informatikajogpolitikaszakirodalomtársadalomtechnikatudomány

A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai

Szerző: 2021. május 9.No Comments

„A napokban jelenik meg az Információs Társadalom Kutatóintézet első tanulmánykötete. „A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai” címet viselő kötet huszonkét tanulmányt tartalmaz hat tematikai blokkban.

A kötetet Török Bernát és Ződi Zsolt szerkesztette, előszavát Koltay András írta. A hat tematikus blokkban szó esik a mesterséges intelligencia magasabb absztrakciós szintjeiről, szabályozási dilemmáiról, az adatvédelemről, a nyilvánosságról és a különböző jogalkalmazási kihívásokról.”

Hamarosan kötetbe rendezve is olvashatjuk egy tavaly, még személyes jelenléttel lezajlott NKE-s konferencia legfontosabb megállapításait. Az új tanulmányokból elősejlik: a technológiai robbanás bár páratlan lehetőségeket nyithat meg, komoly veszélyeket is hordoz mind egyéni, mind társadalmi szinten.

Talán az utolsó olyan tudományos esemény volt „A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra” című konferencia tavaly február 27-én, amelyen személyesen vehettünk részt abban az esztendőben. Nemcsak az akkor alakult magazinunk, hanem az Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézete életében is ez volt az első saját szervezésűnek tekintett rendezvény. Az egész napos szakmai tanácskozás kiváló pillanatképet adott mindarról, amit Magyarországon e témáról tudni lehetett. Kiderült, hogy az MI – mint általában a technológiai fejlődés – kapcsán is mindig feltehető az a kérdés, hogy miként tud hozzájárulni az emberi jóléthez. Így bár a technológia egy év alatt is nagyon sokat változhat, ebben az új, a tavalyi konferencia témáit kiindulópontként használó, azokat helyenként kibővítő és újragondoló könyvben boncolgatott társadalmi, gazdasági, kulturális és jogi kérdések még aktuálisak maradnak.

A kötetet olvasva az is nyilvánvaló, hogy az MI nem csupán a műszaki, informatikai tudományok művelői számára jelent kihívást, hanem a társadalomtudományok szakértőitől is új, nyitott, innovatív hozzáállást igényel. A kötet egyik erénye ugyanakkor, hogy a tanulmányok nem csupán a szakjogászok, egyetemi kutatók számára veti fel a fontosabb tudományos szempontokat, hanem leköti mindazok figyelmét is, akik érdeklődnek a technológiai változások kapcsán az állami szerepvállalás és a jogi szabályozás elvi és gyakorlati lehetőségei iránt.ű

Kultúra, társadalom, etika
A Koltay András rektor előszavával, Török Bernát és Ződi Zsolt szerkesztésében, valamint a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelenő „A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai” címet viselő kötet huszonkét tanulmányt tartalmaz hat tematikai blokkban. Az első részben négy olyan írást olvashatunk majd, amelyek a mesterséges intelligenciát a társadalmi és etikai hatások magasabb absztrakciós szintjén vizsgálják. Rab Árpád, az ITKI munkatársa a mesterséges intelligencia kérdéskörét az általános digitális kultúra összefüggésében elemzi, valamint leírja a mesterséges intelligencia társadalomba való beépülésének folyamatát, ennek hatásait.  Pünkösty András – szintén az ITKI munkatársa – a big data korszak etikai dilemmáit az adatvédelem, a versenyjog és a fogyasztóvédelem fogalmaival értelmezve mutatja be. Menyhárd Attila írása pedig azokkal a dilemmákkal foglalkozik, amelyekkel az állam szembesül a technológiák szabályozása kapcsán. Végül Vadász Pál, az ITKI kutatója azt az ismert etikai dilemmát taglalja tanulmányában, miszerint bár nem elkerülhető, hogy a robotok diszkrimináljanak bennünket, de azért vannak eszközeink arra, hogy ennek hatásait csökkentsük.

Hogyan lehet az MI-t szabályozni?
A kötet második része a mesterséges intelligencia általános szabályozási kérdéseit feszegeti. Klein Tamás, a KRE docense például amellett érvel, hogy a robotokat szabályozó jog inkább  „emberjog” legyen, mint „robotjog”. Török Bernát intézetvezető írása pedig arra a veszélyre figyelmeztet, amikor az algoritmusokat általában, „a diszkriminációmentesség mindent körbevevő és elfedő leple alatt” szabályozzuk, ahelyett, hogy az értékeket helyeznénk a fókuszba. Végül G. Karácsony Gergely, a győri jogi kar docense írásában arra a manapság egyre élesebb formában felvetődő dilemmára keresi a választ, hogy igényel-e a mesterséges intelligencia új jogalkotást, vagy pedig a fennálló szabályrendszerek elegendők lehetnek. Arra a némileg meglepő, de alaposan alátámasztott következtetésre jut, hogy „a mesterséges intelligencia szabályozása nem annyira a számítástechnikai hardver és szoftver szabályozására, hanem a gyógyszeripar működésére kell, hogy hasonlítson”.

