„Mi is elértük már azt a szintet, ahol paradigmaváltásra lenne szükség: mennyiség helyett minőségre, a puszta növekedés helyett fejlődésre, magasabb életminőségre kellene törekednünk – mondta lapunknak adott villáminterjújában Csath Magdolna, a Nemzet Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.
Bizonyos elemzők idén a 6 százalék növekedést sem tartják elképzelhetetlennek, valóban rekord bővülésre lehet számítani?
Különböző előrejelzések léteznek. Az eltérések oka, hogy mindenki másféle kockázattal számol. Kockázatok ugyanis még vannak. A válság, mint tudjuk, egyszerre kínálati és keresleti. Vagyis működniük kell az üzleti kapcsolatoknak, rendelkezésre kell állniuk az alapanyagoknak, részegységeknek és a munkaerőnek ahhoz, hogy termelni lehessen, és kell a vevő is, aki már akar, mer és tud vásárolni. A nemzetközi kapcsolatokat sok bizonytalanság nehezíti, gondoljunk csak a chiphiányra, de a politikai feszültségek is hatnak a gazdaságra. Európa, ezen belül a német gazdaság még nem lendült be, a magyar gazdaság pedig jelentősen függ a némettől. Az viszont tény, hogy a magyar gazdaság visszaesése mérsékeltebb volt, mint a legtöbb EU-s országé, és a gazdaság több ágazata a válság ellenére folyamatosan tudott működni, sőt még bővülni is.
Ez azt is jelenti, hogy azokon a területeken, amelyek kevéssé függnek a világgazdasági eseményektől egészségesen működik a magyar gazdaság. Ha a mostani nyitás eléri az ágazatok többségét, és az emberek is mernek és akarnak költeni, továbbá nem lesz új egészségügyi válsághelyzet, akkor akár egy 5 százalék fölötti éves növekedés is megvalósulhat.
Szakértők szerint már idén nyáron ledolgozza a tavalyi visszaesést a gazdaság. Minek köszönhető, hogy ilyen gyors lesz a helyreállás, szemben a 2008/2009-es válsággal?
Igen, vannak ilyen vélemények is. Végső soron ügyes gazdaságpolitikával, beruházásokkal és a fogyasztás ösztönzésével pörgetni lehet a gazdaságot, és akár még kiemelkedő növekedést is el lehet érni.
De nem mindegy persze, hogy milyen áron. Ha ez magas költségvetési hiánnyal és államadóssággal jár együtt, akkor ez a jövőben okoz majd gondot.Még egy szempont: a növekedés nem az egyedüli sikermutató. Az a magas növekedés, amely rossz gazdasági szerkezetben történik, hosszabb távon káros, az alacsonyabb növekedés pedig, ha együtt jár a szerkezet korszerűsödésével, még előnyös is lehet.
Erre azért fontos figyelni, mert a világgazdaság teljes átrendeződésben van, ami azt jelenti, hogy az egyes országok gazdaságának is változnia kell. Lehetőleg nem követve a változásokat, hanem előremenekülve, előregondolkodva. Ugyanis gyors változások közepette a követők már le is maradtak! A változásokba való aktív bekapcsolódás képessége és nem a GDP aktuális alakulása fogja ugyanis valószínűleg meghatározni, hogy mely országok lesznek a változások nyertesei és vesztesei.
Van-e esély arra, hogy tartósan 5 százalék felett növekedjen a magyar gazdaság, megvannak-e a növekedés feltételei?
Szerintem nem az ma már a legfontosabb feladat Magyarországon, hogy minél magasabb növekedési szintre pörgessük a gazdaságot. A szervezetünk is megsínyli, ha folyamatosan és tartósan megfeszítetten kell teljesítenie.
A legtöbb fejlett ország gazdasága messze nem 5 százalék körül, hanem ennél alacsonyabb szinten bővül, az ország mégis fejlődik, jó a lakosság életminősége és életszínvonala egyaránt.Szerintem mi is elértük már azt a szintet, ahol paradigmaváltásra lenne szükség: mennyiség helyett minőségre, a puszta növekedés helyett fejlődésre, magasabb életminőségre kellene törekednünk.
Úgy is fogalmazhatnék, hogy a bármi áron való növekedést fel kell váltania az okos, intelligens növekedésnek. Csak így tudjuk behozni a nálunk nemcsak a gazdasági, de a társadalmi mutatókban is jobban teljesítő országokat.”
Forrás:
Nem kell minden áron felpörgetni a gazdaságot; Járdi Roland; Világgazdaság, 2021. május 27.
