykérelem újbóli beadása esetén sem számíthat kedvező elbírálásra a kínai csatorna. A China Global Television Network hat külföldi nyelvű (köztük angol) csatornát tömörítő vállalkozás, amely a Kínai Központi Televízió (CCTV) égisze alatt működik. A központi tévétársaság Kínában állami tulajdonban van – és ez itt a britek szemében a probléma. Ahogy a sugárzási engedélyt most visszavonó határozat fogalmaz, a CGTV irányítása (a műsor tartalom befolyásolása) egy olyan testület kezében van, amely felett az állam, tehát „végső soron a Kínai Kommunista Párt gyakorolja a felügyeletet”.

Nagyon nehéz megállapítani, hogy a brit döntéshozók pontosan mire szerették volna kifuttatni ezt a játszmát, milyen reakciókat prognosztizáltak az ellenféltől, és általában milyen stratégiai célok lebegtek a szemeik előtt. Mindenesetre a válaszra éppen csak egy napot kellett várni. Másnap a Kínai Rádiós és Televízió Hatóság azonnali hatállyal visszavonta az ország területén a BBC World Service, tehát a brit állami tévétársaság nemzetközi adásának sugárzási jogát. Az indoklás szerint a brit televíziós csatorna ismételten megsértette a tárgyilagos, pártatlan és elfogulatlan tájékoztatás kívánalmát. Ezzel sértette a Kínai Népköztársaság érdekeit. A döntés nyilvánvalóan a BBC hírműsoraiban sugárzott, a Kínában élő ujgur kisebbséget érő repressziókról szóló riportokra utalt, amelyek szavahihetőségét a kínai kormányzat és sajtó folyamatosan megkérdőjelezte. Noha a válaszlépés gyorsasága talán okozhatott meglepetést, azt azonban, hogy a kínai tájékoztatás erős korlátozását célzó, barátságtalan brit lépés megtorlatlan marad, azt az elmúlt hónapok fejleményei (a kínai külpolitika, diplomácia egyre aktívabbá, keményebbé válása) nyomán aligha lehetett feltételezni. Úgy tudni, hogy a BBC adása a legtöbb kínai kábelhálózat kínálatában eddig sem szerepelt, s így kitiltása talán nem tűnhetett a brit döntéshozóknak olyan nagy árnak a kínai adó kitiltásáért cserébe. Ha így gondolkodtak, akkor egy súlyos részlet kimaradt a számításukból. A kínai műsorszóró hatóság döntésével egy napon ugyanis a Hong Kong-i Műsorszóró Hatóság (RTHK) is bejelentette, hogy aznap estétől kezdve megszünteti a BBC műsorainak továbbítását. És ez a lépés már komolyan érintheti a brit külpolitikát, amely a volt gyarmatot továbbra is egyfajta „gondjaira bízott”, „vegyes szuverenitású” területnek tekinti. A Kína és Nagy-Britannia közötti viszony elmérgesedésében is éppen az autonóm város játszott kulcsszerepet, és Hong Kong továbbra is valamiféle „behatolási pontként” szerepel az angol-szász stratégiai gondolkodásban: a Kínai Népköztársaság „lágy alhasaként”, aminek komoly szerepe lehet az ország destabilizálásában. Már pedig a tökéletesen kétnyelvű, kínai-angol kultúrájú városban a BBC-nek komoly szerepe lehetett a brit politikai, kulturális, ideológiai befolyás közvetítésében. Ez a csatorna most lezárult.
Ofcom revokes CGTN’s licence to broadcast in the UK; Ofcom; 2021. február 4.
UK, China feud escalates in media clash; Stuart Lau; Politico; 2021. február 4.
China bans BBC World News in retaliation for UK licence blow; Patrick Wintour; The Guardian; 2021.február 11.
China takes aim again at BBC as dispute with Britain intensifies; Gabriel Crossley; Reuters; 2021.február 5.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az 5G hálózatok kiberbiztonsága – új minősítési rendszert sürget az EU Bizottság

Az 5G hálózatok technikai sérülékenységével kapcsolatos kockázatok csökkentése, illetve a rendszerek kiberbiztonsági fenyegetettségének figyelembe vétele és az ezzel kapcsolatos kockázatok mérsékelése egyre égetőbb probléma. Ezt felismerve az EU Bizottság felszólította az Unió kiberbiztonsági ügynökségét, az ENISA-t, hogy dolgozzon ki egy minősítési keretrendszert. A rendszerek megfelelő minőségbiztosítása kulcsfontosságú lehet a digitális termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos közbizalom megalapozásában. Jelenleg azonban ezen a területen nincsen egységes uniós szabályozás: Európában különálló minőségi rendszerek léteznek az különféle IT-termékekre, beleértve az 5G hálózatokat is. Az Unió kiberbiztonsági ügynökségének igazgatója, Juhan Lepassaar megerősítette: az 5G hálózatok minősítési rendszerének kidolgozása az EU Digitális Évtized Kiberbiztonsági Stratégiájának logikus lépése lesz.
Cybersecurity of 5G networks: Commission requests the EU cybersecurity agency to develop certification scheme; Európai Bizottság; 2021.február 3.