Az MI adatvédelme
A könyv harmadik tematikai blokkjában három, a problémát adatvédelmi szemszögből vizsgáló írást olvashatunk. Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke írásában azt hangsúlyozza, hogy az adatvédelem céljain és elvein a folyamatosan fejlődő technológia nem változtat, azokhoz mindenképpen ragaszkodni kell. Úgy véli, a jelenlegi adatvédelmi szabályozás képes lesz kezelni az MI alkalmazásából fakadó kockázatokat. Eszteri Dániel, a NAIH munkatársa írása szerint egy öntanuló rendszer csak akkor lesz a GDPR alapján jogszerű, ha a rendszer üzemeltetőjének megvan a megfelelő jogalapja az adatok kezelésére, a rendszer takarékosan bánik a személyes adatokkal, és a rendszer átláthatóságát akár oly módon is biztosítják, hogy az érintetteknek rendelkezésére bocsátanak egy tesztrendszert, ahol „kísérletezhetnek” a különböző bemenetekkel. Pók László adatvédelmi szakjogász az MI azon területét elemzi, amely jelenleg talán a legkomolyabb adatvédelmi problémákat veti fel a gyakorlatban: az arcfelismerési technológiákat. A tanulmány igen nagy alapossággal veszi végig és alkalmazza az adatvédelmi szabályokat az arcfelismerésre, és következtetése megegyezik Péterfalvi következtetésével: a jelenlegi szabályozás kielégítően kezeli a témával kapcsolatos kockázatokat. Végül a Deli Gergely, Kocsis Réka és Muhari Nóra szerzőtrió az adatvédelem és az akaratszabadság dilemmáit járják körül – azt hangsúlyozva, hogy az adatvédelem célja továbbra is az autonóm döntések megőrzése kell hogy legyen.

Kommunikáció és jogalkalmazás
A kötet negyedik része a mesterséges intelligencia és a nyilvánosság, a kommunikáció, a nyilvános „beszéd” érintkezési területéről közöl három írást. Mráz Attila írása az MI által előállított, élethűnek tűnő mozgóképek, a deepfake-videók problémáiról szól. Lábody Péter jogász, az ITKI kutatója az EU által nemrég elfogadott, a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló ún. DSM irányelv új rendelkezéseiről írt, amely MI-filterek széles körű alkalmazását hozza magával. Ez a szerző szerint magában hordozza a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan sérelmét. Sorbán Kinga, az ITKI kutatójának tanulmánya lényegében ugyanezzel a problémával foglalkozik, ám ő híve az MI-alapú szűrésnek mégpedig azért, mert így a platformok felelőssége is nagyobb lehet a tartalom tekintetében.

A kötet ötödik része négy tanulmányt tartalmaz a mesterséges intelligencia különböző jogalkalmazási területeken történő használatáról. A Gombos Katalin, Gyuranecz Franciska Zsófia, Krausz Bernadett és Papp Dorottya szerzőnégyes – mindnyájan egyszerre rendelkeznek bírósági és tudományos háttérrel – az MI jogalkalmazásban történő használatának néhány elvi-etikai problémáját világítja meg. Karsai Krisztina szegedi büntetőjogász professzor olyan jellegzetességeket sorol fel, amelyek az MI korlátait jelentik ma, ezeket a hiányosságokat példákon és konkrét rendszereken keresztül mutatja be. A Czékmann Zsolt, Kovács László és Ritó Evelin, a miskolci jogi karon dolgozó szerzőhármas a mesterséges intelligencia közigazgatásban betöltött szerepéről és lehetőségeiről ír. A szerzők nagy potenciált látnak az MI-ben az államigazgatásban keletkező adattenger rendszerezésére, elemzésére és strukturált felhasználására. A jogalkalmazási rész zárófejezetét Hohmann Balázs, a pécsi jogi kar tanársegédje írta, tanulmánya szintén az MI közigazgatási felhasználásának lehetőségeit latolgatja.

MI és a piacgazdaság
A kötetet az MI és a gazdaság, a szerződéses kapcsolatok, a felelősség, a tágabb értelemben vett piac és az MI kapcsolatát taglaló írások zárják. Udvary Sándor, a KRE docense a robotmagatartások (elsősorban magánjogi) relevanciájának kérdéseit taglalja. Pusztahelyi Réka a miskolci jogi kar magánjogásza egy rendkívül izgalmas és viszonylag új kérdéssel, az érzelmes mesterséges intelligencia és az online marketing érintkezési pontjával foglalkozik tanulmányában. Tóth András, a Versenyhivatal elnökhelyettese tanulmányában elsősorban az EU és az EU Bíróságának erőfeszítésein keresztül mutatja meg, hogy milyen kihívásokkal, dilemmákkal küzd a hagyományos versenyjog az adatgazdaság világában. A kötetet Ződi Zsolt tanulmánya zárja. Ződi azt a gondolatot fejti ki, hogy a digitális platformokra nem egyszerű szolgáltatásokként kell gondolnunk, hanem Kornai János már csaknem negyvenéves elméletét használva új koordinációs mechanizmus – az algoritmikus koordináció – rendszerré szervezett megnyilvánulásaiként. Ezt az elméletet használva ugyanis jobban megérthetjük a platformok működését, amely elvezethet bennünket egy jobb szabályozáshoz is.

Ha a jelen cikkünk felkeltette az érdeklődését a téma iránt, a hamarosan megjelenő tanulmánykötetet legegyszerűbben a Ludovika Egyetemi Kiadó webshopjában vásárolhatja meg.”

Forrás:
Megjelenik kutatóintézetünk első kötete a mesterséges intelligencia szabályozási kihívásairól; NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI); 2021. április 27.
Fejlett algoritmusok, fejlesztendő jogszabályok; Sarnyai Tibor; Ludovika.hu; 2021. április 27.