Európai UniógazdasághírközlésinformatikaInternetközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarközigazgatási informatikamédiaművelődéspolitikatársadalomtávközlés

Kérdések és válaszok: A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2021. évi jelentés

Szerző: 2021. november 14.No Comments

I. rész – A 2021-es DESI eredményei

Mi a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, és mit mér?  

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) az Európai Bizottság által közzétett éves jelentés, amely nyomon követi az uniós tagállamoknak a digitális fejlődés területén elért eredményeit. A jelentés országprofilokat tartalmaz, melyek segítik a tagállamoknak azonosítani, hogy mely területek igényelnek kiemelt intézkedéseket, továbbá tematikus fejezetekből áll, melyek uniós szintű elemzést nyújtanak az alábbi négy, 33 mutatóval vizsgált fő szakpolitikai területről:
1. Humán tőke
Internethasználat és fejlett digitális készségek
2. Összekapcsoltság
A széles sávú vezetékes internet elterjedtsége, a széles sávú vezetékes internet általi lefedettség, a széles sávú mobilinternet és a széles sávú internet ára
3. A digitális technológiák integráltsága
Vállalkozások digitalizálása és e-kereskedelem
4. Digitális közszolgáltatások
e-kormányzati szolgáltatások

A 2021-es DESI-t úgy módosították, hogy összhangban legyen a digitális évtized iránytűjével, mely meghatározza Európa digitális törekvéseit, és négy sarkalatos pontra összpontosítva felvázolja a digitális átalakulás jövőképét, illetve 2030-ig teljesítendő konkrét célokat határoz meg. E sarkalatos pontok: a készségek, az infrastruktúrák, a vállalkozások és a közszolgáltatások.

A digitális évtizedhez vezető út – a 2021. szeptember 15-én előterjesztett szakpolitikai program – új, a tagállamokkal közös irányítási formát alakít ki, mely egy, az uniós intézmények és a tagállamok közötti éves együttműködési mechanizmus révén biztosítja, hogy a felek együttesen elérjék célkitűzéseiket. Ezzel a digitális évtized céljainak nyomon követése a DESI feladatává válik. Következésképpen a DESI mutatói a digitális évtized iránytűjének 4 sarkalatos pontja köré lettek átcsoportosítva.

A DESI-országjelentések tartalmazzák a Bizottság által már jóváhagyott 22 helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő digitális beruházások és reformok összefoglaló áttekintését. Az uniós tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervből származó nemzeti forrásaik legalább 20%-át a digitalizációra fordítják, és ez idáig a tagállamok teljesítették vagy jelentősen túllépték ezt a célt.

Az idei DESI alapján milyen általános teljesítményt nyújtanak az uniós tagállamok a digitális átalakulás terén?

A tavalyi évhez képest a legjelentősebb előrelépés Írországban és Dániában figyelhető meg, akiket Hollandia, Spanyolország, Svédország és Finnország követ a sorban. 2021-es DESI-pontszámaik alapján az említett országok az uniós DESI-átlagot is jóval meghaladják.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató – A tagállamok által elért haladás, 2016–2021

Összességében Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia rendelkezik a legfejlettebb digitális gazdasággal az EU-ban, őket követi Írország, Málta és Észtország. Románia, Bulgária és Görögország rendelkezik a legalacsonyabb DESI-pontszámmal.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, 2021

