„Az Európai Bizottság a mai napon javaslatot terjesztett elő a politikai reklámtevékenységek átláthatóságáról és targetálásáról. A javaslat a választási integritás és a nyílt demokratikus vita védelmét célzó intézkedések egyike. A javasolt szabályok előírnák, hogy minden politikai reklám esetében egyértelműen fel kell tüntetni, hogy politikai reklámról van szó, és például azt, hogy ki és mennyit fizetett érte. Minden eddiginél részletesebben tájékoztatni kellene a közvéleményt a politikai targetálási és felerősítési technikákról, és ezek esetében a különleges adatok felhasználását meg kellene tiltani abban az esetben, ha az érintett személy ehhez kifejezetten nem járult hozzá. A Bizottság javasolja továbbá az uniós mobilis polgárok európai és helyhatósági választásokon való szavazati jogára, valamint az európai politikai pártokra és alapítványokra vonatkozó jelenlegi uniós szabályok aktualizálását.
Vera Jourová, a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke kijelentette: „Nem engedhetjük, hogy a választások homályos és nem átlátható módszerek közötti verseny arénái legyenek. A polgároknak tudniuk kell, miért látnak egy reklámot, ki fizette azt, milyen mikrotargetálási kritériumokat alkalmaztak. Az új technológiáknak az emancipáció, nem pedig a manipuláció eszközeként kell szolgálniuk. Ez a nagyívű javaslat a politikai kampányok minden korábbinál nagyobb átláthatóságát biztosítja, és korlátozza a homályos targetálási technikákat.”
A jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders így nyilatkozott: „A tisztességes és átlátható választások az élénk és működő társadalom szerves részét képezik. Ezért kell támogatnunk az inkluzív és egyenlő részvételt a 2024-es európai parlamenti választásokon és a helyhatósági választásokon EU-szerte. A politikai reklámtevékenységről szóló javaslattal védjük a személyes adatokat a politikai targetálással összefüggésben történő használat során, így megóvjuk a demokratikus folyamatot. Együtt haladunk előre a demokrácia védelméért végzett közös munkánkban.”
A politikai reklámtevékenység átláthatóságára és targetálására vonatkozó egyértelmű szabályok
A folyamatban lévő digitális átállással mindenkinek képesnek kell lennie arra, hogy könnyen felismerje, ha fizetett politikai tartalommal találkozik (offline vagy online formában), és hogy részt vegyen a dezinformációtól, a beavatkozástól és a manipulációtól mentes nyílt vitákban. Lehetővé kell tenni, hogy egyértelműen látszódjon, ki támogatott egy politikai reklámot, és miért. A politikai reklámok átláthatóságáról és targetálásáról szóló rendeletjavaslatban meghatározott főbb intézkedések a következők:
- Hatály: A politikai reklámok magukban foglalják a politikai szereplő által, érdekében vagy nevében közzétett reklámokat, valamint az ún. témafókuszú hirdetéseket, amelyek befolyásolhatják egy választás vagy népszavazás eredményét, a jogalkotási vagy szabályozási folyamatot vagy a szavazási magatartást.
- Átláthatósági jelzések: A fizetett politikai reklámokat egyértelműen jelezni kell, és azokkal kapcsolatban a legfontosabb információkat közzé kell tenni. Ez magában foglalja a szponzor nevét és egy könnyen visszakereshető átláthatósági tájékoztatót, amelyben szerepel 1) a politikai reklámra fordított összeg, 2) a felhasznált pénzeszközök forrásai és 3) a reklám és a vonatkozó választások vagy népszavazások közötti kapcsolat.
- Szigorú feltételek a targetálásra és felerősítésre vonatkozóan: Tilos lesz a különleges adatokat (például etnikai származást, vallási meggyőződést vagy szexuális irányultságot) felhasználó vagy arra következtetni engedő politikai targetálási és felerősítési technikák alkalmazása. Az ilyen technikák csak az érintett személy kifejezett beleegyezésével lesznek megengedettek. A targetálást a politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti célú alapítványok, egyesületek vagy nonprofit szervezetek jogszerű tevékenységeivel összefüggésben is lehetővé lehetne tenni, amennyiben azzal saját tagjaikat célozzák meg. Ez lesz az első alkalom, hogy a reklámokban egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az adott személyt milyen alapon vették célba, és közzé kell tenni, hogy az egyének mely csoportjait célozták meg, milyen kritériumok alapján és milyen felerősítési eszközökkel vagy módszerekkel. Azoknak a szervezeteknek, amelyek politikai targetálást és felerősítést alkalmaznak, az ilyen technikák alkalmazására vonatkozó belső politikát kell elfogadniuk, alkalmazniuk és közzétenniük. Ha az átláthatósági követelmények nem teljesíthetők, a politikai reklám nem tehető közzé.
- Jogsértés esetén pénzbírság: A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű pénzbírságokat kell bevezetniük a politikai reklámok átláthatóságára vonatkozó szabályok megsértése esetére. A rendeletjavaslat értelmében a nemzeti adatvédelmi hatóságok figyelemmel kísérik különösen a személyes adatok felhasználását a politikai targetálás során, és hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban bírságot szabjanak ki.
Az uniós politikai pártokra és alapítványokra, és a választójogra vonatkozó uniós szabályok aktualizálása
A Bizottság javaslatot tett az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozására vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatára is. A jelenlegi keret számos joghézagot tartalmaz, amelyek megakadályozzák a pártokat és alapítványokat működésükben, és abban, hogy teljesítsék az uniós polgárok véleményének képviseletére irányuló küldetésüket. A rendelet aktualizálásának célja, hogy megkönnyítse az európai politikai pártoknak a nemzeti tagpártokkal való és a határokon átnyúló kapcsolattartását, növelje az átláthatóságot, különösen a politikai reklámok és adományok tekintetében, csökkentse a túlzott adminisztratív terheket, és növelje az európai politikai pártok és alapítványok pénzügyi életképességét.
Végezetül, a Bizottság javaslatot tett az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok (mobilis uniós polgárok) európai parlamenti és helyhatósági választásokon való részvételére vonatkozó jelenlegi szabályok aktualizálására is. Bár körülbelül 13,5 millió ilyen polgár van, nagyon kevesen élnek közülük szavazati jogukkal az európai és a helyhatósági választásokon. A 2024-es európai választások előtt az inkluzív részvétel biztosítása érdekében a Bizottság a választójogról szóló hatályos irányelvek célzott módosítására tesz javaslatot, ideértve többek között azt a kötelezettséget, hogy az érintett állampolgárokat proaktív módon tájékoztassák választójogukról, szabványosított sablonok használatát a választóként vagy jelöltként történő nyilvántartásba vételhez, valamint az ország területén tartózkodó mobilis uniós polgárok által széles körben beszélt nyelv alkalmazását. A javaslat biztosítékokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a mobilis uniós polgárokat ne töröljék a választói névjegyzékből a származási országukban.
A következő lépések
A javaslat a következő lépésben az Európai Parlament és a Tanács elé kerül. Annak biztosítása érdekében, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokra a legmagasabb demokratikus normáknak megfelelően kerüljön sor, a cél az, hogy 2023 tavaszára, azaz egy évvel a választások előtt az új szabályok hatályba lépjenek, és azokat a tagállamok maradéktalanul végrehajtsák.
Háttér-információk
Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásaiban az európai demokrácia megerősítésével kapcsolatos prioritás részeként jogalkotási javaslatokat jelentett be a fizetett politikai reklámok nagyobb átláthatóságának és az európai politikai pártok finanszírozására vonatkozó egyértelműbb szabályoknak a biztosítására.
A 2020 decemberében elfogadott, az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben a Bizottság ismertette első értékelését a politikai reklámokkal kapcsolatos kihívásokról és a reklámoknak a felhasználók személyes adatain alapuló targetálására használt új technikákkal kapcsolatos kérdésekről. Függetlenül attól, hogy az adatokat megfelelően szerezték-e be vagy sem, ezekkel a technikákkal vissza lehet élni, kihasználva a polgárok sebezhetőségét. Az uniós polgároknak joguk van az objektív, nyílt és plurális tájékoztatáshoz. Ez különösen fontos annak tükrében, hogy egy közelmúltbeli Eurobarométer felmérés azt mutatta, hogy az európai polgárok közel negyven százaléka találkozott már olyan tartalommal, amely esetében nem tudta könnyen megállapítani, hogy politikai reklámról van-e szó.
A rendeletjavaslat a vonatkozó uniós jogszabályokra épül, és kiegészíti azokat, ideértve az általános adatvédelmi rendeletet és a digitális szolgáltatásokról szóló javasolt jogszabályt. Elfogadását követően átfogó átláthatósági, elszámoltathatósági és rendszertervezési szabályokat határoz meg az online platformokon történő reklámtevékenységre vonatkozóan, beleértve a politikai reklámokat is. Az önszabályozó módon működő, a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexnek a közelmúltban közzétett bizottsági iránymutatás alapján történő aktualizálása szintén kiegészíti majd a rendeletjavaslatot.
Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló rendelet egy közelmúltbeli jogszabály, amelyet csupán a 2019. évi európai parlamenti választásokon alkalmaztak. A jelenlegi szabályozási keretben azonban számos joghézagot azonosítottak, amelyek megakadályozzák az európai politikai pártokat és alapítványokat abban, hogy teljesítsék az európai politikai térség létrehozásának elősegítésére irányuló küldetésüket. A Bizottság ezért a mai napon javaslatot terjeszt elő az említett rendelet átdolgozására.
A származásuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok – a mobilis uniós polgárok – jogosultak arra, hogy szavazzanak és jelöltként induljanak az európai parlamenti és a helyhatósági választásokon a lakóhelyük szerinti tagállamban. Mégis, a részvételük gyakran alacsonyabb a fogadó tagállam állampolgárainak részvételénél. Ez részben a lakóhely szerinti tagállam bonyolult nyilvántartásba vételi eljárásainak vagy a mobilis polgárok jogaira vonatkozó egyértelmű tájékoztatás hiányának tudható be. Ez megnehezíti az érintettek számára, hogy szavazati jogaikat gyakorolják, és ezáltal aláássa demokratikus jogaikat. Ezen aggályok eloszlatása érdekében a Bizottság javaslatot tesz a vonatkozó jogi keret – nevezetesen az aktív és passzív választójognak az európai parlamenti választásokon történő gyakorlásáról szóló irányelv, valamint az aktív és passzív választójognak a helyhatósági választásokon történő gyakorlásáról szóló irányelv – aktualizálására.
További információk:
Kérdések és válaszok a demokrácia és a választások integritásának megerősítéséről szóló csomagról
A választójoggal foglalkozó, valamennyi jogi dossziét és mellékletet tartalmazó weboldal
Forrás:
Európai demokrácia: a Bizottság új jogszabályokat határoz meg a politikai reklámtevékenységekre, a választójogra és a pártfinanszírozásra vonatkozóan; Európai Bizottság; 2021. november 25.
