közigazgatás: magyarszakirodalom

Motivációs tényezők a közszféra személyi állományának foglalkoztatásában különös tekintettel a Kttv.-re és a Kit.-re

Szerző: 2022. május 9.No Comments

„A közigazgatásban a dolgozói teljesítményelismerés többféle módja és formája terjedt el az elmúlt mintegy három évtizedben a nemzetközi gyakorlatban, azonban az elismerés célja szinte kivétel nélkül mindig a dolgozók motiválása, ösztönzése volt a magasabb szintű teljesítményre, amely hosszú távon a közigazgatás hatékonyságának növekedéséhez vezethet. Fontos ez az ország gazdasága szempontjából is, mivel Magyarországon – az uniós átlagot jóval meghaladóan – az aktív munkavállalók közel negyede2 a közszférában dolgozik. Az erőforrások hatékonyságának fokozása érdekében tett intézkedéseknek és fejlesztéseknek a humán szférára is ki kell terjedniük.

A valódi problémája a közigazgatásnak a modern államban nem a demokrácia vagy a jogállamiság sérülése, hanem a hatékonyság hiánya. Mivel lényegét tekintve a közszféra ugyanolyan ismertetőjegyek alapján működik, mint bármely más szervezet, így megvalósítható a közigazgatásban is a racionális működés és irányítás.

A magyar kormány kinyilvánítva a piaci szemlélet fontosságát 2015. február 16-án elfogadta a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 című (a továbbiakban: Stratégia) tervdokumentumot, amelyben deklarálta elkötelezett szándékát arra, hogy „2020-ra a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően; professzionálisan, nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költséghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működjön, azaz létrejöjjön az emberek bizalmát élvező szolgáltató állam.” A magyar közigazgatás stratégiai dokumentumában nem először jelenik meg a menedzsmenttudomány, amely fontos és előremutató lépésnek tekinthető, azonban valódi sikerekről csak akkor lehet beszélni, ha mindez a gyakorlatban is megvalósul. Néhány hónappal a Stratégiában megjelölt határidő előtt aktuális és izgalmas feladat áttekinteni az elmúlt időszak közszolgálati reformjait, amelyek gyakran tűzték zászlajukra a közigazgatásban dolgozók motivációjának növelését, valamint megvizsgálni, hogy miért oly kiemelten lényeges a kormány számára az, hogy a közigazgatásban motivált személyi állomány lássa el a feladatokat, hogyan és milyen előzmények során jutott el e felismerésig és milyen intézkedésekkel kísérli meg ezen cél elérését, illetve sikerült-e megvalósítani a motivációs célokat.

A kutatásom hasznos és releváns információval szolgálhat arról, hogy a jogszabályokban rögzített jogalkotói szándéknak sikerült-e megvalósulnia, illetve javaslatokkal szolgálhat a motivációs tényezők szélesebb körű, hangsúlyozottabb és individualizáltabb alkalmazására, mind alkalmazotti, mind vezetői szinten. Vagyis a fő kérdés az, hogy a közigazgatásban jelenleg létező ösztönzőrendszer alkalmas-e a közigazgatásban dolgozók teljesítményének és így a szervezeti hatékonyságnak az optimalizálására”

Forrás:
Motivációs tényezők a közszféra személyi állományának foglalkoztatásában különös tekintettel a Kttv.-re és a Kit.-re; Rácz Anita Mária; Nemzeti Közszolgálati, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2022-V-18 11:30, helye: NKE Oktatási Központ 510. tárgyaló (1083 Budapest, Üllői út 82.)
További információ