„Hiteles szereplőnek fogadta el az infokommunikációs piac az elmúlt tíz évben a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-t. Bár a vállalat működését nem a profitérdekek határozzák meg, ügyfeleit pedig nem a piacról szerzi, hatékonyságban és a szolgáltatások minőségében semmiben nem maradhat el a piaci szereplőktől – hangsúlyozza Bancsics Ferenc, a NISZ vezérigazgatója.
– Amikor tavaly beszélgettünk, egyetérthettünk abban, hogy 2020 rendkívüli év volt. Arra viszont talán senki sem számított, hogy bizonyos tekintetben 2021 még a megelőző éven is túltesz. Mi határozta meg a NISZ szempontjából 2021-et?
– Az év indulását egyértelműen a járvány határozta meg, bár azt megelőlegezhettük, hogy a tavalyihoz hasonló radikális változások nem következnek be. 2021-ben már nem az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy fenntartsuk a kiszolgáló képességünket a járványhelyzet alatt, hiszen ez már egyfajta rutinnak volt tekinthető. Érkeztek viszont a hírek a vakcinákról, így a legfontosabb feladat az oltások minél hatékonyabb lebonyolításának elősegítése, támogatása lett. Egyrészt új megoldásokat, felületeket kellett kidolgoznunk – például az oltásokra való jelentkezéshez –, illetve garantálnunk kellett, hogy a meglévő informatikai infrastruktúra, elsősorban az EESZT, bírja a jócskán megnövekedett terhelést.
– Emiatt megint le kellett mondani a betervezett fejlesztésekről vagy azok egy részéről?
– Szerencsére nem. Május-júniusban már bizakodóbban tekinthettünk a jövőbe, és komolyabban nekiállhattunk a betervezett feladatok végrehajtásának. Vezérigazgatóként a kezdetektől fogva szívügyemnek tekintem a belső működésünk és szolgáltatásaink fejlesztését az elsődleges ügyfélkörünk, vagyis az államigazgatásban dolgozók számára. Ilyen fejlesztés volt például az elmúlt években a KEKKH-tól és más szervezetektől megörökölt, korban és architektúrában rendkívül heterogén rendszerek konszolidációja is, melyben sikerült jelentősen előrelépni.
2021-re azt tűztem ki, hogy a közvetlen ellátotti körünk felhasználói ugyanazzal a komforttal vehessék igénybe a NISZ szolgáltatásait, mint amit a piacon más szolgáltatóktól megtapasztaltak. Ennek érdekében az év végéig megújítjuk azt a portált, amelyen keresztül a kormányzati szféra szereplői megrendelhetik szolgáltatásainkat vagy azokat az eszközöket, például laptopokat, mobiltelefonokat, amelyeket mi biztosítunk részükre. Az új önkiszolgáló felületen olyan kényelmesen lehet majd megrendelni az igényelt eszközt vagy nyomon követni a megrendelés állapotát, mint bármilyen online vásárlás esetében. Ugyanitt szeretnénk majd bővebb tájékoztatást adni arról is, hogy miként lehet biztonságosan használni az eszközöket, melyek a megbízható alkalmazások, és melyektől jobb inkább óvakodni. Ezzel párhuzamosan az általunk biztosított eszközök védelmét is megerősítjük a most felállítandó Security Operations Centerünkben (SOC-ban). (Lásd a „Megerősített védelem” című keretet!)
Megerősített védelem
A kormányzati-államigazgatási szektor mindig is a kibertámadók kedvelt célpontja volt és a Covid-járvány csak felerősítette ezeket a trendeket. A kormányzati tájékoztató oldalak vagy az oltásregisztrációs honlapok a szokásosnál is több és egyre kifinomultabb támadásnak voltak kitéve. „Kollégáink felkészültségét és a kormányzati szervek együttműködését dicséri, hogy a támadásokat rövid időn belül sikerült elhárítani”, mondja Bancsics Ferenc.
A NISZ-en belül felállítandó Security Operations Center (SOC) kialakításával, a felhasználók és a szolgáltatások fölé tartott védelmi ernyővel, a meglévő biztonsági szolgáltatásokat kívánják megerősíteni. A szervezet alapját a NISZ kiberbiztonsági szakterülete adja, de ahogy Bancsics Ferenc hangsúlyozza, értelmezésükben a SOC nemcsak az eszközöket és a szakembereket jelenti, hanem egy filozófiát is. Eszerint a biztonságnak és a támadások elleni védekező képességnek már a tervezésnél erőteljesen meg kell jelennie, a SOC pedig ilyen szempontból fogja véleményezni és ellenőrizni a fejlesztéseket. Mivel pedig minden biztonsági rendszerben az ember az egyik leggyengébb láncszem, nagy hangsúlyt fektetnek majd a tudatosító képzésekre, a támadások kiértékelésére és a kormányzati szférában való közzétételre, valamint a társszervezetekkel való szoros együttműködésre.
– Ez volt az elmúlt egy év, de beszéljünk az elmúlt tíz évről is. Októberben volt tíz éves a NISZ – hogyan változott ezen idő alatt az államigazgatásban betöltött szerepe, jelentősége?
– Tíz évvel ezelőtt az volt a kormányzati elhatározás, hogy mindazokat az informatikai szolgáltatásokat, amelyeket addig a kormányzati, közigazgatási intézmények a piacról vettek igénybe többnyire egy heterogén, szigetszerűen működő struktúrában, a jövőben állami tulajdonú vállalkozások lássák el, lehetőség szerint egységes műszaki elvek alapján, állami tulajdonú infrastruktúrán, hálózatokon. A nagy kérdés az volt, hogy az ellátást lehet-e az állami eszközrendszerrel, állami vállalatokkal biztosítani. Mára egyértelműen kiderült, hogy igenis lehet, mégpedig hatékonyan, sőt, olyan tartalékok vannak a rendszerben, amelyekkel a váratlan helyzeteket is kezelni lehet.
– Vagyis megszűnt az állam függése a piaci infokommunikációs szereplőktől?
– Én sokkal inkább úgy fogalmaznék, hogy a viszonyrendszer változott meg. A NISZ központi szolgáltatóként megjelent a felhasználók és a szállítók között, ami a kiszolgálás minőségének egyfajta sztenderizálását eredményezte. Korábban az intézmények önállóan végezték a beszerzéseket, emiatt a szolgáltatások színvonala és ára is rendkívül széles skálán mozgott. Ma ez már sokkal egységesebb lett. Vagy gondoljunk a kibervédelemre. Az értékeinket, a rendszereinket és az adatainkat sokkal könnyebb megvédeni a központi létesítményekben, például a Kormányzati Adatközpontban, mint a végeken, a feladatellátási helyeken.
– Hogyan illeszkednek ebbe a szemléletbe az elmúlt időszak fejleményei, amikor is a magántőke megjelent az állami távközlési infrastruktúrát tulajdonló vállalatok körül?
– Az mindig is egyértelmű volt, hogy Magyarországon a távközlési infrastruktúra a piaci és az állami szereplők együttműködésével valósítható meg és üzemeltethető a leghatékonyabban. Ha pedig egy külföldi szolgáltató ki is vonul Magyarországról, a földből nem fogja kihúzni a kábeleket, nem fogja visszabontani a távközlési tornyokat. Ilyen szempontból mindegy, hogy a Magyarországon kiépített hírközlési infrastruktúra elemei milyen tulajdonban vannak, mert bizonyos értelemben így is, úgy is a nemzeti értékek közé tartoznak. Megteremtettük annak lehetőségét, hogy ezeket az elemeket egyszerűen igénybe tudjuk venni a közigazgatási intézményrendszer kiszolgálására, miközben csökkentettük a kitettségünket a piaci szolgáltatók felé.
Ugyanakkor a hálózati kapacitások tekintetében folyamatos fejlesztésre van szükség, ezért mi a magyar távközlési piac valamennyi szereplőjével kiegyensúlyozott viszonyra törekszünk, hogy azoktól vehessük igénybe a hírközlési szolgáltatásokat, akiktől ezt racionális keretek között meg tudjuk tenni. Az is igaz viszont, hogy leginkább alapinfrastruktúra-kapacitásokat igénylünk, amelyeken már mi nyújtjuk a menedzselt szolgáltatásokat. Többek között ezért sincs akkora jelentősége, ha egyes szereplőknél némiképp módosulnak a tulajdoni viszonyok. Talán kicsit átalakul a szerződéses konstrukció, de az ökoszisztéma marad, ami korábban volt.
Készülnek a választásokra
Az országgyűlési választások lebonyolításával kapcsolatban a NISZ-nek az infokommunikációs háttér biztosítása a legfontosabb feladata (egyik leányvállalata, az IdomSoft az alkalmazásfejlesztési munkákban is részt vesz), de az elsődleges felelősség ezen a téren a Nemzeti Választási Irodát terheli.
A jövő évi választásokra való informatikai felkészülés már 2020 decemberében elkezdődött. A rendszer fejlesztését a választástechnikai kérdésekben alapvetően a jogszabályi környezet határozza meg, az előző választások óta történt változásokat át kell vezetni – a tervek szerint ezekkel még az idén elkészülnek. Megújítják a kiszolgáló infrastruktúrát is, négy év alatt jelentősen fejlődtek az informatikai eszközök, valamint a legújabb kiberbiztonsági fenyegetettségekre is fel kell készülni.
