„Infokommunikáció nélkül nehéz elképzelni az életünket a 21. században, hiszen az internet nélkül ma már fiziológiai szükségleteinket sem tudjuk kielégíteni, ám az ezeket biztosító infrastruktúrák masszív támadásoknak lehetnek kitéve. A kiberbiztonság és kiberhadviselés aktuális kérdéseiről a Ludovika Szabadegyetem kedd esti előadásán beszélt Kovács László dandártábornok, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanára és a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi szemlélője.

A Föld 7,9 milliárd lakosának 60 százaléka városokban él, ami a hadviselés átalakulását is magával hozta. Háború esetén kulcsfontosságúvá vált a városokban folytatott harc, amit nehéz hagyományos fegyverekkel folytatni, ilyenkor kerül előtérbe a hibrid hadviselés, információs hadviselés. Ráadásul egy harckocsi ma már egy, akár 70 tonna acéllal körbevett számítógép, így az is támadható a kibertérből – mutatott rá a kibertámadások erejére, egyben a kibervédelem fontosságára előadásában Kovács László dandártábornok. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanára a kibertér definíciója kapcsán beszélt arról is, hogy minden társadalmi és gazdasági folyamat ezeken a globálisan összekapcsolt, decentralizált, egyre növekvő elektronikus információs rendszereken keresztül zajlik, a kiberbiztonság pedig a kibertérben keletkező „kockázatok kezelésére alkalmazható politikai, jogi, gazdasági, oktatási és tudatosságnövelő, valamint technikai eszközök folyamatos és tervszerű” alkalmazását jelenti. Az előadáson szó volt a világban nagy port kavaró kibertámadásokról is. Az első ilyen 2007-ben történt Észtországban. Akkoriban távolították el a szovjet felszabadítási emlékművet, aminek következményeként hekkerek támadásokat indítottak az interneten. Ennek eredményeként például az észt parlament négy napig volt internet nélkül, az emberek alapvető információkhoz sem jutottak hozzá, a támadásnak negatív gazdasági hatásai voltak. Az első, fizikai károkat is okozó kibertámadás 2010-ben történt Iránban, amikor a Stuxnet-vírus segítségével az urándúsító centrifugákat döntötték romba, ezzel hátráltatták a perzsa ország atomfegyverkezési programját. A közelmúlt emlékezetes támadása pedig idén február 15-én történt az ukrán védelmi minisztérium és ottani bankok ellen, sokan ezt a támadást vélik a nem sokkal ezután kitört háború előszelének.

2020-ban sorrendben az üzleti, szakmai szolgáltatások, kiskereskedelem, egészségügy, pénzügy és high-tech ipar voltak a kibertámadások legfontosabb célpontjai – mondta Kovács László, aki szólt a hibrid hadviselés, az információs és az elektronikus hadviselés fogalmi meghatározásairól is. Mint kiderült: a hibrid hadviselésnek nincs általánosan elfogadott meghatározása, a NATO walesi csúcstalálkozója alapján: „a hibrid fenyegetés széles körű nyílt és fedett katonai, félkatonai és nem katonai eszközök és eljárások alkalmazása egy szorosan integrált műveleti terv mentén.” Az Európai Unió meghatározása szerint a hibrid hadviselés alatt olyan kényszerítő és felforgató tevékenységeket kell érteni, amelyek állami vagy nem állami szereplők összehangolt akciói mentén zajlanak, céljuk a döntéshozatal befolyásolása a deklarált hadviselés szintjét el nem érő módon. Ettől régebbiek az információs műveletek, amely szóösszetétel 1994-ből származik az Egyesült Államokból és magában foglalja egyebek mellett a kiberműveleteket, az elektronikai hadviselést, de lélektani műveleteket, a civil-katonai együttműködés és a katonai tájékoztatás területeit is. Kovács László meglátása szerint négy-öt olyan ország van a világon, amelyek zseniálisak a kiberhadviselésben, azaz állami támogatású kibertámadásokat hajtanak végre ellenérdekelt államok infokommunikációs rendszerei ellen. A védelem, együttműködések, de a doktrínák terén hatalmas lépéseket tett a NATO, amely 2016-ban nyilvánította műveleti térré a kiberteret, de az Európai Unió is számos feladatot határozott meg a témában a hibrid fenyegetések elleni közös fellépés, információcsere, de a kritikus infrastruktúrák védelme terén is. „Magyarország a fizikai biztonságot veszélyeztető vagy jelentős anyagi károk okozására képes kiberképességeket fegyvernek, alkalmazásukat fegyveres agressziónak tekinti, amelyre a fizikai térben megvalósuló válaszadás is lehetséges” – idézte a 2020-ban megalkotott Új Nemzeti Biztonsági Stratégiát előadásában a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi szemlélője, aki beszélt a haderő ezen kihívások szerinti képességfejlesztéséről is. Mint mondta: idén január elsején megalakult a parancsoksága alatt álló szemlélőségnek alárendelt Kiber- és Információs Műveleti Központ, amely számos más szervezettel felügyeli és védi hazánk biztonságát a kibertérben. A dandártábornok a felhasználókat is óvatosságra intette, felhívta a figyelmet tudatos internet és infokommunikációs eszköz használatra, a jelszóválasztás és használat fontosságára, de a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, a Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság, vagy akár a saferinternet.hu oldal felhasználókat támogató szerepére is.

A Ludovika Szabadegyetem következő előadásán Péterfalvi Attila egyetemi docens, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke tart előadást az adatvédelem és információszabadság témakörben. Az előadás március 22-én, 18 órakor kezdődik az Oktatási Központ II. előadójában.”

Forrás:
Net(védelem) nélkül semmi sincs; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. március 9.
Ludovika Szabadegyetem – Dr. Kovács László dandártábornok (2022.03.08.); YouTube; 2022. március 8.