„A Neumann Társaság Informatikatörténeti Fóruma (NJSZT iTF) Nagy Számítástechnikai Műhelyek sorozatában most a magyar térinformatika helyzete került terítékre, áttekintve a kezdetektől napjainkig húzódó ívet. Az eseményre a Magyar Térinformatikai Társasággal (HUNAGI) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karával (BME) közös szervezésben a BME K épületében került sor 2022. június 24-én, dr. Szabó György (BME docens, HUNAGI főtitkár) moderálásával.
Bár a konferencia címének „A térképektől a digitális Földig vezető rögös út” szlogent választották, az előadások inkább kanyargós, sokfelé ágazó, rengeteg fő- és mellékutat, zsákutcát tartalmazó úthálót mutattak be. Azt is érzékeltetve, ha hiányolnak valamilyen közös irányt, összehangolást. Az informatikában, de nem speciálisan a térinformatikában otthonos résztvevők számos korábban hallott projekt, kezdeményezés (EU-Kataszter, MEGATÉR, TAKAROS, TeIR, e-TÉR, e-közmű, stb.) kontextusáról és a fejlődésben játszott szerepéről kaphattak áttekintő képet. Érthető is, hisz az előadók valamennyien ott voltak a térinformatikai fejlesztések sűrűjében, alakítói, irányítói voltak a hazai fejlődésnek.
Szabó György A főszervező- és moderátor: Szabó György. Köszönjük a munkáját!Így Niklasz László is, aki az alkalmazások szinte valamennyi területén szerepet játszott, a FÖMI-től, digitális alaptérképezéstől, a földügyi- és a honvédelmi igazgatás területén át az okos város megközelítést lehetővé tevő komplett térképre vitt adatbázisokra épülő településirányítási rendszer kialakításáig.
Vagy Sikolya Zsolt, aki az üzleti, akadémiai, civil- és közszféra térinformatikai együttműködését bemutatva a fontos szervező erőknek, a közös gondolkodás fórumainak létrejöttét is kiemelte, így a Térinformatika szakfolyóiratot, vagy 1991-től a rendszeres szolnoki Országos Térinformatikai konferenciákat.
Megemlékezett a nemrég elhunyt Horváth János szerepéről, aki az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság keretében külön térinformatikára fókuszáló albizottságot hozott létre.
Barkóczi Zsolt, a HUNAGI jelenlegi elnöke, a kormányzati, önkormányzati rendszerek történtébe adott betekintést, hogy az 1992-ben indult Térinformatikai Nemzeti Projekt vívmányait is bemutatta: hogy a pilotokat mely önkormányzatok hasznosítják máig.
Arról is beszélt, hogy ez a program vagy a Települési Térinformatikai Platform, vagy Központi Kataszter működtetése, eredményei tennék lehetővé, hogy az okos város ne csak egy jól hangzó, divatos szlogen legyen, hanem valós tartalmat kapjon.
Baranyi Péter és Cservenák Róbert az üzleti megoldások képviseletében elmondták, hogy a technológia ma lehetővé teszi az összekapcsolt munkafolyamatok, csapatok, adatok felhő alapú TERÉBEN a legújabb GIS és BIM megoldások alkalmazását, de ugyanakkor a tervezés még mindig rajz alapú, s a technológiát csak e-rajzlapként használják, esetleg CAD elemek használatával, így még nem laktuk be a TERET, amit a TÉR-Informatika nyújtana.
Nagyon érdekes volt Remetey Fülöpp Gábor kitekintése a nemzetközi kapcsolatok, szervezetek, folyóiratok, konferenciák felé, s hogy ezek szerepe a térinformatikai tudás alakulásában fontos szerepet játszott, beleértve az űrtechnológia szerepét a térinformatikai adatok előállításában.
Külön színt képviselt Prajcer Tamás, aki a társadalmi, gazdasági, mobilitási adatok térre vetítésének projektjeit mutatta be, így a politikai választások elemzését, vagy kiskereskedelmi egységek vonzáskörzetének modellezését.
Bár – mint egy résztvevő megjegyezte – a mai fiataloknak nem árt tudnia, hogy a Föld nem a google-map alapján jött létre, azért a térdigitális Magyarország még messze van, nincs nyomatéka, gazdája a térinformatika igazi használatának. A technológia, a tudás itt van, de az adatgyűjtés nagy munkáját nem lehet megtakarítani, s ez – ha értékelhető eredményeket akarunk -, nagyságrendileg nagyobb befektetés, mint a technológiai beruházás.”
Forrás:
TÉR-KÉP-Informatika; Szalay Imre; Neumann János Számítógéptudományi Társaság; 2022. július 11.