Ugyancsak követni kell a felhasználói szokások változását: a választási honlapot egyre többen mobiltelefonról nézik, ez pedig más jellegű terhelést jelent, mintha vezetékes kapcsolaton keresztül, számítógépekről érkeznének a kérések. A fejlesztéseket követően a rendszer folyamatos tesztelése zajlik majd, hogy felkészítsék minden várható és elképzelhető helyzetre.
– Állami infokommunikációs szolgáltatóként mennyire sikerült elfogadtatnia magát a NISZ-nek a versenyszféra cégei között?
– Az elmúlt tíz év alatt a NISZ eljutott odáig, hogy nemcsak a kormányzati infokommunikációnak, hanem a teljes magyar IKT-ökoszisztémának meghatározó szereplőjévé vált. A cég megalakulásakor még szabályozással írták elő az intézményeknek, hogy bizonyos szolgáltatásokat a NISZ-től vegyenek igénybe. Ma már egyértelmű, hogy az államigazgatási szférában a NISZ-nek vannak a legátfogóbb ismeretei az infokommunikációs megoldásokról és azok kormányzati szférában történő adaptálhatóságáról. Éppen ezért, az intézmények már jól felfogott érdekükben bíznak bizonyos feladatokat a NISZ-re.
Ami pedig a piacot illeti, sok helyre hívnak bennünket előadásokat tartani, és bárhová megyünk, figyelnek, és adnak a véleményünkre. Minden bizonnyal azért is, mert mi más megközelítésben látjuk el a feladatainkat, mint a piaci szereplők. Velük ellentétben nálunk nincs profitorientált szemlélet, a tulajdonosunk nem vár tőlünk osztalékot. A tevékenységünket közszolgáltatás keretében finanszírozza az állam, a szolgáltatások kapcsán felszámítható nyereség jogszabályokban meghatározott.
Így lehetséges, hogy a feladatok ellátását mindig a lehető legmagasabb szintű megbízhatósággal és rendelkezésre állással méretezzük. Vegyük például az egyik leányvállalatunkat, a Pro-M Zrt-t, amely a készenléti szervek mobilhálózatát működteti. Ezt a hálózatot nem a népsűrűség, a potenciális fizetőképes kereslet, hanem a valós területi lefedettség alapján építettük ki, és a rendelkezésre állása is jóval magasabb, mint amennyit a piaci szolgáltatók garantálnak. A különleges helyzetekhez olyan különleges megbízhatóságra van szükség, amit nem lehet a profitabilitási szempontok alapján nézni.
– De ha nem a nyereséget mérik, mint a piaci szereplők, honnan tudják, hogy jól működnek?
– A hatékonyságot figyeljük. Mindig is azt vallottam, hogy ugyanazt a hatékonyságot kell tudnunk felmutatni, mint a profitérdekelt vállalatoknak. Ugyanarról a munkaerőpiacról vesszük fel a mérnökeinket, ugyanazoktól a beszállítóktól szerezzük be az eszközeinket, minket ugyanúgy sújtanak a chiphiányból eredő ellátási nehézségek. Vagyis a feltételek hasonlóak, így a gazdálkodásunknak is legalább olyan hatékonynak kell lennie, mint a versenypiaci szereplőknek. Mi több, számunkra árelőnyt biztosít, hogy a tulajdonos nem határoz meg elvárt osztalékot, vagy a cégérték növekedését. . De nem csak a költséghatékonyságban, hanem a szolgáltatások színvonalában, a reakcióidőben, mindenben összemérhetőnek kell lennünk a piaci vállalkozásokkal.
– A jelen és a közeljövő egyik rendkívül fontos feladata a nemzeti adatvagyonnal való gazdálkodás lesz. Ebben milyen feladatok jutnak a NISZ-nek?
– Szolgáltatóként mi az infokommunikációs rendszerek működtetéséért vagyunk felelősek, nem az azokon futó szakrendszerekért és különösen nem az azokban tárolt adatokért. Az adatgazdai szerepkört, az adatgazdálkodási feladatokat a kormányzati szervek és az intézmények látják el. Ha nekik ehhez szükségük van eszközökre, akkor azokat mi biztosítjuk, de ezzel más feladatunk nincs.
– Ki tudná emelni a legjelentősebb e-közigazgatási fejlesztéseket az elmúlt tíz évből?
– Nem annyira az egyes fejlesztésekre helyezném a hangsúlyt, hanem sokkal inkább a folyamatra és az mögötte rejlő koncepcióra. 2011-2012 környékén még kicsit fellengzősnek hangzott, amikor digitális államról, szolgáltató államról beszéltünk. Azóta minden egyes új szolgáltatás megjelenése annak a folyamatnak az egyes mérföldköve, ahogy a rideg, hatósági szemléletű közigazgatást közelebb visszük az emberekhez. Fejlesztéseinken keresztül azt szeretnénk megmutatni és bebizonyítani, hogy az állam működése nem öncélú tevékenység, hanem minden lépés az állampolgárok érdekében történik. A NISZ-nél azért dolgozunk, hogy az ügyintézés ne gyomorgörccsel induljon, hanem lehetőség szerint – akár a fotelben ülve is – minél több ügyet tudjunk elintézni otthonunkból.
