„A tokiói kormány nyolc vállalattal szövetkezett, hogy közösen fejlesszenek és gyártsanak félvezetőket.
A japánok megmutatták, hogy ma már minden (is) informatika. Különböző ágazatokban dolgozó gyártók fogtak össze a szigetország kormányával, hogy közösen hozzanak létre egy félvezetőipari céget, értesült a Nikkei. A vállalatnak a tervek szerint az évtized végére kell beindítania a gyártást. A legérdekesebb, hogy az összefogásban részt vevő cégek közül mindössze egy képviseli szorosan a félvezetőipart.
Az alapítók között van a Toyota, valamint egyik legfontosabb beszállítója, a Denso, továbbá az NTT, a SoftBank, a Mitsubishi UFJ Bank, az NEC és a Sony, míg a félvezetőipart a Kioxia Holdings képviseli. A vállalatok egyenként egymilliárd jennel (kb. 7 millió dollárral) szállnak be a projektbe, de ez csak az induló tőke, a közös vállalkozás később további támogatást is kap az alapítóktól. A legmélyebben a kormány nyúl a zsebébe: támogatásokkal és más eszközökkel is segítve a projektet. Ennek értéke az indulásnál 70 milliárd jent (közel félmilliárd dollárt) tesz ki.
Az új cégnek már neve is van: az alapítók a latin Rapidust (gyors) választották. Ezzel a projekt céljára akartak utalni: az évtized végére nem csupán a „2 nanométeres technológián túli” félvezetőtechnológiákat fejlesztenék ki, hanem a hozzá szükséges gyártástechnológiát is átültetnék a gyakorlatba. 2030-tól pedig beindítanák a szerződéses gyártást. A Rapidus felépítésével Higashi Tetsurót bízták meg, aki korábban a Tokyo Electron csipberendezés-gyártó vállalat elnöke volt, és a felső vezetésbe kerül a Western Digital Japan volt vezetője is.
Mindenki a következő generációs technológiákra gyúr
Mint a Nikkei írja, a kezdeményezés illeszkedik a technológiai világtrendbe: küzdelem a vezető pozícióért a következő generációs félvezető-technológiákban. Ezért küzd az USA, Kína – és a maga módján az Európai Unió is. Az EU-hoz hasonlóan a japán kormány valamiféle félautonómiában gondolkodik, azaz az új vállalatnak az is lenne a feladata, hogy valamiféle platformszerepet töltsön be a helyi és az amerikai vállalatok együttműködésében.
Japán és az USA között már létrejött egy megállapodás a következő generációs technológiák terén folytatandó kutatás-fejlesztési együttműködésről. Az év végégig felállítanak egy közös amerikai-japán kutatóközpontot, amire a tokiói kormány már az idén elkölt 350 milliárd jent, azaz nagjából 2,5 milliárd dollárnak megfelelő összeget. A Rapidus a tervek szerint ezzel a kutatóközponttal is együttműködik majd.”
Forrás:
Japán össznemzeti csipgyártót épít hazai vállalatokkal; Bitport; 2022. november 11.