Évek óta csendben „alvó” iráni kiberhadviselési csoport kelt életre

Izraeli híradások szerint ismét aktivizálta magát egy notórius iráni hacker csoport. Az Infy, vagy más néven Perzsa herceg kódnéven azonosított szervezet 2007-ben bukkant fel, és csaknem tíz éven át aktívan fenyegetett számítástechnikai rendszereket szerte a világban. Tömeges támadásokat intéztek izraeli és amerikai célpontok ellen, de előszeretettel hatoltak be dán diplomáciai rendszerekbe is. A kiberbiztonsági szakemberek által APT-nek, azaz állami hátterű kiberhadviselési egységnek klasszifikált szervezet az elmúlt években nem hallatott magáról. Szakértők az előzetese elemzések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy (az állami szolgálatban álló) iráni hacker csoportok az elmúlt időszakban újrarendezték soraikat, jelentősen megnövelték képességeiket, és drámaian fejlesztették technológiai szakértelműket. Különösen szembeötlő a fejlődésük a „műveletbiztonság” (OPSEC) területén: a támadások álcázásában, a nyomok összekuszálásában, vagy eltüntetésében nagyságrendekkel növekedett a szakértelmük.
A most újra felfedezett csoport a múltban előszeretettel vette célba a külföldön élő és működő iráni politikai disszidenseket is; a mostani hadjáratban ugyancsak az ilyen külföldön élő személyekre fókuszálnak a hackerek. Ahogy korábban is, most is megtévesztő e-mail üzenettel ütnek rést a célszemély számítógépes rendszerén. A gépre jutatott kémprogram képernyőfelvételeket továbbít, illetve a számítógép mikrofonjának távoli kezelését is lehetővé teszi. A célországok között most elsősorban észak-európai államok szerepelnek: jellemzően Svédország és Hollandia.
Dormant for Years, Iranian Cyber Sleeper Cell Awakwens; Omer Benjakob; Haaretz; 2021. február 8.

Új platformmal gyarapodott az orosz digitális diplomácia eszköztára

Az orosz diplomácia az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan a szakma digitalizációjának egyik élharcosa volt. Különös erősségükké vált a közösségi média szakszerű felhasználása a közdiplomáciai erőfeszítések sokszorozására. A terminológiai sokszínűségben emeljük ki ismét: abban a korántsem újkeletű, nagyon is szerteágazó tevékenységben jeleskednek, amit az angolszász szaknyelv diszkréten „public diplomacynak”, azaz közdiplomáciának nevez – már amikor róluk van szó. Mások, különösen a riválisok-ellenségek esetében ugyanennek a tevékenységnek a neve: propaganda. Elnevezéstől függetlenül természetesen minden jelentős geopolitikai szereplő előszeretettel él ezekkel az eszközökkel. Az oroszok egyik specifikuma ezen a téren az, hogy ráadásul eredményesen alkalmazzák a humort. Ez a közösségi média univerzumban felnövő és életük javát ott eltöltő generációk megszólítása szempontjából kulcsfontosságú képesség. A Facebook, a Twitter, a YouTube, vagy különösen a TikTok használói számára a „viccesség” egyfajta erős kényszer, alapvető feltétel. A közösségi média valóság egyik fontos tartalma, eszköze éppen ezért a (magyarul is többnyire mém-ként emlegetett) tréfásnak szánt – álló, vagy mozgóképes – digitális-karikatúra. Ennek az alkalmazását sajátította el mesterfokon (az izraeli mellett) az orosz digitális diplomácia. Különösen a londoni nagykövetségük Twitter-fiókja vált hírhedtté maróan szarkasztikus ilyen karikatúráiról.
A széles eszköztárral dolgozó orosz Külügyminisztérium a napokban újabb platformmal bővítette működési területét: a különösen a tizenéves korosztályok körében népszerű ún. rövidvideó üzenetek megosztására szolgáló TikTok-on nyitottak saját fiókot. Elsőként közzétett üzenetük (posztjuk) arról árulkodik, hogy tökéletesen értik azt a közönséget, és azt a technológiát, akiknek és amivel dolgoznak. Néhány másodperces videofelvételt tettek fel, amelyen az utóbbi hetekben nagy nyilvánosságot kapott orosz „ellenzéki”, Navalníj beszél arról, hogy Oroszországnak nincs is semmiféle vakcinája, az egész csak kormányzati propaganda, hazugság. Erre feszesen rávágták azt a mostani felvételt, ahol Josep Borell, uniós külügyi vezető dicséri az orosz vakcinát, és mond köszönetet a kifejlesztéséért a (putyini) orosz államnak.
On trend Russia’s Foreign Ministry makes TikTok debut with videos about Alexey Navalny and Sputnik; Valerij Sharifulin; Meduza; 2021. február 8.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor