Skip to main content
Európai Unióközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarközigazgatási informatikapolitikatársadalom

Információbiztonsági konferencia az észt-magyar kapcsolat centenáriumán

Szerző: 2022. február 13.február 17th, 2022One Comment

„E-kormányzati és kiberbiztonsági emlékkonferenciát szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az Észt Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége az észt-magyar diplomáciai kapcsolatok századik évfordulója alkalmából. A február 10-én hibrid formában tartott eseményen a résztvevők olyan témákat jártak körül, mint Észtország kiberhatalmi szerepe, a közigazgatás digitális fejlesztése, vagy a kiberbiztonság egyes kérdései.

„Két európai kisállam diplomáciai kapcsolatát ünnepeljük!” – hangsúlyozta megnyitóbeszédében az NKE nemzetközi rektorhelyettese. Koller Boglárka a balti állammal kapcsolatban úgy fogalmazott: a posztszovjet ország függetlenségének elnyerése után az „innovatív utat választotta”, ezáltal napjainkra a „világ leginkább digitalizált nemzete” lett. Majd hozzátette: abban az időszakban Magyarország sem tétlenkedett, így majdnem egy évben jelent meg mindkét országban a digitális közigazgatás. „A tét nagy, hiszen a kormányzás digitalizálása, az információs társadalom fejlesztése még enyhén szólva is befejezetlen ügy” – fogalmazott a nemzetközi rektorhelyettes.

„Hálásak vagyunk Magyarországnak, hiszen harminc évvel ezelőtt az elsők között ismerte el az észt függetlenséget!” – mutatott rá az Észt Köztársaság budapesti nagykövete. Kristi Karelsohn szerint a konferencia olyan teret nyit meg a két ország között, melyben a szakértők a közönség számára is érthetően tudják megvitatni a fentebb említett ügyeket.

A kőszegi Institute of Advanced Studies (iASK) kutatója, Z. Karvalics László moderálásában megvalósuló beszélgetés során a meghívottak egyetértettek abban, hogy Szingapúrt példaként véve: többről van szó, mint az információ áramlásáról. Multipoláris teret kell teremteni a biztonságos szolgáltatások kiépítéséhez. Z. Karvalics László úgy fogalmazott: Észtország kiérdemelte helyét az információs politika fejlesztésének nagyjai között és abban a helyzetben van, hogy más államok digitális szinten sokat tanulhatnak tőle.

Az Észt Köztársaság Védelmi Minisztériumának politikai tanácsadója véleménye szerint a fejlődés legfontosabb eleme a folyamatos változáshoz való alkalmazkodás és a gondolkodásmód ez irányú megváltoztatása. Anett Numa emellett kiemelte: Észtország örül annak, hogy a fejlesztéseit más országokkal is megoszthatja, így azok tanulhatnak Észtország korábban elkövetett hibáiból.

A Cybernetica Sharemind csapatának projektmenedzsere a Cybernetica észt vállalatot mutatta be, mely leginkább e-Estonia X-Road és internetes szavazórendszer fejlesztéséről ismert. Baldur Kubo kifejtette: a „magánélet” jelentése információs kontextusban a saját személyes adataink gyűjtése és felhasználása feletti rendelkezés jogát jelenti, melyet mindenkinek – kormányzatnak, vállalatoknak szintúgy – tiszteletben kell tartania.

Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az üzleti adatokkal kapcsolatban kiemelte: szükség van a kormányzattal való együttműködésre, hiszen a szabályozások a politikai térből érkeznek. „Az EU digitális fejlesztéseinek mintáját az Amerikai Egyesült Államok szolgáltatta” – szögezte le Ződi Zsolt, ugyanakkor azt is hozzátette: ez nem minden esetben jó, hiszen eltérő jellemzőkkel és gondolkodásmóddal rendelkeznek az európai és amerikai országok.

Beléptünk a mesterséges intelligencia korába, amikor a kormányzatnak már lépéseket kell tennie a digitális védelem területén – húzta alá a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Mesterséges Intelligencia osztályának vezetője. Kása Ferenc úgy fogalmazott: a közadatok hasznosítása összetett folyamat, mivel minden állam más és más szociológiai, gazdasági és politikai érdekekkel rendelkezik, így nem készíthető egy egységes séma. Megoldásként az Európai Unió által meghatározott Európai adatstratégiában található „adatkormányzást” említette, melynek lényege a kormányzati szereplők és a stakeholderek hozzáállásának megváltoztatása.

Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője az „adatkormányzásról” elmondta: stratégiai jelentőségét az adja, hogy ez a funkció hosszú távon nemcsak itthon, hanem más EU-tagországokban is elérhető lesz, melynek segítségével egy határokon átnyúló elektronikus szolgáltatási rendszer valósul meg. Kétségtelenül a digitális azonosítás az a terület, ahol Észtország talán a leglátványosabb, úttörő fejlesztéseket tudhatja magáénak – hangsúlyozta Krasznay Csaba. A digitális azonosítás fejlett megoldásai (többek között az „e-residency” funkció révén) a balti államot a társadalmi digitalizáció mintaországává tették.

A késő délutánba nyúló programon a szakértők tovább elemezték a kiberbiztonság témakörét így szó esett a kiberbiztonság kormányzati szabályozásairól, rezilienciájáról és a lehetséges innovatív megoldásokról is.

A konferencia programja
100 Years of Estonian-Hungarian diplomatic relations
Contacts and Mergers – From Past Experiences to the Digital Transformation
Anniversary Conference on E-Governance and Cybersecurity
February 10, 2022
Budapest
Az észt-magyar diplomáciai kapcsolatok 100 éve
Kapcsolatok és összefonódások – a múltbeli tapasztalatoktól a digitális átalakulásig
Ünnepi konferencia az e-kormányzásról és a kiberbiztonságról
2022. február 10.
Budapest

08:00 – 08:30 Regisztráció

08:30 – 08:50 Megnyitó
Kristi Karelsohn – Észtország budapesti nagykövete
Koller Bolgárka – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi rektorhelyettes

08:50 – 10:00 A digitális társadalom felé: a két meghatározó évtized
Z. Karvalics László, moderátor – iASK Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, vezető kutató és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Anett Numa – Észtország Honvédelmi Minisztériuma, kiberbiztonsági és digitális átalakulási szakértő
Szittner Károly, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, szakértő

10:00 – 10:30 Kávészünet

10:30 – 11:45 A közadatok hasznosítása
Z. Karvalics László, moderátor – iASK Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, vezető kutató és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Kása Ferenc – Digitális Jólét Program (DJP), Mesterséges Intelligencia Divízió
Ződi Zsolt – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Információs Társadalom Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs

11:45 – 13:00 Az elektronikus azonosítás
Krasznay Csaba, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet, intézetvezető és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Mark Erlich – Estonian Information System Authority (online)
Kaija Kirch – Cybernetica
Gaál Barna – Belügyminisztérium, Informatikai Helyettes Államtitkárság, E-Közigazgatási Főosztály, osztályvezető
Szabó Áron – Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

13:00 – 14:15 Ebédszünet

14:15 – 15:30 Kiberbiztonság: szabályozás és irányítás
Krasznay Csaba, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet, intézetvezető és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Kadri Kaska – NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence (CCDCOE)
Raul Rikk – Ministry of Economic Affairs and Communications for Estonia, Director of National Cyber Security (online)
Kovács László – Magyar Honvédség Parancsnoksága, kibervédelmi haderőnemi szemlélő, dandártábornok
Horváth Péter Tamás – Külgazdasági és Külügyminisztérium, kiberkoordinátor

15:30 – 16:00 Kávészünet

16:00 – 17:15 Kiberbiztonság: innovatív megoldások és reziliencia
Nyáry Gábor, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Baldur Kubo – Cybernetica
Kasper Ágnes – TalTech, Tallin

17:15 – 17:30 Zárszó
Krasznay Csaba, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet, intézetvezető és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Szakmai tematika, részletesen

A digitális társadalom felé: a két meghatározó évtized
Éppen két évtizeddel ezelőtt indult útjára a magyarorszag.hu portál, a magyar elektronikus közigazgatás zászlóshajó projektje. Ugyanakkor szinte pontosan két évtizede, 2000-ben indult el Észtországban is az elektronikus közigazgatás első szolgáltatása, és az úttörőnek számító elektronikus aláírási rendszer. A program témanyitó panelbeszélgetése a kapcsolatainak centenáriumát ünneplő két állam kormányzati digitalizációjának első két évtizedét villantja fel: bemutatva a hasonlóságokat és eltéréseket, a sikertörténeteket és a zsákutcákat is.

