Európai Uniófenntartható fejlődéspolitika

Az Európai Parlament elfogadta az uniós klímavédelmi csomag több fontos elemét, így a klímaadót és a szociális klímaalapot is

Szerző: 2022. június 26.No Comments

  • A kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja: az EP szerint gyorsabb ütemben kellene felhagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával, a magánépületekre és az egyéni közlekedésre viszont csak később kellene kiterjeszteni az új rendszer hatályát
  • Új eszköz a kibocsátásáthelyezés kivédésére: szélesebb hatókör és gyorsabb
  • Szociális Klímaalap az energiaszegénységben élők és a közlekedés lehetőségétől megfosztottak támogatására

Megszületett a parlamenti álláspont a 2030-ra legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentést, illetve a munkahelyek és a polgárok védelmét előirányzó, új uniós klímavédelmi csomagról.

A 2022. június 7-i plenáris vitát követően a képviselők megállapodtak az „Irány az 55%!” csomag részét képező három fő jogszabállyal kapcsolatos parlamenti álláspontról. A tervezett intézkedések az európai klímarendelettel összhangban azt hivatottak biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben, 2050-re pedig egyáltalán ne terhelje többletkibocsátással a környezetet (azaz klímasemleges legyen). A Parlament ezzel készen áll arra, hogy a jogszabályok végleges formába öntéséhez a tagországok vezetőivel egyeztessen.

A jogszabálycsomag intézkedései ahhoz is nélkülözhetetlenek, hogy az Európai Unió már jóval 2030 előtt függetlenedni tudjon a drága és környezetszennyező orosz fosszilis energiahordozóktól.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja

A képviselők ösztönzőket kívánnak beépíteni a szabályozásba annak érdekében, hogy a különböző ágazatok még tovább csökkentsék kibocsátásukat, és a környezetet kevésbé károsító technológiákba ruházzanak be. Ennek érdekében a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja többek között a következőket jelentené:

  • új ETS II az épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátás szabályozására, amely 2029-ig még nem terjedne ki a magánszemélyekre;
  • az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének 2030-ra kitűzött mértéke 61 százalékról 63 százalékra nőne;
  • a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan fel kellene hagyni, hogy 2032-re teljesen megszűnjön;
  • 2025-től „bonus-malus” rendszer lépne érvénybe; és
  • a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthatnák.

A részletekről külön sajtóközleményt adtunk ki.

Szigorúbb mechanizmus a kibocsátásáthelyezés megakadályozására

A képviselők az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) kiterjedtebb és gyorsabb alkalmazását sürgetik annak érdekében, hogy elejét lehessen venni a globális klímavédelmet gyengítő kibocsátásáthelyezésnek (azaz annak, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre helyezzék át, illetve az uniós termékeket karbonintenzívebb importtermékekkel helyettesítsék). Ehhez többek között a következőkre lenne szükség:

  • korábban be kellene vezetni a CBAM alkalmazását, a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával pedig 2032-ig fel kellene hagyni;
  • a mechanizmust a szerves vegyi anyagokra, a műanyagokra, a hidrogénre és az ammóniára, valamint a közvetett kibocsátásokra is ki kellene terjeszteni;
  • az európai költségvetésből a CBAM-ból származó bevételekkel egyenértékű pénzügyi támogatást kell nyújtani a legkevésbé fejlett országoknak a zöld átállásuk segítésére; és
  • központi CBAM-hatóságot kellene felállítani.

A részletekről külön sajtóközleményt adtunk ki.

Szociális Klímaalap az energiaszegénységben élők és a közlekedés lehetőségétől megfosztottak támogatására

A Parlament egyetért a Szociális Klímaalap létrehozásával. Ebből az alapból azokon lehetne segíteni, akiket leginkább veszélyeztet az energiaszegénység és az, hogy nem férhetnek hozzá közlekedési lehetőségekhez, és akikre ezáltal elviselhetetlen pénzügyi terhet ró az energetikai átállás. A Szociális Klímaalap az alábbiakat nyújtaná:

  • ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást (például az energiaadók és -díjak csökkentése formájában) az üzemanyagok és a fűtőanyagok drágulásának ellensúlyozására; és
  • pénzügyi forrásokat épület-korszerűsítéshez, megújuló energiaforrások használatához, a tömegközlekedésre való áttéréshez, a közösségi autóhasználathoz, a közlekedés aktív módozatainak igénybevételéhez (például a kerékpározáshoz). A támogatás akár adókedvezményt, utalványt, pénzügyi hozzájárulást vagy kamatmentes hitelt is jelenthet.

A részletekről külön sajtóközleményt adtunk ki.

Az ETS felülvizsgálatával kapcsolatban a Parlament egyéb jelentéseket is elfogadott:

Forrás:
Klímaváltozás: gyorsabb cselekvést és energiafüggetlenséget sürget a Parlament; Európai Parlament; 2022. június 22.
Lásd még: „Az Európai Parlament (EP) baloldali többsége nem tudott abba belenyugodni, hogy a legutóbbi plenáris ülésen a testület leszavazta a klímaadót, és minden eljárási szabályt megkerülve visszaerőltette újabb szavazásra a javaslatot – jelentette ki Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerdán. Az uniós parlament szerdai plenáris ülésén megszavazta az úgynevezett klímaadóról szóló uniós javaslatot, amelynek értelmében az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer 2029-től kiterjedne a lakossági épülethasználatból és közlekedésből származó kibocsátásra.
A képviselő “döbbenetesnek” nevezte, hogy az EP baloldali többsége “szégyenteljesen és minősíthetetlenül,” “addig szavazott egy szövegről, amíg az úgy alakult, hogy nekik kedvező legyen.” “Ez a nagy demokrácia és jogállamiság az Európai Parlamentben” – tette hozzá, megjegyezve, hogy álláspontja szerint nem lehet a lakossággal megfizettetni az átállás árát.
Mint mondta, uniós intézményközi tárgyaláson a tanács oldaláról a magyar kormány továbbra is ezt az álláspontot fogja képviselni. A képviselő azt is elmondta, hogy a klímaadó által előzetes számítások szerint, magyar viszonylatban, az üzemanyagok 20-25 százalékos drágulása várható, a családok havi rezsiköltsége pedig közel 10-12 ezer forinttal növekedne havonta.”
Átment az EP-n a klímaadó és a szociális klímaalap is; Infostart / MTI; 2022. június 22.