Mára eljutottunk oda, hogy több mint kétezer ügyet lehet online intézni, de az összes többiben is lehetőség van az ügy elektronikus elindítására, az e-Papíron keresztül. Nem kis részben a Covid hatására, az e-ügyintézés a mindennapok része lett. Ezt támasztják alá a forgalmi adatok is, azt gondoltuk, hogy a magyarorszag.hu 2020-as látogatottságát nem nagyon lehet felülmúlni – ehhez képest szeptember-október táján már elértük a tavalyi számokat.
Persze a szolgáltató államhoz hozzátartozik az is, hogy a szakrendszerek is közérthetőek, könnyen kezelhetőek legyenek. Ez ugyan nem a NISZ hatásköre, de azt szoktam mondani a kollégáimnak, hogy akkor jó egy szolgáltatás, ha az is el tudja intézni az ügyet, aki sem az informatikához, sem a közigazgatáshoz nem ért.
– Küldetésének tartja a NISZ, hogy elősegítse a nyílt forráskódú megoldások terjedését. Sikerült már áttörést elérni ezen a téren?
– Itt szerintem nem lehet egyik pillanatról a másikra áttörést elérni, itt hosszú, szisztematikus építkezésre van szükség. A központi rendszerek, szerverek terén már jelentős arányban használunk nyílt forráskódú rendszereket, és a végponti eszközökön is egyre több helyen futnak ilyen szoftverek. Kulcsfontosságú, hogy ne csak magukat a szoftvereket kínáljuk, hanem tudásközpontként háttértámogatást is tudjunk adni hozzájuk, és ezen a területen nagyon jól állunk. Ha egy intézmény kipróbálja ezeket a szoftvereket, rájöhet, hogy a feladat ellátásához semmivel nem tudnak kevesebbet, mint a licencelt megoldások, és ma már tőlünk megkapja azt a támogatást hozzájuk, mint bármelyik gyártótól. A Kódolj határok nélkül! programozó verseny lebonyolításával pedig a középiskolás és egyetemista korosztály figyelmét fordítjuk a nyílt rendszerek felé, a jelentkezések számából és a jelentkezők tudásából ítélve egyre sikeresebben.
– A NISZ vezetőjeként személy szerint mi tölti el a legnagyobb büszkeséggel?
– Elsősorban a munkatársaim, a közösség. A járvány a mi munkánkat is felforgatta, sokak otthonról dolgoztak, lazultak a személyes kapcsolatok, tragédiák is történtek a családokban, de a cég ilyen körülmények között is helyt tudott állni. A harmadik hullám után azért már éreztük, hogy kezdünk kifáradni, kellett a közösségi élmény. Idén szeptemberben ezért újra kezdtük a tudatos csapatépítést.
Másodsorban arra vagyok büszke, hogy sikerült bebizonyítanunk, állami érdekkörben is lehet hatékonyan fejleszteni és üzemeltetni az infokommunikációs infrastruktúrát. Nem csak a piaci szereplők tudnak gyorsan dönteni, rugalmasan működni. Én ebben már tíz éve hiszek, amikor a versenyszférából átigazoltam az államigazgatásba, és továbbra is küldetésemnek tartom, hogy ezt napról napra erősítsük a köztudatban.
Háttér:
Az elmúlt évtized főbb e-közigazgatási mérföldkövei
2011. A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. megalakulása
2012. A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) elindulása
2013. Kormányzati hitelesítési szolgáltató (GOVCA) elindítása
2013. A Kormányzati Felhő (KOF) kiépítése
2014. 1818 Közigazgatási Ügyfélvonal megújulása
2014. Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés (AVDH) szolgáltatás elindítása
2015. Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) elindítása
2016. Elektronikus Személyazonosító Igazolvány (eSZIG) szolgáltatás elindítása
KEKKH integrációja a NISZ Zrt. szervezetébe
2017. Cégkapu elindulása, regisztráció
2018. Az Önkormányzati ASP 2.0 rendszer elindulása
2018. SZÜF indulása
2018. Kormányzati Adatközpont (KAK) szolgáltatás indulása
2020. Kormányzati honlapok elindítása (koronavirus.gov.hu, vakcinainfo.hu)
2021. MIA chatrobot munkába állítása
Videótechnológián Keresztül Történő Azonosítási (VKTA) szolgáltatás elindítása a magyarorszag.hu oldalon”
Forrás:
„Bebizonyítottuk, hogy az állam is tud jó szolgáltató lenni”; IT Business; 2021. november 2.
