„Puha hatalom/Soft power” – a nemzetközi befolyás hullámvasútja
A koronavírus-járvány megváltoztatta a vezető hatalmak viszonylagos helyzetét a befolyásukat mérő skálán.
A Brand Finance nemrégiben jelentette meg Global Soft Power Indexjének második kiadását, amely megkísérli az országok rangsorolását nemzetközi vonzerő és hírnév szerint. A rangsor erősen Joseph Nye amerikai politológus gondolatait veszi alapul, aki 1990-ben kitalálta a „puha hatalom” kifejezést.
Az indexet egy virtuális csúcstalálkozón, február 25-én tették közzé, és olyan vendégek voltak jelen virtuálisan, mint maga Joseph Nye, valamint Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter. A résztvevőket arra kérték, hogy osszák meg véleményüket a globális puha erő dinamikájának múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint arról, hogy a folyamatban lévő COVID-19 járvány hogyan befolyásolja ezeket a fejleményeket.
Az index három fő értékelési terület – tudatosság és az ismertség, általános befolyás, általános hírnév – alapján hét „puha hatalmi pillérrel” párosítva 100 országot rangsorol. Ez a hét pillér a következő: az üzlet és a kereskedelem; kormányzás; nemzetközi kapcsolatok; kultúra és örökség; média és kommunikáció; oktatás és tudomány; és emberek és értékek. Ezenkívül az index idei változata tartalmazott egy olyan kategóriát, amely értékelte a nemzetek „teljesítményét a COVID-19-járvány kezelésében”, ezt a szempontot az idei csúcstalálkozón egyhangúlag el is ismerték.
Ezeket az objektív mutatókat alátámasztva az index 102 ország 75 000 válaszadójának szubjektív véleményét is magában foglalja, amelyet tovább erősít a puha hatalommal kapcsolatos tudományágak 778 szakértőjének véleménye.
A tavalyi indexben a dobogót az Egyesült Államok foglalta el (amely az első helyen végzett az indexben), ezt követte Németország (második) és az Egyesült Királyság (harmadik). Gyors előrelépés egy évvel, és az Egyesült Államok most az ötödik helyre esett vissza, az egyik legnagyobb esést tapasztalva a legjobb tízben, miközben Németország feljebb lépett az első helyre, az Egyesült Királyság pedig stabilan a harmadik helyen áll. Számos európai ország is kiemelkedő helyet szerzett, köztük Svájc (ötödik), Franciaország (hatodik) és Svédország (kilencedik), míg Kanada a negyedik és Ausztrália a 10., kisebb eltérésekkel a tavalyi évhez képest.
De mi a helyzet az ázsiai hatalmakkal, például Kínával, amelynek viharos éve volt nemcsak a járvány miatt, hanem az Egyesült Államokkal kibontakozó konfliktusa miatt is?
Kína a 2020-as ötödik helyről 2021-ben a nyolcadik helyre esett vissza. Japán a negyedik helyről a második helyre emelkedett. Dél-Korea is javított helyzetén, a 14. helyről a 11. helyre ugrott. Északkelet-Ázsián túl Szingapúr és Thaiföld stabilan maradt a 20., illetve a 33. pozícióban, míg India több helyet csökkent a 36. helyre, éppen Malajzia (39.) és Indonézia (45.) előtt. Vietnam – valószínűleg a pandémia hatékony kezelésének köszönhetően – az index 47. helyére emelkedett. A Fülöp-szigetek nem sokkal lemaradt, de rosszabb, mint az előző évben, az 53. helyen áll. A legnagyobb esést Mianmar látta, több mint 30 hellyel a 90. pozícióba süllyedve, és ez valószínűleg még a katonai hatalomátvétel előtt történt.
Kína visszaesését a pandémia kezdeti, zűrzavaros kezelésével magyarázták, és vannak kétségek az átláthatósággal kapcsolatban is. A hátrányok ellenére Kína hírneve a fejlődő világ bizonyos területein (azaz Közel-Keleten és Afrikában) még mindig „átlagos”, sőt magas. Az ország a tudomány és az oktatás, valamint az üzleti és kereskedelem területén is növelte befolyását.
Habár a COVID-19-hez kapcsolódó bizonytalanságok továbbra is fennállnak, azok az országok, amelyeknek először sikerül visszatérniük a „normalitáshoz”, nemcsak ennek az eredménynek az ország hírnevét növelő előnyeit élvezhetik, hanem a járvány okozta nehézségekkel küzdő országokat megsegítve tovább növelhetik befolyásukat. A kínai oltásdiplomácia markáns példája ennek az iránynak. Mások is követhetik ezt az utat, de jobban teszik, ha sietnek ezzel a lépéssel.
Az indexhez csatolt teljes jelentés tartozik, amelyben a legjelentősebb változásokat és tendenciákat tárgyalják, az egyes kiválasztott országok elemzésével együtt.
The Ups and Downs of Soft Power in the Asia-Pacific; Daniele Carminati; The Diplomat; 2021. március 15.
Global Soft Power Index; Brandirectory; 2021
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
