közigazgatás: külföldönközigazgatási informatikapolitikapolitikai informatika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. május 25.

Szerző: 2021. május 25.No Comments

Izrael vesztésre áll a digitális hadszíntereken – legalábbis a videojátékok frontján

A Közel-Keleten ugyan éppen tűzszünet vetett véget legalább időlegesen a vérontásnak, a helyzet azonban továbbra is olyan feszült izraeliek és palesztinok között, mint amilyen – mondják a helyi megfigyelők, szakértők – talán még sohasem volt. A néhány hetes intenzív fegyveres összecsapás a digitális közdiplomácia, az online szembenállás megannyi frontján is számtalan meglepő fordulatot hozott. A konfliktus, és a háború is ezen a vidéken legalább másfél évtizede már, hogy ugyanolyan intenzíven tombol az információs terekben is, mint a fizikai világban. A közvélemények változásával, a közösségi kommunikáció színtereinek és eszközparkjának folyamatos alakulásával újabb és újabb csatamezők nyílnak ezen az információs frontszakaszon is. Az online dimenziókra kiterjedő konfliktushelyzet különösségére szeretnénk ma felidézni egy meglepő harci terepet: az online videojátékok rendkívül népszerű világát.
Elsőként az izraeli, alapvetően liberális beállítottságú Haaretz újság figyelt fel rá, hogy nem sokkal az után, hogy az izraeli hadsereg összehangolt akciókban igyekezett ellencsapásokat mérni a Gázai-övezetből rakétatámadásokkal operáló Hamasz fegyvereseire, hirtelen megjelentek majd egyre erősödtek a konfliktusban állást foglaló hangok az online videojáték platformokon. Érdemes tudnunk, hogy ez a játék ma már a legkevésbé sem „játék”: egyszerre sport (a mostanában sokat emlegetett és egyre komolyabb tömegeket és tőkéket megmozgató e-sport) és tömegszórakozás. A jelentősebb játékokban gyorsan kiemelkedik egy-egy nagyon professzionális játékos gárda, akik igazi sztárokként uralják ezt a sajátos világot. E kicsit sportoló, kicsit kreatív művész világban egyértelműen a palesztinok ügye mellett elkötelezett véleményvezérek tűntek fel most. A játékvilág influenszereinek elköteleződését vizuálisan is jól mutatja az az apró palesztin zászló, amit a legnépszerűbb online játékplatform, az IGN weboldalára a fegyveres összecsapások napjaiban „kitűztek”. Az online közegekben manapság szokásos „identitás-hirdető” szimbólumoknál itt többről van szó: a palesztin nemzeti szimbólumra kattintva részletes instrukciókhoz jut az érdeklődő. Egyrészt tömör leírás fogadja arról, hogy – legalábbis a szerkesztők meglátása szerint – miben foglalható össze a palesztin-izraeli konfliktus lényege. Másrészt gyakorlati támogatásra is ösztönzi olvasóit, részletesen felsorolva azokat a humanitárius szervezeteket, amelyeken keresztül kézzel fogható segítséget nyújthatnak a palesztinok ügyének.
A rendkívül nagy látogatottságú, népszerű játékwebhely, az IGN már korábban is többször kiállt az elesettek megsegítéséért. Többnyire természeti csapások, katasztrófák áldozatainak támogatására irányultak az ilyen akcióik. Ez a mostani az első alkalom, amikor egy kifejezetten politikai színezetű, háborús konfliktusban foglalnak állást. Szakértők, így az említett Haaretz újságírói úgy vélik: a jelenség világosan tükrözi az elmúlt négy-öt év alapvetően megváltozó politikai szcénáját a nyugati világban. Egy olyan, újfajta politikai aktivizmus megnyilvánulása ez, amely egy újabb frontot nyit a Közel-Kelet legrégebbi konfliktusában. Méghozzá olyat, ahol Izrael már most vesztésre látszik állni.
Israel Is Losing on a New Front:The Gaming World; Noa Liberman-Plashkes; Haaretz; 2021. május 20.

