Európai Uniójogközigazgatás: magyartechnikatudomány

Terítéken az európai MI-politika

Szerző: 2022. március 21.No Comments

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézete, a Digitális Jólét Program (DJP), valamint Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő közös szervezésében rendezték meg a Reflections on AI Policy in Europe című nemzetközi online konferenciát március 16-án, amely a mesterséges intelligencia fejlődésével összefüggő etikai, szabályozási és biztonsági kihívásokat vizsgálta.

Schaller-Baross Ernő bevezetőjében arról beszélt, hogy az EU előtt álló nem csekély feladat úgy találni meg a válaszokat ezekre a kihívásokra, hogy közben megőrizze a versenyképességét, miközben a kialakuló új technológiai és szabályozói környezetben a V4-országoknak is meg kell találniuk a saját helyüket.

Társszervezői köszöntőjében Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője, a NATUK vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatgazdaság beindítása, illetve a nemzeti adatvagyon hatékony és eredményes felhasználása egyre sürgetőbb közfeladatot jelent, ebben pedig a DJP kezdeményező szerepet játszik. Paradigmaváltás ment végbe az államigazgatásban, és mostanra az állampolgárok részéről elvárássá vált a személyre szabott szolgáltatás. Szavai szerint a korszerű digitális államkormányzás feltételei a tiszta adat, hasznos robot és érthető hálózat hármas fogalomrendszerével írhatók le.

Amint arra a harmadik társszervező, az NKE Eötvös József Kutatóközpont részéről Török Bernát igazgató rámutatott, az MI szabályozása olyan összetett kérdés, amely a megfelelő megoldások megtalálásához számos társadalmi szereplő – döntéshozók, szakemberek, vállalatok, kutatók és mások – együttműködését igényli.

Az általa említett sokszínűség a konferencián is tetten érhető volt. Az előadók között volt például Irina Orssich, az uniós szintű mesterséges intelligencia jogszabálytervezet (AI Act) előkészítéséért felelős, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának mesterséges intelligencia szakpolitikával foglalkozó egység vezetője, a Szlovákiát az UNESCO-ban képviselő Jana Novohradská, Horváth Anna Zsófia jogi szakértő a CMS magyarországi irodájától, illetve Boa László, az MI Koalíció szakmai vezetője.

Ezt követően Irina Orssich a tervezett európai szabályozásról beszélt, rámutatva arra, hogy miközben az MI-technológiák 80 százaléka nem hordoz magában kockázatot, kisebb hányaduk azonban olyan kiemelt rizikót jelent, ami mindenképpen szabályozást tesz szükségessé. Jana Novohradská hozzátette: az MI a korábbi technikai fejlődéstől eltérően nem csupán a fizikai munkát, hanem a döntéshozatalt és az azt támogató mechanizmusokat is gépekre bízza.

Boa László az IT oldaláról szemlélve a folyamatokat kihangsúlyozta: a mesterséges intelligencia fejlesztésének területén az elmúlt évben is olyan gyökeres változások mentek végbe, melyek nyomán a szakembereknek szinte újra kell tanulniuk mindent. A változások ilyen üteme érthető módon megnehezíti azt is, hogy a szabályozás megfelelően tudja követni azokat.”

Forrás:
Terítéken az európai MI-politika; Békefi Miklós; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. március 17.