közigazgatás: magyarpolitikatársadalom

A településterv lehet a fenntartható városfejlesztés új eszköze?

Szerző: 2021. október 17.No Comments

„2021. július 1-től életbe lépett a 2021. évi XXXIX. törvény a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról. Részletesebben a 419/2021. (VII. 15.) kormányrendelet rendelkezik a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. Cikkünkben a Fazekas Gergely és Remete Zsuzsa, a HÉTFA szakértői ismertetik a törvény településtervezéssel összefüggő változásait, illetve eddigi tevékenységeiket figyelembe véve bemutatják, hogyan segíthetik az érdeklődő önkormányzatok és településvezetők munkáját.

Milyen új feladatokkal kell szembenézniük a polgármestereknek a településfejlesztés- és rendezés területén?

A településeknek a jelenleg még hatályban lévő 314/2012-es kormányrendelet alapján négyévente felül kell vizsgálniuk az Integrált Településfejlesztési Stratégiájukat (ITS). Az ITS-sel rendelkező települések jellemzően elérkeztek a dokumentumok aktualizálásának határidejéhez. A felülvizsgálat további aktualitását adja az új, 2021-2027-es uniós tervezési időszak is, így mindenképpen célszerű áttekinteni, hogy a tervekben szereplő célok egybe esnek-e a település jelenlegi fejlődési irányával. Az év végéig a települések dönthetnek úgy, hogy az ITS-t változatlan tartalommal alkalmazzák, módosítják vagy hogy újat készítenek.

A törvényi változások értelmében 2022. január 1-je után már csak az új, 419/2021-es kormányrendelet alapján lehetséges integrált területfejlesztési stratégiák megújításához hozzákezdeni. A kormányrendelet szerint az ITS-t felváltja az úgynevezett „településfejlesztési terv”, ami az előzőtől eltérő módszertan alapján készül. A döntéshozók feladata tehát eldönteni, hogy a régi, 314/2012-es kormányrendelet, vagy az új szabályozás szerint kívánják a dokumentumaikat frissíteni.

Mi volt eddig a status quo a településtervezésben? Miért van szükség a változtatásokra? 

A magyar tervezési környezet alapvetően két lábon áll; a fejlesztésen és a rendezésen. A fejlesztésben meghatározott irányokat kell a rendezésnek kiszolgálnia, mely logika országos, területi (Magyarországon megyei), és települési szinten is érvényesül. Az eddigi szabályozás szerint a településtervezésnél külön el kellett készíteni a településfejlesztési eszközöket (településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia), valamint a településrendezési eszközöket (pl. a helyi építési szabályzatok, településszerkezeti és -rendezési tervek).

A korábbi szabályozás szerint a településfejlesztési koncepcióban a készítők felmérték az adott település adottságait, a korábbi évek legjelentősebb változásait, trendjeit, majd ebből alkottak egy jövőképet az adott településnek. Ez a programozás szintjén azt jelentette, hogy a helyzetelemzésben feltárt irányokat megpróbálják beültetni a gyakorlatba, az alapos helyzetfelmérés után megnevezve azokat a területeket, ahol beavatkozásokra van szükség. A tervezés során megfogalmazott célok megvalósításának egyik eszköze a településrendezés, amely a település területének felhasználási módját, szabályait rögzíti.

Az új szabályozás fő célja a településtervezés egyszerűsítése, a fejlesztés és a rendezés területén a közös gondolkodás, az együttműködés erősítése.

Milyen jelentősebb változások, követelmények figyelhetők meg a településtervezésben az új jogszabályok alapján?

Alapvetően a dokumentumokat érintő egyszerűsítés jellemzi az új időszakot. Ezt mutatja, hogy a tervdokumentumok száma csökken: a fent említett négy dokumentumot a jövőben két terv váltja majd fel, a településfejlesztési terv, illetve a településrendezési terv.

Ezek közös neve településterv lesz. Az új meghatározások nyomán megszűnik a településrendezési eszköz, mint gyűjtőfogalom is.

A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről a 419/2021. (VII. 15.) kormányrendelet rendelkezik, amely a változásokon túl sok újdonsággal is szolgál a tervezésben. Nagyobb hangsúlyt kapnak a megértést és vizualizálást segítő térinformatikai megoldások, illetve az innovatív adatfelvételi és adatelemzési technikák alkalmazása is elvárható lesz az új dokumentumok kapcsán.

A 2021-2027-es tervezési időszakra új területfejlesztési eszköze a fenntartható városfejlesztés. Ez azt jelenti, hogy a városfejlesztés egyik fókuszává válik a fenntarthatóság – társadalmi, gazdasági és környezeti értelemben egyaránt. A megyék javaslata alapján Magyarországon is kiválasztásra kerültek az úgynevezett fenntartható városfejlesztési körbe tartozó települések, területek. Az új uniós költségvetési időszak várospolitikájában kiemelt figyelmet és elkülönített forrásokat kapnak azok a városi területek és várostérségek, ahol a források hasznosulásának alapjait a városok településtervei, illetve a különböző városi stratégiák, programtervek jelentik. A kiválasztott települési önkormányzatokkal szemben elvárás, hogy a fentieken túl Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát (FVS) is kell készíteniük.

Mi ennek a módja, és milyen finanszírozásból történik?

Az új települési tervek finanszírozásának módjai, esetleges pályázati források egyelőre még nem ismertek, így itt konkrétumokkal még nem lehet számolni. A fenntartható városok körébe eső települések tervezési feladatait segítő, ahhoz kapcsolódó pályázati lehetőségek várhatóan a TOP Plusz (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz) keretében hozzáférhetőek lesznek…”

Forrás:
A településterv lehet a fenntartható városfejlesztés új eszköze?; HÉTFA Kutatóintézet és Elemzőközpont; 2021. október 8.