A 2021-as DESI főbb megállapításai a négy terület tekintetében

Humán tőke

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűhöz kapcsolódóan tett kötelezettségvállalások részét képezi a digitális készségekre vonatkozó célkitűzés, melynek értelmében 2030-ra az uniós polgárok legalább 80%-ának kellene rendelkeznie alapvető digitális készségekkel.Míg 2019-ben az emberek 84%-a használta rendszeresen az internetet, ugyanebben az évben csak 56%-uk rendelkezett legalább alapszintű digitális készségekkel. Az EU lakosságának jelentős része nem rendelkezik digitális készségekkel, ugyanakkor tapasztalhatók különbségek az országok között: Hollandia és Finnország élen jár a digitális készségek területén, míg Bulgária és Románia lemaradásban van. Emellett a digitális képességekkel rendelkezők 56%-os aránya csak enyhe – két százalékpontos – növekedést jelent 2015 óta, ami 0,9%-os éves növekedési rátának felel meg. Ennek a növekedési rátának háromszorosára kell emelkednie ahhoz, hogy a digitális készségekkel rendelkezők arány 2030-ra elérje a kitűzött 80%-ot.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűről szóló közlemény szellemében 2030-ra az EU-ban az IKT-szakemberek számának el kell érnie legalább a 20 milliót, szemben a 2020-ban számlált 8,4 millióval (ami a munkaerő 4,3%-ának felel meg). Bár 2013 óta folyamatos növekedés tapasztalható, a cél eléréséhez fel kel gyorsulnia a növekedésnek. E kategóriában Finnország és Svédország jár az élen, ugyanis ezekben az országokban a legnagyobb az IKT-szakemberek jelenléte a munkaerőpiacon (a munkaerő 7,6%-át, illetve 7,5%-át teszik ki).

Összekapcsoltság

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű azt is célként tűzi ki, hogy 2030-ra mindenki számára elérhetővé kell tenni a gigabites hálózatokat. A 2020-as adatok szerint a háztartásoknak csak 59%-a képes kihasználni az adott esteben gigabites sávszélességű internethozzáférést biztosító, nagyon nagy kapacitású vezetékes hálózati (VHCN) összeköttetés kínálta lehetőségeket. A vidéki VHCN kiépítettsége is javult – a 2019. évi 22%-ról 28%-ra 2020-ban –, de továbbra is nagy a különbség a vidéki területekről származó és a nemzeti szintű adatok között. A VHCN-lefedettség terén Málta, Luxemburg, Dánia és Spanyolország jár az élen (az említett tagállamokban az otthonok több mint 90%-a rendelkezik VHCN-hozzáféréssel). Ezzel szemben Görögországban a háztartások kevesebb mint egyötöde fér hozzá VHCN-hez.

Az EU arra törekszik, hogy 2030-ra minden lakott terület 5G-s lefedettséggel rendelkezzen. 2020 közepén 13 tagállamban kezdődött meg a kereskedelmi 5G hálózatok kiépítése, és a lefedettség uniós szinten elérte a 14%-ot. Ezen a területen Hollandia és Dánia jár az élen 80%-os lefedettséggel. Az 5G hálózatok kereskedelmi felhasználásának megkezdéséhez előfeltétel, hogy az 5G spektrum minden országban kiosztásra kerüljön. 2021. augusztus 31-ig 25 tagállam osztott ki 5G spektrumot a három úttörő jellegű spektrumsáv legalább egyikében.

A digitális technológiák integrálása

Az EU digitális iránytűje által meghatározott cél, hogy 2030-ra az EU-ban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) legalább 90%-a vállalati szinten használja a digitális technológiákat. 2020-ban a kkv-knak csupán 60%-a alkalmazott digitális technológiákat. Dánia és Finnország már most is nagyon közel jár az uniós célkitűzéshez (88%), míg Bulgária és Románia lemaradásban van (33%).

A második – a következő tíz évre kitűzött – cél pedig, hogy 2030-ra a vállalkozások legalább 75%-a fejlett digitális technológiákat, például mesterséges intelligenciát, felhőalapú, illetve nagy adathalmazokra épülő technológiákat használjon. A 2021-es DESI azt mutatja, hogy miközben a vállalkozások egyre inkább digitalizálódnak, a fejlett digitális technológiák használata továbbra sem elterjedt. Például négy vállalat közül csak egy használ mesterséges intelligenciát vagy felhőalapú számítástechnikát, és csupán 14%-uk nagy adathalmazokra épülő technológiát. Ezen a területen Finnország és Svédország jár az élen a felhőalapú számítástechnika használata, Málta és Hollandia a nagy adathalmazokra épülő technológiák használata, illetőleg Csehország és Ausztria a mesterséges intelligencia használata terén.

