Európai UnióInternetközigazgatás: magyarmédiapolitika

Kitörni a véleménybuborékból – Átláthatóság, felelősség, szólásszabadság az internetes platformokon: az uniós Digital Services Act (DSA) jelentősége a nemzeti érdekek tükrében

Szerző: 2022. július 17.No Comments

„Dönthetünk majd úgy felhasználóként, hogy hírfolyamainkban ne a rólunk gyűjtött adatok alapján kapjunk információkat, azaz nem záródnak ki életünkből a saját véleményünktől eltérő információk – ez is kiderült azon a konferencián, amely a digitális szolgáltatásokról szóló új uniós jogszabály várható hatásairól szólt.

Átláthatóság, felelősség, szólásszabadság az internetes platformokon: az uniós Digital Services Act (DSA) jelentősége a nemzeti érdekek tükrében címmel tartott konferenciát az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) és a Mathias Corvinus Collegium az egyetem Zrínyi Miklós termében július 13-án.

Köszöntőjében Török Bernát, az ITKI igazgatója mérföldkőnek nevezte a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megszületését, amelynek szövegezése ugyan még zajlik, de a tartalma már ismert. Mára világossá vált, hogy ahol igény és lehetőség van a jogi szabályozásra, ott arra sor is fog kerülni – fogalmazott. Az is látszik ugyanakkor, hogy amennyiben a tagállamok nem veszik kézbe e folyamatokat, akkor a piaci szereplők lépnek majd be – koordinációs szerepükön túlmutatva – a kialakult szabályozási vákuumba.

Török Bernát rámutatott: e jogszabály sehol máshol nem születhetett volna meg ebben a formájában, hiszen az uniós értékeken alapul. E logikára példa az a szándék, hogy az üzleti érdekeket a társadalmi szempontok alá rendeljék, és az a felismerés is, mely szerint nemcsak az állam, de a piaci szereplők is veszélyeztethetik a szólásszabadságot. „Tipikusan uniós érték az intézmények – mint a demokratikus közvélemény vagy a tájékozódás szabadsága – védelme is” – mutatott rá az intézetvezető.

Fontos állomás

A szakmai fórum első blokkjában az internetes platformokhoz kapcsolódó hazai hatóságok képviselői fejtették ki álláspontjukat, bemutatva azt, hogy a nemzeti érdekek szempontjából mi jellemzi ezt az uniós jogszabályt.

A DSA jelentősége a közösségi média szabályozásában című előadásában Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke áttekintést adott arról, miképpen avatkozik be az új jogszabály a szólásszabadságba. Ehhez elsőként az internetes platformokkal kapcsolatos nehézségekre hívta fel a figyelmet. Az egyik ilyen gond a jogellenesség megítélésének nehézsége az egyes ügyekben. A másik a kapcsolódó tartalommoderálás. A felhasználói panaszok kezelésekor például részletes indoklási kötelezettséget ír elő a jogszabály a felhasználó felé, a vele szembeni korlátozó döntéssel kapcsolatban. Harmadik probléma a platformok általi szerkesztés-priorizálás. Ebben is van némi előrelépés: választhatóvá válik például a profilozás nélküli tartalomrendezés lehetősége – azaz dönthetünk úgy felhasználóként, hogy hírfolyamainkban ne a rólunk gyűjtött adatok alapján kapjunk információkat. Ebben az esetben nem záródnak ki a nem preferált, a saját véleményünktől eltérő információk. A tartalomkínálat ezáltal sokszínűbb és kevésbé „véleménybuborékos” lehet. „Az alapvetések változatlanok maradnak, a DSA bizonyos garanciák beépítését kísérli meg, és próbál előrelépést elérni. Fontos állomása a szabályozási evolúciónak” – összegzett Koltay András hozzátéve: a jogszabályból ugyanakkor hiányzik a felhasználói szólásszabadságot védő hatékony eljárás és a közéleti tartalmak továbbadásának biztosítása.