A közadatok hasznosítása
A közszférák digitalizációjának egyik legaktuálisabb kérdése a közadatok hasznosítása. A tömegesen generálódó adatok egy új aranykort ígérnek, ám ennek ára van. Az adatok birtoklása, nyitottsága, tehát tényleges felhasználhatósága élénk társadalmi vitákat vált ki sokfelé. Ugyanakkor a közadatokhoz kapcsolódva mind inkább napirendre kerülnek a személyiség- és fogyasztóvédelmi kérdések is, sőt – az adat szuverenitás formájában – a nagypolitika is szót kér ebben a témában. A nyílt közadatok hasznosítása terén Észtország a 2020-as évtized elejére nemzetközi „trendsetter”-ré vált, így tapasztalatai különösen érdekesek lehetnek.

„Az elektronikus azonosítás”
Az e-azonosítás funkció az elektronikus kormányzati és e-közigazgatási rendszerek használatához szükséges azonosítási és hitelesítési funkciókat más rendszereknél magasabb biztonsági szinten és hatásfokkal biztosítja. Stratégiai jelentőségét az adja, hogy hosszabb távon ez a funkció már nemcsak itthon, hanem más EU tagországokban is használható lesz, amelynek segítségével egy határokon átnyúló elektronikus szolgáltatási rendszer valósul meg. Kétségtelenül az e-azonosítás (e-identity) az a terület, ahol Észtország talán a leglátványosabb, úttörő fejlesztéseket mondhatja magáénak. A digitális azonosítás fejlett megoldásai (egyebek mellett az „e-residency” funkció révén) a társadalom-digitalizáció mintaországává tették a balti államot.

Kiberbiztonság: szabályozás és nemzetközi kormányzás
Napjainkra a kiberbiztonság az online világ egyik központi kérdésévé vált. A modern társadalmak gyors ütemű digitalizációja és a fenyegetettség ezzel párhuzamos növekedése hangsúlyossá teszi, hogy erőfeszítésekre és megoldásokra van szükség a kiberterület biztonságának garantálása érdekében. Észtország vitathatatlan „világvezető” lett a kibervédelem egyik legismertebb megújítójaként a közigazgatási és magán IT-rendszereit ért 2007-es hackertámadások nyomán. A kibertér biztonságát garantáló törekvések között kiemelt jelentőségű a nemzetközi szabályozások és normák kialakítása, és ezen a téren Észtország az európai térség elismert „nagyhatalmává” vált. A geopolitikai feszültségek felerősödésével a kiberdiplomácia egyértelműen az EU stabilizációs törekvéseinek élére került, a digitális határterületre vonatkozóan összehangolt biztonsági intézkedések – eszköztár – egész sorával.

Kiberbiztonság: innovatív megoldások és társadalmi reziliencia
A globális Covid19-világjárvány során a kiberfenyegetések eszkalálódása rávilágított a kritikus infrastruktúrák védelmének fontosságára, ideértve az elrettentési megoldások új formáinak keresését is. Emellett a kibertérben folytatott rosszindulatú tevékenységek példátlan fokozódása nyomán új védelmi filozófia alakult ki. Anélkül, hogy a kiberbiztonság kérdését az egész társadalom prioritásává tennék, a normák keresése értelmetlen. A közigazgatás gyors digitalizációja a biztonsági szempontok újraértékelését is szükségessé teszi. A kiberbiztonság stratégiai kérdéssé vált: a digitalizált ökoszisztémákra támaszkodó állami szervezetek a kibertérrel kapcsolatos új kihívásokkal szembesülnek nemcsak technológiai szempontból, hanem jogi, politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai szempontból is. A kibervédelem már nem mérnökök ügye. Mostanra a társadalmi reziliencia áll a középpontban, és ebben az oktatás központi szerepet játszhat. A kiberbiztonsággal kapcsolatos tudatosság hatékony fejlesztése olyan modellterület, ahol – a jelenlegi uniós CASPA program keretében – az észt és a magyar szakértők közösen innovatív megoldásokat dolgoznak ki.”

Forrás:
Információbiztonsági konferencia az észt-magyar kapcsolat centenáriumán; Pap Melinda Patrícia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. február 10.
A konferencia anyagait a szervezők bocsátották rendelkezésünkre. Köszönjük!