A digitális diplomata szerszámosládája: a legnépszerűbb közösségi média platformok 2020-ban

A digitális diplomata közkommunikációs funkciójának, azaz a fogadó államok széles közvéleményével való közvetlen kapcsolattartásának az eminens eszközei a közösségi médiaalkalmazások. A diplomácia, ami a történelem folyamán mindig is szorosan kötődött az információhoz, a tájékoztatáshoz, ebben a modern, technologizált korban elsősorban ezeket a népszerű platformokat tudhatja a munkáját segítő „szerszámosládájában”. A kommunikáció (egyik) legfontosabb aranyszabálya pedig az: ott beszélj, ahol a hallgatóságod fülel. Éppen ezért a hatékony digitális diplomáciai munka, a ténylegesen mérhető eredményeket produkáló online nemzetközi párbeszéd tervezéséhez és működtetéséhez elengedhetetlen annak az ismerete, hogy a több mint sokszínű közösségi média alkalmazási piac aktuális trendjei mit mutatnak.
Az üzleti világban meghatározó információs forrásnak számító Forbes érdekes összeállításban mutatja be a közösségi média univerzum népszerűségi, használati „versenyének” alakulását.
A témában járatosakat talán nem lepi meg, de a leggyakrabban letöltött 10 közösségi média alkalmazás rangsorában toronymagasan a TikTok vezet. Az egészen rövid kisvideókkal való kommunikációra épülő platform, ami néhány hónapja még az egészen zsenge korosztályok meglehetősen üres, erősen énközpontú játékszerének tűnt csupán, mára a legfontosabb közösségi média felületté kezd avanzsálni. Népszerűségének növekedését jól mutatja, hogy 2020-ban mintegy 850 millió alkalommal töltötték le (és telepítették gépeikre) ezt a „játékszert”. Ennél talán nagyobb meglepetés a Facebook kiemelkedő szereplése. Ezt a nálunk is talán legnépszerűbb közösségi eszközt már évek óta temetik, mondván, hogy az ősöregeken kívül senki nem használja már ezt a felületet. A számok alaposan rácáfolnak ezekre a vélekedésekre: a Facebook ökoszisztémájába tartozó négy listavezető alkalmazás (WhatApp, Facebook, Instagram, Messenger) összesen több mint 2 milliárd letöltéssel büszkélkedhetett 2020-ban, ami nagyon imponáló számadat. Ezek az eredmények jól mutatják, hogy a digitális diplomaták valódi közkommunikációjában mindenhol népszerű Facebookra és Instagramra továbbra is nyugodtan lehet építeni a közvélemények széles (és relatíve változatos) rétegeivel való online kapcsolattartást. Fontos a különbségtétel, hiszen a szűken vett szakmai kommunikációsban (újságírókkal, más diplomatákkal, szakértőkkel, tudományos szakemberekkel) folytatott párbeszédre most is, mint korábban is alapvetően a Twitter platformját használja a nemzetközi diplomáciai közösség.
A tavalyi év nagy felfutása az ún. videokonferencia alkalmazásokhoz köthető. Az intézményi kommunikáció, kapcsolattartás virtuális formája a vállalati szektortól az oktatási intézményeken át a közigazgatásig lényegében mindenhol egyeduralkodóvá vált. Az ilyen alkalmazások természetesen a diplomáciai munkában is kiemelkedő helyet találtak maguknak. A széleskörű érdeklődést jól tükrözik a számok is: a Zoom alkalmazást csaknem fél milliárd alkalommal töltötték le 2020-ban, és a második legnépszerűbbnek számító videokonferencia platform, a Google Meet is 254 millió egyedi letöltéssel büszkélkedhetett.
Here are the 10 Most Downloaded Apps of 2020; John Koetsier; Forbes; 2021. január 7.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Az orosz diplomácia a koronavírus járvány lecsengése után is ragaszkodni fog a videokonferencia formátumhoz

