„Az Európai Bizottság ma tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatókról készített elemzésének (DESI) 2021-es kiadását. A mutatók nyomon követik, hogy az uniós tagállamok milyen eredményeket értek el a digitális versenyképesség terén a humántőke, a széles sávú összekapcsoltság, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása és a digitális közszolgáltatások rendelkezése állása szempontjából. A 2021-es DESI-jelentések főként a 2020 első és második negyedévére vonatkozó adatokat ismertetik, és bizonyos fokú betekintést engednek a digitális gazdaságot és a társadalmat érintő, a Covid19-világjárvány első évében bekövetkezett legjelentősebb fejleményekbe. A világjárványnak a digitális szolgáltatások használatára és nyújtására gyakorolt hatását, valamint a járvány kitörése óta végrehajtott szakpolitikák eredményeit azonban még nem tükrözik az adatok; azok a DESI 2022-es kiadásában lesznek láthatóak.
Valamennyi uniós tagállam előrelépéseket ért el a digitalizáció terén, de általánosságban elmondható, hogy az eredmények vegyes képet mutatnak: a növekvő konvergencia ellenére a legjobban teljesítő uniós tagállamok és a DESI-ben a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok közötti különbség továbbra is nagy. Az előrelépések ellenére valamennyi tagállamnak összehangolt erőfeszítéseket kell tennie az Európa digitális évtizede nevű szakpolitikai programban meghatározott, 2030-ra szóló célok elérése érdekében.
Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az idei DESI-elemzés üzenete pozitív: valamennyi uniós ország tett némi előrelépést a digitálizáció és a versenyképesebbé válás terén, de van még tennivaló. Ezért együttműködünk a tagállamokkal annak érdekében, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz felhasználásával olyan kulcsfontosságú beruházásokra kerüljön sor, melyek valamennyi polgár és vállalkozás számára kézzelfogható előnyöket kovácsolnak a digitalizációban rejlő lehetőségekből.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „A 2030-ra szóló célok meghatározása fontos lépés volt, de ideje, hogy eredményeket mutassunk fel. A ma közzétett DESI-elemzés előrelépést mutat, de arra is rávilágít, hogy mely területeken van szükség közös erőfeszítésekre annak érdekében, hogy az európai polgárok és vállalkozások – különösen a kkv-k – olyan csúcstechnológiákhoz férhessenek hozzá, amelyek jobbá, biztonságosabbá és környezetbarátabbá teszik életüket.”
A 2021-es DESI-t úgy módosították, hogy összhangban legyen a főbb szakpolitikai kezdeményezésekkel, köztük a Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja című közleménnyel, mely meghatározza Európa digitális törekvéseit, és négy sarkalatos pontra összpontosítva felvázolja a digitális átalakulás jövőképét, illetve 2030-ig teljesítendő konkrét célokat határoz meg. E sarkalatos pontok: a készségek, az infrastruktúrák, a vállalkozások és a közszolgáltatások digitális átalakítása.
A digitális évtizedhez vezető út – egy idén szeptemberben előterjesztett szakpolitikai program – új, a tagállamokkal közös irányítási formát alakított ki, mely egy, az uniós intézmények és a tagállamok közötti éves együttműködési mechanizmus révén biztosítja, hogy a felek együttesen elérjék célkitűzéseiket. „A digitális évtizedhez vezető út” a digitális évtized céljainak nyomon követését a DESI feladatává tette, következésképpen a DESI mutatói a digitális iránytű 4 sarkalatos pontja köré lettek átcsoportosítva.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében az uniós tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervből származó nemzeti forrásaik legalább 20%-át a digitalizációra fordítják, és ez idáig a tagállamok teljesítették vagy jelentősen túllépték ezt a célt. A DESI-országjelentések tartalmazzák a Tanács által már elfogadott 22 helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő digitális beruházások és reformok összefoglaló áttekintését.
A 2021-es DESI főbb megállapításai a négy terület tekintetében
Ami a digitális készségeket illeti, az Unióban az emberek 56%-a rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel. Az adatok szerint a foglalkoztatott IKT-szakemberek száma kismértékben növekedett: 2020-ban az EU-ban 8,4 millió IKT-szakembert foglalkoztattak, míg egy évvel korább ez a szám 7,8 millió volt. Mivel a vállalkozások 55%-a számolt be arról, hogy 2020-ban nehézségekbe ütközött az IKT-szakemberek felvétele, számos tagállamban a fejlett digitális készségekkel rendelkező munkavállalók ilyen formában tapasztalható hiánya is hozzájárul a vállalkozások lassabb ütemű digitális átalakulásához. Az adatok egyértelműen jelzik hogy bővíteni kell a képzési kínálatot és jobb képzési lehetőségeket kell biztosítani ahhoz, hogy a digitális évtizedben elérjük a készségekre vonatkozóan kitűzött cél (azaz hogy a lakosság 80%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel, és 20 millió IKT-szakember legyen jelen az uniós munkaerőpiacon). Az elkövetkező években jelentős javulás várható ezen a téren, ugyanis a Tanács által eddig elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében a digitalizációra irányuló beruházások 17%-a (az összesen 117 milliárd euróból mintegy 20 milliárd euró) a digitális készségek fejlesztésére lett elkülönítve.
A Bizottság emellett a mai napon közzétette „A nők a digitális világban” című eredménytábláját is, amely megerősíti, hogy továbbra is jelentős a nemek közötti szakadék a speciális digitális készségek terén. Az IKT-szakembereknek csupán 19%-a, illetve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek mintegy egyharmada nő.
