Uncategorized

Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság újraindítja az EU gazdasági kormányzásának felülvizsgálatát

Szerző: 2021. október 24.No Comments

Mi szerepel a Bizottság mai javaslatában?

Az Európai Bizottság a mai napon közleményt terjeszt elő, amelyben újraindítja az uniós gazdasági kormányzási keret felülvizsgálatáról szóló nyilvános vitát, felmérve a Covid19-válságot követően megváltozott gazdasági kormányzási körülményeket.

Ebben a közleményben a Bizottság felkéri az összes érdekelt felet, hogy gondolkozzanak el a gazdasági kormányzás működésén, és fejtsék ki véleményüket arról, hogy miként lehetne fokozni annak hatékonyságát.

A nyilvános vita célja, hogy 2023 előtt kellő időben széles körű egyetértés jöjjön létre a következő lépésekre vonatkozóan.

Miért indítja most újra a Bizottság a gazdasági kormányzási keret jövőjéről szóló nyilvános vitát?

2020 februárjában a Bizottság előterjesztette az uniós gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról szóló közleményét, amely kiemelte a gazdasági kormányzási keret számos erős és gyenge pontját, és nyilvános vitát indított annak megállapításai alapján.

Ezt a mérlegelési folyamatot röviddel ezután felfüggesztették, mivel a Covid19-világjárvány jelentette közvetlen kihívásokra kellett összpontosítani. A Bizottság akkor ígéretet tett arra, hogy a gazdasági fellendülés térnyerését követően újraindítja a vitát.

Csaknem két évvel azt követően, hogy a Bizottság közzétette korábbi megállapításait, a főbb következtetések továbbra is érvényesek és relevánsak. Az újraindított vita során ötvözni kell ezeket a válság tanulságaival. Így lehetőség nyílik egy olyan gazdasági kormányzási keret átgondolására, amely teljes körű támogatást nyújthat a tagállamoknak a Covid19-válság utáni makrogazdasági kihívások kezeléséhez.

Milyen hatást gyakorolt a Covid19-világjárvány az EU gazdaságára?

A Covid19-világjárvány 2020-ban az uniós gazdasági tevékenység példátlan visszaesését eredményezte. A súlyos recesszió és a szükséges, hathatós szakpolitikai válaszintézkedések következtében valamennyi tagállamban nőtt a hiány és az adósságráta, amelyek 2021-ben és 2022-ben várhatóan jelentősen meghaladják a világjárvány előtti szinteket. Ami a munkaerőpiacot illeti, a válság súlyos hatást gyakorolt bizonyos gazdasági ágazatokra, bár a nemzeti és uniós szintű szakpolitikai válaszintézkedéseknek köszönhetően a foglalkoztatás összességében csak kismértékben csökkent.

Általánosságban elmondható, hogy a válság felerősítette a már fennálló sebezhetőségeket. Növekedtek a magas államadóssághoz és a magánszektor jelentős adósságállományához kapcsolódó belső egyensúlyhiányok. Fennmaradt a dinamikus lakásár-növekedés világjárványt megelőző tendenciája, egyes országokban pedig folytatódott a jelzálogtartozás jelentős növekedése. A turisztikai bevételektől leginkább függő országokban emelkedett a folyó fizetési mérleg hiánya. A folyófizetésimérleg-többletek korrekciója ugyanakkor megtorpant. Ami a jövőt illeti, a Covid19-válság által felgyorsított strukturális átalakulások eredményeként új egyensúlyhiányok alakulhatnak ki.

Az erős gazdasági visszaesést követően folytatódik a gazdasági élénkülés. Az erőteljes és összehangolt szakpolitikai támogatásnak, a sikeres oltási kampánynak és a világjárványhoz kapcsolódó korlátozások ezt követő fokozatos enyhítésének köszönhetően 2021 tavaszán erőteljesen újraindult a gazdasági növekedés. A nyári gazdasági fejlemények arra engednek következtetni, hogy 2021 harmadik negyedévében – nem utolsósorban társadalmaink újranyitásának és az utazások újraindulásának köszönhetően – továbbra is erőteljes növekedés várható. A gazdasági konjunktúra előreláthatóan több negyedévig fennmarad, így az uniós gazdaság a helyreállítást követően növekedési pályára áll. Idén várhatóan legalább 19 tagállam eléri a 2019. évi GDP-szintjét, a fennmaradó tagállamok pedig előreláthatóan a jövő év folyamán érik majd el ezt a szintet.

Hogyan próbálta az EU enyhíteni a Covid19-világjárvány gazdasági hatását?

A kivételesen nagy volumenű és összehangolt szakpolitikai válaszintézkedések sikeresek voltak, mivel jelentős mértékben enyhítették a Covid19-válság miatt Európában keletkezett gazdasági károkat. Mind nemzeti, mind uniós szinten gyorsan és határozottan reagáltunk a válságra.

A reagálás olyan intézkedéseket foglalt magában, mint a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválása, az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret elfogadása, a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezések, valamint olyan új szükséghelyzeti eszközök létrehozása, mint a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz, a SURE. Mindez lehetővé tette, hogy a tagállamok minden eddiginél nagyobb összegű pénzügyi támogatást nyújtsanak. A monetáris politika kiegészítette a költségvetési politikai erőfeszítéseket.

E közös és összehangolt szakpolitikai válaszintézkedések eredményeként a Covid19-válság hatása az eredetileg vártnál sokkal kevésbé bizonyult súlyosnak a munkanélküliség, a gazdasági és társadalmi különbségek, a vállalati fizetésképtelenségi esetek és a nemteljesítő hitelek tekintetében.

Az elkövetkező években az új többéves pénzügyi keret és a NextGenerationEU pénzügyi kapacitása – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén – segíteni fogja a tagállamokat a fenntartható fellendülés elérésében, gazdaságaik és társadalmaik ellenállóbbá tételében, valamint a zöld és a digitális átállás támogatásában.

Milyen következményekkel jár a Covid19-világjárvány a gazdasági kormányzási keret jövőjére nézve?

A Covid19-válság még egyértelműbbé tette a gazdasági kormányzási keretet érintő kihívásokat, amelyek egy része még inkább aktuálissá vált.

Tovább nőtt az adósságráta, ráirányítva a figyelmet arra, hogy mekkora kihívás jelent a prudens szintre való fokozatos, tartós és növekedésbarát adósságcsökkentés.

Az elkövetkező években továbbra is magas szintű kormányzati beruházásokra lesz szükség, ami nyilvánvalóvá teszi a megfelelő összetételű államháztartás fontosságát a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés biztosítása szempontjából.

Az anticiklikus diszkrecionális költségvetési politika és az ideiglenes uniós költségvetési támogatási eszközök együttes alkalmazása rendkívül hatékonynak bizonyult a Covid19-válság hatásának kellő időben történő és hatékony enyhítéséhez. Ez nyilvánvalóvá tette annak fontosságát, hogy rendes gazdasági körülmények között költségvetési mozgásteret hozzanak létre a válság idején mozgósítható források rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.

A hatékony szakpolitikai reagálás rávilágított az erőteljes szakpolitikai koordináció fontosságára, többek között a különböző szakpolitikai és finanszírozási eszközök viszonylatában, valamint az uniós és a nemzeti szintek között.

A válsághelyzet gyors alakulása érzékletes példát nyújtott azokra a nehézségekre, amelyek akkor jelentkeznek, ha nem megfigyelhető mutatókat alkalmaznak és olyan szabályokat kísérelnek meg kidolgozni, amelyek az összes lehetséges körülményt figyelembe kívánják venni.

A válság előtti makrogazdasági egyensúlyhiányok több forrása bővült, és új források is megjelentek, kidomborítva, hogy mennyire fontos időben megelőzni és kezelni az egyensúlyi pályáról való letérést.

Az újraindított felülvizsgálat során a Bizottság 2020. februári közleményében megfogalmazott korábbi megállapításokat ki kell egészíteni a Covid19-válságból levont új tanulságokkal.

Milyen tanulságok vonhatók le a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből?

A gazdasági kormányzási keret felülvizsgálata során hasznos tanulságokat vonhatunk le a Covid19-válságra adott sikeres uniós szakpolitikai válaszintézkedésekből, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és annak irányításából.

A tagállamok az országspecifikus körülmények és szakpolitikai prioritások figyelembevételével kidolgozták saját nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, amelyek kitérnek a beruházásokra és a reformokra is. E tervek alapján a Bizottság konstruktív és intenzív szakpolitikai párbeszédet folytatott a tagállamokkal, és ennek eredményeként nemzeti és uniós szinten egyaránt javult a kihívások és a szakpolitikai prioritások kölcsönös megértése.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek a szakpolitikai koordinációval kapcsolatos átlátható és kötelezettségvállaláson alapuló megközelítése jó példát nyújt a bizalom és a nemzeti felelősségvállalás megszilárdítására. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eddigi tanulságait szem előtt tartva, a gazdasági kormányzás felülvizsgálata során meg kell vizsgálni, hogy miként biztosítható a legmegfelelőbben a nemzeti felelősségvállalás, a kölcsönös bizalom, a keret kulcsfontosságú célkitűzéseinek hatékony megvalósítása, valamint a gazdasági és költségvetési dimenziók közötti megfelelő kölcsönhatás.

Melyek a nyilvános vita tárgyát képező leglényegesebb kérdések?

A nyilvános vita során tizenegy lényeges kérdés kerül napirendre, amint azt az aktualizált online felmérés is tükrözi. A már fennálló sebezhetőségek és a válság által felszínre hozott új kihívások számbavételét követően a Bizottság a nyilvános vitára szánt kérdéseket kiegészítette két további kérdéssel (6. és 11. számú kérdés), egy további kérdést (9. számú kérdés) pedig némileg átfogalmazott.

A kérdések a következők:

  1. Hogyan javítható a keret úgy, hogy minden tagállamban biztosítsa a fenntartható államháztartást, segítsen megszüntetni a fennálló makrogazdasági egyensúlyhiányokat, és elkerülni újabbak kialakulását?
  2. Hogyan biztosíthat a keret olyan felelős költségvetési politikákat, amelyek megőrzik a hosszú távú fenntarthatóságot, ugyanakkor lehetővé teszik a rövid távú makrogazdasági stabilizációt?
  3. Hogyan képes ösztönözni a keret a tagállamokat a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításhoz, valamint a mai és a jövőbeli gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások kezeléséhez szükséges fő reformok és beruházások végrehajtására, megőrizve ugyanakkor az adósság fenntarthatóságát érintő kockázatok elleni biztosítékokat?
  4. Hogyan egyszerűsíthető az uniós keretrendszer, és javítható a keret végrehajtásának átláthatósága?
  5. Hogyan összpontosíthat a felügyeleti keret a sürgetőbb politikai kihívásokkal rendelkező tagállamokra, és hogyan biztosíthatja a minőségi párbeszédet és szerepvállalást?
  6. A gazdasági kormányzás tekintetében milyen hasznos tanulságokkal szolgálhat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kialakítása, irányítása és működése, amelynek során javult a felelősségvállalás, a kölcsönös bizalom, a végrehajtás, valamint a gazdasági, foglalkoztatási és költségvetési dimenziók közötti kölcsönhatás?
  7. Van-e lehetőség a nemzeti költségvetési keretek megerősítésére és az uniós költségvetési kerettel való kölcsönhatásuk javítására?
  8. Hogyan biztosíthatja a keret a hatékony érvényesítést? Mi legyen a pénzügyi szankciók, a hírnévromlás és a pozitív ösztönzők szerepe?
  9. A Covid19-válság és az arra válaszul bevezetett új ideiglenes szakpolitikai eszközök jelentős hatásának fényében hogyan képes a keret – beleértve a Stabilitási és Növekedési Paktumot, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást és tágabb értelemben az európai szemesztert – megfelelő és összehangolt szakpolitikai válaszintézkedéseket biztosítani uniós és nemzeti szinten?
  10. Hogyan kellene a keretnek figyelembe vennie az euróövezeti dimenziót és a gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló ütemtervet?
  11. Szem előtt tartva, hogy a Covid19-válság hogyan formálta át gazdaságainkat, vannak-e az eddig azonosítottak mellett olyan egyéb kihívások, amelyeket a gazdaság kormányzási keretnek figyelembe kell vennie?

Ki vesz majd részt a nyilvános vitában?

A Bizottság inkluzív vitát kíván folytatni az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, a nemzeti központi bankok, a nemzeti kormányok és parlamentek, valamint az érdekelt felek széles körének – köztük a szociális partnerek, tudományos intézmények, független költségvetési intézmények és nemzeti termelékenységi testületek – részvételével.

Hogyan épül fel a nyilvános vita?

A vitára különböző fórumokon kerül sor, többek között a kérdéssel foglalkozó találkozókon, munkaértekezleteken és online felmérés formájában. A Bizottság a mai napon újraindította az online felmérést, és felkérte a polgárokat, szervezeteket és hatóságokat, hogy 2021. december 31-ig nyújtsák be észrevételeiket.

A Bizottság gazdasági kormányzással foglalkozó tematikus weboldala nyújt majd központi tájékoztatást arról, hogy a Bizottság milyen rendezvényeket szervez, ahol meghallgatja az érdekeltek véleményét. A Bizottság emellett értékelni fogja az érdekelt felek által Unió-szerte szervezett egyéb rendezvények során gyűjtött információkat és visszajelzéseket is.

Előterjeszt-e a Bizottság új javaslatokat e nyilvános vita eredménye alapján?

A következő lépés az érdekelt felekkel való nyílt kapcsolatfelvétel annak érdekében, hogy a Bizottság megismerje a véleményüket arról, miként lehetne megerősíteni a gazdasági kormányzási keretet a már fennálló sebezhetőségek és az új kihívások fényében. A Bizottság a nyilvános vita során kifejtett valamennyi véleményt figyelembe fogja venni.

2022 első negyedévében iránymutatást nyújt az elkövetkező időszakra vonatkozó költségvetési politikához azzal a céllal, hogy megkönnyítse a költségvetési politikák összehangolását, valamint a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjainak kidolgozását. Az iránymutatás tükrözni fogja a globális gazdasági helyzetet, az egyes tagállamok sajátos helyzetét és a gazdasági kormányzási keretről folytatott vitát.

A Bizottság iránymutatást fog adni a gazdasági kormányzási keret lehetséges módosításaihoz azzal a céllal, hogy 2023 előtt kellő időben széles körű egyetértés jöjjön létre a következő lépésekre vonatkozóan.

További információk:

Sajtóközlemény: A Bizottság újraindítja az EU gazdasági kormányzásának felülvizsgálatát

Közlemény: Az EU gazdasága a Covid19 után – a gazdasági kormányzást érintő következmények

Online konzultációs platform

Közlemény a gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról – 2020. február

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

Az európai szemeszter

Stabilitási és Növekedési Paktum

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás

A Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló útmutató („Vade Mecum”)

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásról szóló összefoglaló („Compendium”)

Forrás:
Kérdések és válaszok: A Bizottság újraindítja az EU gazdasági kormányzásának felülvizsgálatát; Európai Bizottság; 2021. október 19.