Nagyhatalmak között

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának elnöke a felügyelet szempontjából értékelte a jogszabályt. Tóth András előadásában rámutatott: az EU olyan szakértelemhez és adatokhoz fér hozzá e téma kapcsán, amelynek révén e jogterület első számú kutatóközpontjává vált. A jogász kutatók feladata ennek nyomán a történések, jogszabályalkotások utólagos elemzésére korlátozódik. Globálisan nézve Kína és az USA szerepe és stratégiája mérvadó e kérdésben is. Az ázsiai nagyhatalom döntése az volt, hogy államilag uralja e szektort, a minimális jogok biztosítása mellett. Az Egyesült Államok – amelyet erőteljes piaci koncentráció jellemez – ezzel szemben mindent a tudásszektorra bíz. „Az unió így félperiferikus védekezési pozícióba kerül. Az uniós szabályozás így nem más, mint a két globális hatalom közti lavírozás” – vélekedett Tóth András.

Az látszik ugyanakkor, tette hozzá a szakértő, hogy ha nemzeti hatóság kap szabályozási jogkört, az működik: a legnagyobb platformokat is számon tudja kérni. „A Versenytanács is ezt teszi” – jegyezte meg. Fogyasztóvédelmi szempontból releváns elem a DSA kapcsán például a célzott reklámok és a reklámozás átláthatóságának a kérdése. Utóbbi kapcsán fontos a platformoknak, influenszereknek pontosan jelezniük, hogy egy adott tartalom reklám.

Nem közvetítő: felhasználó

A DSA és a szerzői jog kapcsolatáról Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi elnökhelyettese beszélt. Leszögezte: a szerzői jogi szabályokat nem írja felül az uniós szabályzás. Előadásában áttekintette a kapcsolódó szabályozási kérdéseket az elmúlt két évtizedben, így arról is részletesen szólt, mikor és miért kezdték a platformok működését vizsgálni, azokat felelőssé tenni a tudatos és nem tudatos jogsértésekért. Az is kiderült az évek során, hogy a platformok közül azok, amelyek engedély alapján, ám kevesebb felhasználóval működnek, több bevételt realizálnak – üzletileg tehát jobban jár például a Spotify, mint a Facebook.

Az internetes felületek szerzői jogi szabályozását a 2019-es CDSM irányelv hazai jogba átültetése biztosítja. Ennek lényege, hogy a szolgáltatókat immár nem közvetítőknek, hanem felhasználónak minősítik, akiknek engedélyeket kell kérniük. Ha ezt nem teszik meg, a szerzői jog alapján felelősségre vonhatók. Fontos elemként azért megjelennek itt a felelősségkorlátozó rendelkezések, hiszen nem egy általános monitoring kötelezettségről van szó. Ezért a tartalmakat előzetesen kell szűrniük, szem előtt tartva a véleménynyilvánítási aspektusokat is.

Összességében Lábody Péter úgy látja: jóllehet a DSA a szerzői jogi érdekérvényesítést is segíti, hozzáadott értéke a felhasználói (user) érdekek előmozdításában áll.

Együtt alkalmazandó

A DSA adatvédelmi nézőpontból címmel Vass Norbert, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szakértője tartott előadást, amelyben a DSA és a GDPR kapcsolatára, azok együttes alkalmazásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Elhangzott: az új jogszabály nem érinti a személyes adatok védelméről szóló uniós jogot, nem teremt új adatkezelési jogalapot. A két jogszabály tehát együtt alkalmazandó, az egyes részletek kidolgozása tagállami hatáskörben marad.

A konferencia további részében a virtuális tér szabályozásának szakértői szólaltak fel, akik egyebek mellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal kapcsolatos átláthatósági követelményekről, felelősségi viszonyokról és a nemzeti- ill. uniós jogalkotási tapasztalatokról cseréltek eszmét. Több – alapjogi, jogalkalmazási, szabályozási, adatvédelmi – aspektusból világítják meg, hogy milyen változásokat hoz az életünkben az új rendelet és hogyan segíti elő a nemzeti jogszabályok hatékonyabb érvényesülését.
Témakörök: digitális szolgáltatás, DSA, jogszabály, konferencia, uniós jog

Forrás:
Kitörni a véleménybuborékból; Kovács Ágnes Lilla; Ludovika magazin; 2022. július 13.