Az összekapcsoltságra vonatkozó adatok javulást mutatnak a nagyon nagy kapacitású hálózatok (VHCN) elterjedtsége terén, nevezetesen azt jelzik, hogy az ilyen hálózatok már a háztartások 59%-ában elérhetők az EU-ban, szemben az egy évvel ezelőtti 50%-kal; a gigabites hálózatokkal való általános lefedettségtől – ami a digitális évtizedre vonatkozó, 2030-ig elérendő célkitűzés – azonban még mindig messze állunk. A vidéki területek VHCN-lefedettsége a 2019-es 22%-ról 2020-ra 28%-ra nőtt. Ezenfelül azon tagállamok száma, akik kiosztottak 5G spektrumot, a tavalyi 16-ról 25-re nőtt. Az 5G kereskedelmi felhasználása 13 tagállamban indult meg, főként városi területeken. A Bizottság továbbá a mai napon tanulmányt tett közzé a 2020-ban a mobil és a vezetékes széles sávú internethozzáférésért felszámított európai árakról, a széles sávú hálózati lefedettségről 2020 júniusáig, valamint a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti tervekről. Megjegyzendő továbbá, hogy a Tanács által elfogadott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervekben a digitális beruházások 11%-át (az összesen 117 milliárd euróból hozzávetőleg 13 milliárd eurót) az összekapcsoltság fejlesztésére jegyezték elő.
Ami a digitális technológiák integrációját illeti, jelentős mértékben nőtt a felhőalapú technológiák használata (míg 2018-ban a vállalatok csupán 16%-a használt ilyen technológiákat, ez az arány 2020-ban 26%-ra nőtt). A nagyvállalatok továbbra is úttörő szerepet töltenek be a digitális technológiák használatában: például körükben sokkal elterjedtebb a vállalati erőforrás-tervezési (ERP) és felhőalapú szoftvereknek az elektronikus információmegosztás céljából történő használata, mint a kkv-k esetében (a nagyvállalatok 80%-a használ ERP és 48%-a felhőalapú szoftvereket, míg a kkv-knál ezek az arányok mindössze a 35%-ot, illetve a 25%-ot érik el). Ugyanakkor a vállalkozásoknak csak töredéke alkalmaz fejlett digitális technológiákat (14%-uk használ nagy adathalmazokon alapuló, 25%-uk mesterséges intelligencián alapuló és 26%-uk felhőalapú technológiákat). Az említett adatok azt mutatják, hogy a digitális technológiák elterjedtsége jelenleg még távol áll a digitális évtized célkitűzéseitől. Az EU célja, hogy 2030-ra – a 2020-ban mért 60%-os szinttel szemben – a kkv-k 90%-a rendelkezzen legalább alapszintű digitális intenzitással, valamint hogy 2030-ra a vállalkozások legalább 75%-a alkalmazzon fejlett digitális technológiákat. Jelenleg még a legjobban teljesítő országokban is csak a vállalkozások töredéke használ nagy adathalmazokon alapuló technológiákat, ezért távol állunk a 75%-os cél elérésétől. Hangsúlyozandó azonban, hogy a Tanács által elfogadott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervekben a digitális beruházások 15%-a (az összesen 117 milliárd euróból hozzávetőleg 18 milliárd euró) a digitális kapacitások fejlesztésére, valamint a digitális kutatási és fejlesztési tevékenységekre lett elkülönítve.
A DESI-jelentés által festett képet egy, a mai napon közzétett tanulmány egészíti ki, amely az IKT-nak az uniós vállalkozások környezeti fenntarthatósági intézkedéseihez való hozzájárulását mérte fel, és amelyből kiderül, hogy a megkérdezett vállalatok 66%-a úgy nyilatkozott, hogy IKT-megoldásokat használ környezeti lábnyomának csökkentésére.
A digitális közszolgáltatásokra vonatkozó adatok még nem mutatják, hogy az e-kormányzati szolgáltatások rendelkezésre állása terén jelentős javulás következett volna be. A világjárvány első évében több tagállam továbbfejlesztette digitális platformjait vagy új platformokat hozott létre annak érdekében, hogy több szolgáltatást nyújthasson az interneten keresztül. Mivel a Tanács által elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében a digitalizációra irányuló beruházások 37%-a (az összesen 117 milliárd euróból mintegy 43 milliárd euró) a digitális közszolgáltatások fejlesztésére lett elkülönítve, az elkövetkező években jelentős javulás várható ezen a téren. A Bizottság közzétette továbbá az e-kormányzatról készült 2021. évi teljesítményfelmérés adatait, amely 36 európai országban vizsgálja, hogy a polgárok hogyan használják a digitális kormányzati szolgáltatásokat.
Háttér-információk
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente közzétett mutató az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményeit méri az Eurostat adatai, valamint speciális kutatások és adatgyűjtési módszerek alapján. A mutató segítségével az uniós tagállamok azonosíthatják a célzott beruházásokat és intézkedéseket igénylő kiemelt területeket. A DESI az európai szemeszter digitális komponensének elemzése során is alapvető eszköznek számít.
A 2021 februárjában elfogadott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) 723,8 milliárd eurós költségvetéssel a Next Generation EU uniós helyreállítási eszköz legnagyobb programja.
További információk
Kérdések és válaszok: A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2021. évi jelentés
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató
Forrás:
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, 2021: általános előrelépés tapasztalható a digitális átállás terén, de újabb uniós szintű erőfeszítésekre van szükség; Európai Bizottság; 2021. november 12.
Lásd még: Összefoglaló infografika