Digitális közszolgáltatások

A digitális iránytű azt a célt tűzi ki, hogy 2030-ra a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak teljes mértékben online elérhetőnek kell lennie. Ezen kulcsfontosságú szolgáltatások közé tartozhat például a tanulmányok folytatása, a gépkocsivásárlás vagy a válalkozásindítás.

A DESI nyomon követi a közszolgáltatások online igénybevételének lehetőségét: a tagállamokat aszerint pontozza, hogy lehetséges-e a kulcsfontosságú szolgáltatások igénybevételének valamennyi lépését teljes mértékben online teljesíteni. A digitális közszolgáltatások terén Észtország, Dánia, Finnország és Málta érte el a legmagasabb pontszámot a DESI szerint, míg Románia és Görögországa a legalacsonyabbat.

2020-ban az internethasználók 64%-a használt online közigazgatást, míg 2015-ben ez az arány 58% volt. A közszolgáltatások online rendelkezésre állása folyamatosan javult az elmúlt évtizedben, és nagymértékben felgyorsult a Covid19-világjárvány következtében, melynek során a digitális interakciók szerepe jelentősen növekedett. Számos tagállam már közel jár a kitűzött célhoz, de az előrehaladás a tagállamokon belül és a tagállamok között egyenetlen: a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokhoz képest ritkábban érhetők el az online szolgáltatások a polgárok számára.

Hogyan tükrözi az idei DESI a digitális évtized 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytűje által meghatározott uniós célkitűzéseket, és várható-e változás e tekintetben az elkövetkező években?

A 2021-es DESI-t alkotó 33 mutató közül 11 a digitális iránytű egyes céljainak elérése felé tett előrelépést méri. A jövőben a DESI még jobban össze lesz hangolva a digitális iránytűvel annak biztosítása érdekében, hogy a jelentésben valamennyi cél figyelembevételre kerüljön.„A digitális évtizedhez vezető út” nevű szakpolitikai programra irányuló javaslatban ismertetett, a tagállamokkal folytatott strukturált együttműködés részeként a 2030-as célok elérése felé tett előrehaladást egy, a DESI-n alapuló nyomonkövetési rendszer mérné, valamint a Bizottság a digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentésében értékelné az előrehaladást, és ajánlásokat fogalmazna meg a fellépésekre vonatkozóan.

A digitális iránytű célkitűzéseinek megjelenése a 2021-es DESI-ben a jelentés által vizsgált négy dimenzió szerinti bontásban
[Terjedelmi okokból ezt a részt kihagytuk.Szerk.] …
Közzé lesz idén téve a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő nemzetközi mutató (I-DESI)?

Idén nem tesszük közzé az I-DESI-t, mivel erre csak kétévente kerül sor.  A legutóbbi I-DESI-jelentést 2020-ban tettük közzé.

II. rész – A DESI módszertana

Milyen forrásból származnak az adatok?

A DESI mutatók adatainak többsége az Eurostattól, az Európai Unió statisztikai hivatalától származik. A széles sávú internethozzáférésre vonatkozó egyes mutatók adatait az Európai Bizottság szolgálatai gyűjtik a hírközlési bizottságon keresztül a tagállamoktól. Más – például az e-kormányzati szolgáltatásokra és a széles sávú internethozzáférésre vonatkozó – mutatók, a Bizottság számára készített tanulmányokból származó adatokon alapulnak. A mutatók, a pontos fogalommeghatározások és a források teljes listája itt található.

A mutatók az e-kormányzatról készült 2021. évi teljesítményfelmérés adatait is felhasználják, amely 36 európai országban vizsgálja, hogy a polgárok hogyan használják a digitális kormányzati szolgáltatásokat. A Bizottság emellett közzéteszi „A nők a digitális világban” című 2021. évi eredménytábláját is, amely megerősíti, hogy továbbra is jelentős a nemek közötti szakadék a speciális digitális készségek terén. Az IKT-szakembereknek csupán 19%-a és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek mintegy egyharmada nő.

A mai napon közzétettek egy további releváns jelentést, az IKT-nak az uniós vállalkozások környezeti fenntarthatósági intézkedéseihez való hozzájárulásáról szóló felmérést, amelyből kiderül, hogy a megkérdezett vállalatok több mint fele úgy nyilatkozott, hogy IKT-megoldásokat használ környezeti lábnyomának csökkentésére. A Bizottság továbbá a mai napon tanulmányt tesz közzé a 2020-ban a mobil és a vezetékes széles sávú internethozzáférésért felszámított európai árakról, a széles sávú hálózati lefedettségről 2020 júniusáig, valamint a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti tervekről.

Hogyan számítják ki a DESI-pontszámot?

Az egyes országok összpontszámának kiszámításához a Bizottság speciális súlyozással veszi figyelembe a mutatók egyes csoportjait és alcsoportjait. Az aldimenziók és az egyedi mutatók szintje is saját súlyozást kap. A jelentés előző kiadásához képest a mobil széles sávú internethozzáférés nagyobb súlyozással lesz figyelembe véve, mivel a jelentés már az 5G lefedettségre is kiterjed. A digitális technológia dimenziójának integrálása érdekében a jelentés egy, a digitális intenzitásra vonatkozó új aldimenzióval egészült ki. Emellett nőtt a vállalkozások számára rendelkezésre álló digitális technológiákra vonatkozó aldimenzió súlya, mivel ez az aldimenzió 3 olyan mutatót tartalmaz, amely a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű célkitűzései terén elért eredményeket méri. Az egyes aldimenziókon belüli egyedi mutatók többségét azonos jelentőségűnek tekintették, és ezért az adott aldimenzión belül egyenlően súlyozták. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű célkitűzéseit mérő mutatók azonban nagyobb jelentőséggel bírtak, ezért aldimenziójukon belül kétszeres súlyt kapnak. További részletek a DESI módszertani megjegyzéseiben találhatók.

Változott a módszertan a DESI 2020-as kiadásához képest?

A DESI szerkezetét hozzáigazították a digitális iránytű négy sarkalatos pontjához, és felülvizsgálták a mutatók listáját annak érdekében, hogy az a digitális iránytűben javasolt lehető legtöbb mutatót tartalmazza.

Miért nem szerepel a jelentésben a korábbi évekhez hasonlóan az internethasználatra vonatkozó mutató?

Az internethasználat dimenzióját az idei elemzés nem veszi számba a legfontosabb szakpolitikai területek között, mivel a DESI szerkezete össze lett hangolva a digitális iránytűvel, és annak célkitűzéseit tükrözi. A szóban forgó dimenzióhoz kapcsolódó mutatók adatait azonban továbbra is gyűjtik és közzéteszik az adatvizualizációs eszközben.

III. rész: A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) és a DESI

Hogyan tükrözi az elemzés a nemzeti RRF-terveket?

A DESI-országjelentések elemzik az uniós tagállamok teljesítményét a DESI-jelentés fényében, azonosítják a legfontosabb kihívásokat, majd országonként ismertetik a legfontosabb digitális szakpolitikai kezdeményezéseket. Tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nagyságrendjére és fontosságára, valamint arra, hogy ez a finanszírozás döntő szerepet játszhat az azonosított kihívások kezelésében, a DESI-országjelentések tartalmazzák a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek digitális aspektusainak összefoglalását, amennyiben a terveket jóváhagyták.

Mikor teszik közzé a fennmaradó uniós tagállamokra vonatkozó információkat az RFF-fel kapcsolatosan?

Amint a Bizottság befejezi a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elemzését, közzéteszi értékelését.

További információk:

Sajtóközlemény – A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, 2021: általános előrelépés tapasztalható a digitális átállás terén, de újabb uniós szintű erőfeszítésekre van szükség

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató

Az országok teljesítménye a digitalizáció terén

Adatvizualizációs eszköz

A DESI 2021 módszertana

A 2021. évi, kulcsfontosságú tényekről szóló PREDICT jelentés: az információs és kommunikációs technológiákra és a kutatás-fejlesztésre vonatkozó legfrissebb adatok

Közlemény Európa digitális jövőjének megtervezéséről

Forrás:
Kérdések és válaszok: A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2021. évi jelentés; Európai Bizottság; 2021. november 12.