Uncategorized

Aki nem érti a digitalizációt, elveszítheti az önrendelkezését

Szerző: 2021. október 17.No Comments

„Ha egy közösség szeretne szuverén maradni a XXI. században, akkor értenie kell a digitalizációt, és jó válaszokat kell adnia azokra a kihívásokra, amelyek hátterében az új technológiák állnak – emelte ki dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője a Vajdasági Magyar Digitális Napok elnevezésű, kétnapos konferencia megnyitóján a szerbiai Palicson.

A szakmai vezető rövid köszöntőjében jelezte, napjainkban a digitalizáció egy globálisan vezérelt modernizációs folyamat, amely hátterében elsősorban távol-keleti és észak-amerikai nagyvállalatok állnak. Ezen a téren a magyar digitális „ökoszisztéma” is csak a lépést próbálja tartani, s a digitalizációt főként versenyképességi kérdésként kezelik. Pedig mostanra az is világos lett, hogy ez a fajta fejlődés már nemcsak versenyképességi, hanem szuverenitási kérdéseket is felvet.

„Ma már a magánéletünkbe is beszivárgott a digitalizáció, és ez hatással van a véleményünkre, sőt az értékítéletünkre is. Ha egy közösség, egy vállalat, egy nemzet szeretne szuverén maradni a XXI. században, akkor értenie kell a digitalizációt, és jó válaszokat kell adnia azokra a kihívásokra, amelyek hátterében az új technológiák állnak” – foglalta össze a szakmai vezető. Úgy folytatta, a DJP célja éppen az, hogy a határon túli közösségek is nyertesei, és ne, elszenvedői legyenek a digitalizációnak, ezért a mostani rendezvényt – a tervek szerint – elvinnék Erdélybe, Felvidékre és más magyarlakta területekre.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felvezető előadásában rámutatott, a jólét fogalma napjainkban kibővült, s ma már a digitális jólét is központi kérdés lett, és ezzel folyamatosan foglalkozni kell. A hagyományteremtő rendezvényrangját jelzi, hogy két napon keresztül, két helyszínen (Palicson, valamint Szabadkán), 40 előadóval, illetve 150 résztvevővel tartják. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg Szerbiában mintegy 3000 cég foglalkozik szoftverfejlesztéssel, és ezeknek az éves árbevétele mintegy 3 milliárd euró, amelynek mintegy felét exportra állítják elő. „Azt gondolom, hogy azért fontos ez a konferencia, hogy azt a kezdeményezőkészséget, ami erre a vidékre jellemző, megerősítsük, és még szerteágazóbbá tegyük a kapcsolatokat és a lehetőségeket” – fogalmazott Pásztor István.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az Országgyűlés alelnöke kiemelte, Magyarországon már elfogadták a digitális agrár- és az élelmiszergazdasági stratégiát, létrejött a drónkoalíció, alkalmazzák a precíziós mezőgazdasági technológiákat és elindult a szükséges szakembergárda képzése is. Mivel a világ folyamatosan változik, újabb és újabb problémák kerülnek a felszínre, amelyek más és más erőcsoportokat termelnek ki, Magyarországnak mindent meg kell tennie, hogy ezt a változást a javára fordítsa. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a rendelkezésre álló adatbázisok mindenki számára elérhetőek legyenek, hiszen csak ezek segítségével lehet pontos és hatékony stratégiákat kialakítani. „Soha ne feledjük, hogy mi nemcsak az anyaországban gondolkodunk, nem csak ott alkotunk stratégiákat, hanem összhangban a kormány gazdaságfejlesztési programjával, az egész Kárpát-medencével foglalkozunk. Az a tudás, ami a Digitális Jólét Program keretében rendelkezésünkre áll, nemcsak az országhatáron belül kell, hogy hasznosuljon, hanem az egész Kárpát-medencében” – hangsúlyozta Jakab István.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára előadásában felhívta a figyelmet, az elmúlt évtizedekben radikálisan átalakult az agrárium: felértékelődött az adatok szerepe például a döntéshozatalban, egyre fontosabb a környezeti terhelés kérdése, miközben folyamatosan nő a verseny is az egyes szereplők között. „Ahhoz, hogy mi hatékonyak és eredményesek legyünk az agráriumban, modern technológiára, képzett szakembergárdára van szükség” – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a digitális agrárstratégiával és a digitális agrárakadémiával éppen ezt a célt szeretnék elérni. Szólt arról is, nagyon sok a bizonytalansági tényező az agráriumban, így szinte naponta kell döntéseket hozni vagy módosítani, illetve a termelést a körülményekhez igazítani. „Ezért fontos az számunkra, hogy az egész Kárpát-medencében segítséget nyújtsunk a technológiák beszerzéséhez, alkalmazásához, így ésszerűsítve a termelési folyamatokat” – tette hozzá azzal együtt, a digitalizáció nem holnap lesz, hanem most van.”

Forrás:
Aki nem érti a digitalizációt, elveszítheti az önrendelkezését; Digitális Jólét Program; 2021. október 15.