gazdaságközigazgatás: magyarpolitikaszakirodalom

Az adatvédelmi biztos és a NAIH gyakorlata a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról

Szerző: 2022. január 3.No Comments

„Írásom fókuszában a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező piaci szereplő gazdasági társaságok által kezelt közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerhetősége áll.

A kérdés napjainkban egyre aktuálisabbá válik. A klasszikus megközelítések szerint az emberi jogok – így az információszabadság – érvényesítésének elsődleges kötelezettje az állam és a közhatalommal bíró szervek.2 Azonban erősödik az a tendencia, amely szerint magánpiaci szereplők mind több klasszikusan állami feladat ellátásában közreműködnek, így természetesnek tekinthető annak az igénynek a felbukkanása is, hogy ezek a nyilvánosság előtt elszámoltathatók legyenek. Megjelent az elvárás, hogy az elszámoltathatóság államközpontú megközelítése terjedjen ki a nem állami szereplőkre is. Magyarországon az alapvető jogok horizontális hatálya mindeddig főleg a diszkriminációtilalomra vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásának során jelent meg. Azonban könnyen meglehet, hogy a következő alapjog, amelynek érvényesülése magánszemélyek egymás közötti jogviszonyában, az Alaptörvény rendelkezéseinek közvetlen alkalmazása révén kikényszeríthetővé válik, épp az információszabadság lehet.

Írásomban annak a hipotézisnek az igazolására törekszem, amely szerint a magánpiaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak tekintetében a nyilvánosság egyre szélesebb körű biztosításának tendenciája figyelhető meg. Ennek az állításnak az alátámasztása érdekében az adatvédelmi biztos, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) releváns jogeseteit vizsgálom. Nem célom azonban az adatnyilvánosság felett őrködő alkotmányos intézmények szervezeti változásainak részletes bemutatása,sem ezen intézmények jogértelmezési módszereinek kritikai vizsgálata.

Írásom első, szabályozástörténeti részében bemutatom az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések kialakulását, és a hatályos jogszabályi hátteret. Ezt a NAIH közvetlen intézményi előzményének tekinthető adatvédelmi biztosi gyakorlatának vizsgálata követi, hiszen egyrészről az ombudsman által tett megállapítások jelentős része tovább él a hatósági gyakorlatban is, másrészről az Adatvédelmi Hatóság sok esetben hasonló kérdésekkel szembesült, mint elődje, de azokat eltérő jogszabályi környezetben kellett megválaszolnia.

Végül részletesen mutatom be a Hatóság gyakorlatát. Külön alfejezetekben vizsgálom az állami tulajdonú, az önkormányzati tulajdonú és a tisztán magánpiaci szereplők által kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos kötelezettségeket, valamint a Magyar Nemzeti Bank mint független alkotmányos intézmény által alapított gazdasági társaságok által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságát…”

Forrás:
Az adatvédelmi biztos és a NAIH gyakorlata a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról; Szilágyi Emese; MTA Law Working Papers; ISSN 2064-4515; 2021 (26) (PDF)