Az elmúlt bő egy év alatt intézményi használók tömege állt át – kényszerűségből – az online kapcsolattartásra. A videokonferencia alkalmazások megugró népszerűsége is ennek az egyik pillanatról a másikra fellépő kommunikációs kényszernek köszönhető. A Zoom, a Google Meet, a Microsoft Teams és még megannyi más alkalmazás nem csupán a közoktatásban, a felsőfokú képzésben, a tudományos kapcsolattartásban vált mindennapi használati eszközzé. A digitalizáció térhódításának még többé-kevésbé ellenálló diplomáciai testületek, külügyi szervezetek is napok alatt álltak át a digitális kapcsolattartás e módjára. Az intézményeken belüli értekezletek, de különösen a diplomáciai hálózat globálisan elszórt misszióival való gyors „személyes” megbeszélések fontos eszközévé vált a videokonferencia rendszer. Szinte az első napoktól beépült a nemzetközi kapcsolatok multilaterális fórumainak a munkájába is, noha a hátrányok, technológiai nehézségek is éppen itt mutatkoztak meg talán a leginkább. A közkedvelt alkalmazások ugyanis – talán mondani sem kell – bőségesen szenvedtek, szenvednek a gyerekkor problémáitól: az átvitel minősége sokszor alacsony, és a résztvevők többsége messze nem valamiféle profi video-kommunikátor. A megvilágításon, háttéren, képkivágáson, de különösen a hangminőségen ugyanis nagyon sok múlik, hogy a kapcsolattartás e virtuális módozata ne váljék kínszenvedéssé. És akkor az egyes rendszerekkel kapcsolatos biztonsági kérdéseket még nem is említettük, pedig – különösen egy ilyen érzékeny szakterületen, mint a diplomácia – ez sem elhanyagolható szempont. Fontos az is: az online kapcsolatban elvész a személyes tárgyalások atmoszférája, nehezen érzékelhetők az apró, de fontos jelek, jelzések.
A digitális technológiák alkalmazásában már korábban is élen járó orosz diplomácia a jelek szerint a járvány visszaszorulása után is szívesen megtartja egyébként a most bejáratott videokonferencia technológiát a kapcsolattartásra. Egyértelmű a vélekedés, hogy ezekkel a digitális eszközökkel a nemzetközi kapcsolatok építésén fáradozó szakembergárda egy új dimenzióval tudta bővíteni a működési terét. A formátum számtalan előnnyel kecsegtet: költséghatékony, és kibővíti a nemzetközi kapcsolatépítésbe bevonható szereplők körét. Például – említik sajátos szempontként az orosz diplomaták – a virtuális jelenlétet lehetővé tevő technológiával tudták elérni, hogy – persze csak megfigyelőként – a Krím, vagy a Donbassz képviselői is bekapcsolódjanak a nemzetközi szervezetek munkájába. Egy amerikai vízumra ugyanis alighanem hiába vártak volna.
Diplomats to keep videoconference format when pandemic is over – Russian diplomat; TASZSZ; 2021. május 8.

A kormányok egyre gyakrabban cenzúrázzák a közösségi médiát, állítja a Facebook

A Facebook cég közlése szerint a tavalyi év második felében 19 országban összesen 84 alkalommal korlátozták a kormányok az általuk közvetített szolgáltatást. A növekedés szembeötlő, ha ezt összevetjük a pandémiás esztendő első felének adataival, amikor a szolgáltatás-megszakítások (felfüggesztések) száma még csupán 52 esetet tett ki. A tendencia jól mutatja, hogy az egyes nemzeti hatóságok, kormányok egyre gyakrabban avatkoznak be aktívan a közösségi platformokon folyó k9ommunikációba.
A fenti esetekben említett „beavatkozás” persze maga is több féle akciót jelenthet: a kormányzati szervezetek intervencója a szolgáltatás teljes blokkolásától kezdve bizonyos tartalmak szűrésén át széles palettán mozoghat. (Sőt, ha emlékezetünkbe idézzük az orosz Roszkomnodzor médiahatóság közelmúltbeli gyakorlatát, amikor a szolgáltatás betöltési sebességének erőteljes korlátozásával büntették a szabályoknak nem engedelmeskedő Twitter cég helyi szolgáltatását, akkor a korlátozások állami eszköztára még tovább bővül előttünk.) Ezen túlmenően a hatóságok gyakran kérelmezik a Facebookot is, bizonyos konkrét tartalmak törlésére; a cég számításai szerint 2020 folyamán mintegy 10%-kal nőtt az ilyen kérések száma az előző évihez képest. Az ilyen „kérelmezett cenzúra” terén egyébként – ami talán meglepő lehet – az Egyesült Államok vezet, mögötte Indiával, majd Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával. Azaz, éppen az ún. liberális mintademokráciák.
Facebook: Gov’t internet shutdowns on the rise; Ina Fried; Axios Login; 2021. május 20.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor