„A Kínai Kibertér Igazgatási Hatóság nyilatkozatban tette közzé nem sokkal ez előtt, hogy az elkövetkező három éves időszakban – más kormányzati társintézményekkel karöltve – átfogó szabályozást kíván kidolgozni és életbe léptetni az ún. „ajánló algoritmusok” vonatkozásában. Gyakorlatilag tehát azokról a szoftverelemekről van szó, amelyeknek a célja az, hogy a nagy technológiai cégek (a felhasználók igényeinek mélységi megismerésére alapozva) lényegében személyre szabott ajánlásokkal csábítsák magukhoz a webhelyeiket, szolgáltatásaikat elérő felhasználókat.
A kínai szabályozó ilyen törekvése végső soron ahhoz az átfogó koncepcióhoz csatlakozik, amely „kiberszuverenitás” (digitális szuverenitás, adat szuverenitás, digitális autonómia stb.) címszó alatt vált az elmúlt időkben a szakpolitikai és szakmai közbeszéd egyik leghangsúlyosabb mozzanatává sokfelé a világban. Elsősorban persze Kínában (de legalább annyira a rivális Indiában, vagy Oroszországban, sőt manapság kiemelten az Európai Unióban is). Az első pillanatban kicsit nehezen (sőt, valójában egyenesen félre-) érthető kínai kormányzati koncepció, az „algoritmikus biztonság” valójában azt a nagyon egyszerű és világos törekvést fogalmazza meg, hogy a kínai állam nem szeretné, hogy a digitális eszköz- és szolgáltatás használók, fogyasztók, netizenek online életét és működését nagyban befolyásoló technológiák (az ajánló algoritmusok) révén tőle független magán entitások irányíthassák ennek a digitális világban mozgó hatalmas embertömegnek a mozgásait, választásait. Azaz, a központi irányító szerepkört nem szívesen engednék ki a kezükből éppen a modern világ meghatározó doménjében és platformjain. Ahogy a Kínai Kibertér Igazgatási hatóság nyilatkozata fogalmaz, a technológiai cégek által kifejlesztett (ajánló) algoritmusoknak igazodniuk kell a szocializmus alapvető értékeihez. Hasonlóan alapvető követelményként fogalmazza meg a kibertér hatóság azt is, hogy ezeknek az algoritmusoknak biztonságosaknak kell lenniük, és társadalmi értelemben felelősségteljesnek is. A szövegben szereplő megfogalmazás szerint „átlátható és fair” működést kell garantálniuk.
A hatóság most közzétett nyilatkozatának preambulumában világosan megfogalmazza azokat a társadalmi, politikai aggályokat, amelyek az előirányzott algoritmus-szabályozás mozgatórugóiként jelentkeznek. Az információ disszeminációs algoritmusok egy felől jelentősen előmozdították a digitális gazdaság növekedését, a társadalom fejlődését, ugyanakkor azonban jelentősen befolyásolták nem csupán a piac normális működését, de a társadalom rendjét is. Ahogy a kínai hatóság fogalmaz: ezek az információs algoritmusok sok esetben hátrányosan érintették a társadalmi igazságosságot, a digitális szolgáltatásokat használó netizenek jogait. Ezzel tehát veszélybe sodorták az „ideológiai biztonságot” is.
Mindenképpen érdemes felfigyelni viszont arra a mozzanatra, hogy a kínai kibertér hatóság ugyanakkor azt is előirányozza, hogy széleskörűen támogatni fogja az algoritmusok fejlesztésével kapcsolatos kutatásokat az elkövetkező időszakban annak érdekében, hogy maga is hozzájáruljon a kínai ajánló algoritmusok globális versenyképességének növeléséhez. A szabályozó hatóság ezzel a részlettel határozottan azt sugallja, hogy az ajánló algoritmusokkal kapcsolatban a hosszú távú célja egyértelműen nem valamiféle korlátozó megszorítás, hanem sokkal inkább egy átfogó felügyelet; a kontroll biztosítása mellett ugyanakkor komoly hangsúlyt kívánnak helyezni az ajánló algoritmusok fejlesztésére, mivel abban Kína egyfajta kompetitív előnyszerzésének eszközét (is) látják. A hatóság egyébként ezzel összefüggésben maga is szakmai értékelő csoportokat kíván felállítani a nagy technológiai cégek algoritmusainak vizsgálatára, elemzésére.
Az „információ disszeminációs algoritmusok”, elsősorban természetesen az ún. ajánló algoritmusok használata széles körben elterjedt a kínai technológiai óriásvállalatok körében. Ezen a téren különösen az Alibaba cég által használt ajánló algoritmust kell megemlíteni, de hasonló ajánló algoritmusokat fejlesztett és használ a Taobao nevű e-kereskedelmi piactér, vagy a Douyin rövidvideo közösségi platformja, vagy a Tencent tulajdonában levő Kuaishou algoritmusa. Ugyancsak fontos fejlesztés a Meituan élelmiszer kiszállító vállalkozás elosztó algoritmusa is.
A kínai kibertér igazgatási hatóság már a nyár folyamán megtette első lépését az ajánló algoritmusok szabályozása terén. Augusztusban nyilvánosságra hozott előzetes irányelvei például felvetették: a jövőben a nagy technológiai cégek ne fejleszthessenek és működtethessenek olyan (ajánló) algoritmusokat, amelyek indokolatlan költekezésre csábíthatják a felhasználókat. Fontos javaslatként szerepelt az is: olyan rendszereket kell működtetni, ahol a felhasználók könnyen és egyszerűen kikapcsolhatják az ajánló algoritmusokat.
A kínai szabályozási törekvések megértéséhez és értékeléséhez érdemes rápillantani a szélesebb globális kontextusra is. Ahogy az átfogó koncepció, a kiberszuverenitás is népszerű elképzelésként merül fel a világ jó néhány globális és regionális hatalmi központjában, úgy az ajánló algoritmusok konkrétabb témája is jó néhány országban került a szakpolitikai gondolkodás középpontjába. Az Egyesült Államokban például (elsősorban a közösségi médián terjesztett dezinformációk szűrésével kapcsolatban) nagyon élesen vetődött fel az utóbbi hónapokban a technológiai óriáscégek által alkalmazott algoritmusok kérdése. Az Európa Unió pedig szigorú fellépést helyezett kilátásba a technocégek ellen, ha azok – elsősorban az alkalmazott algoritmusok révén – nem szorítják vissza felületeiken az illegális tartalmak terjedését.”
Forrás:
China says to set governance rules for algorithms over next three years; Reuters; 2021. szeptember 29.
Guiding opinions on strengthening the overall governance of internet information service algorithms State Internet Information Office; 2021. szeptember 29.
