Skip to main content

Találat: Japán

Az iparpolitikai intézményei – A gazdasági fejlődés alapjai

„Kelet-Ázsia országainak — Japán, Korea, Tajvan, Szingapúr és Hongkong — példátlanul sikeres gazdasági fejlődése alapján olyan intézményi architektúrát javaslunk, amely támogathatja az iparpolitika sikeres megvalósítását. Ennek központi eleme egy vezető intézmény, amely folyamatos kísérletezés és piaci visszacsatolások révén ágazatspecifikus tudást épít fel, hogy kialakítsa az adott ágazat és intézményi környezet sajátosságaihoz illeszkedő szakpolitikai eszközcsomagot — amely előzetesen nem határozható meg teljes körűen —, és koordinálja annak végrehajtását. Emellett bemutatjuk a vezető intézmény intézményi jellemzőinek 4A-modelljét: Ambition-Agency (ambíció és cselekvőképesség), Autonomy (autonómia), Accountability...

Read more

Az intelligens városok mint „küldetésorientált” innovációs és vállalkozói ökoszisztémák – 20 év japán kísérleteinek tapasztalatai

„A küldetésorientált innovációs politika (MOIP) helyi hatásainak jobb megértése érdekében a cikk a különböző típusú intelligens város kezdeményezések fejlődését elemzi. A három japán intelligens város esettanulmányára (Kitakyushu, Hamamatsu és Aizuwakamatsu) támaszkodva a fellendülés, a revitalizáció és az átmenet folyamatait mutatja be. A helyi önkormányzatok a küldetésorientált innovációs politika segítségével próbálnak megfelelni a jelenlegi és jövőbeli helyi igényeknek és kihívásoknak. A küldetésorientált innovációs politika keretében megformálódó elképzelések, valamint az intelligens város irányításának és megvalósításának nemzeti és területi vonatkozásai segítségével értelmezni lehet a helyi...

Read more

A „Társadalom 5.0 (Society 5.0)” építészete – Hat kulcsfontosságú tényező az emberközpontú és fenntartható intelligens városhoz

„A nyílt hozzáférésű könyv bemutatja a H-UTokyo Lab elképzeléseit a Társadalom 5.0 architektúrájáról, beleértve az okosvárosok építésének folyamatát és szervezeti infrastruktúráját, amelyek megtestesítik a Társadalom 5.0 víziót. Hat tényezőt mutat be, amelyek kritikus fontosságúak az emberközpontú, fenntartható okosvárosok építésére irányuló erőfeszítések sikere szempontjából. Mindegyik tényező valami olyasmit képvisel, amire szükség van ahhoz, hogy a helyi önkormányzat okosvárost építhessen, kezelhesse a helyi problémákat, és biztosíthassa, hogy ezek az erőfeszítések hozzájáruljanak egy emberközpontú, fenntartható társadalomhoz. A könyv nemcsak a digitális innovációt alkalmazó kezdeményezésekre összpontosít,...

Read more

Mesterséges intelligenciával erősíti meg a kiberbiztonságát Japán

„Az ázsiai ország egy sor új technológiát vezetne be, amelyek védelmet nyújtanának a hekkertámadások és a dezinformáció ellen is. Kína és Észak-Korea szomszédjaként, valamint fontos amerikai szövetségesként Japán kiberbiztonsága folyamatosan nyomás alatt van, és az egyre kifinomultabb támadók ellen folyamatosan fejlődő fegyverekre van szükség: a mesterséges intelligenciára. Jelentősen kiterjeszti a nemzeti kibervédelmi stratégiáját Japán, amely a mesterséges intelligenciákra (MI) támaszkodva biztosítaná, hogy kül- és belföldön is ki tudja szűrni a támadókat és az ellenséges elemeket – írta a Fox News. A japán...

Read more

A Microsoft generatív MI-technológiát biztosít a japán kormány adminisztratív tevékenységéhez

„Elsősorban adminisztratív feladatok során vetnék be a generatív mesterséges intelligenciát, amitől a szolgáltatások minőségének javulását várják, bár az adatvédelmi hatóság már előre figyelmeztette az OpenAI-t a játékszabályokra. A Nikkei Asia értesülése szerint a Microsoft biztosítja a japán kormánynak a ChatGPT generatív MI-chatbot alapjául szolgáló technológiát, amit az érintett szervezeteknél az irodai munkában és az elemzésekben használnának, beleértve például a parlamenti kérdésekre adott választervezetek elkészítését is. A lap beszámolója alapján a Microsoft a közelmúltban olyan nagy feldolgozási teljesítményű rendszereket telepített, amelyeket a bizalmas...

Read more

Japán össznemzeti csipgyártót épít hazai vállalatokkal

„A tokiói kormány nyolc vállalattal szövetkezett, hogy közösen fejlesszenek és gyártsanak félvezetőket. A japánok megmutatták, hogy ma már minden (is) informatika. Különböző ágazatokban dolgozó gyártók fogtak össze a szigetország kormányával, hogy közösen hozzanak létre egy félvezetőipari céget, értesült a Nikkei. A vállalatnak a tervek szerint az évtized végére kell beindítania a gyártást. A legérdekesebb, hogy az összefogásban részt vevő cégek közül mindössze egy képviseli szorosan a félvezetőipart. Az alapítók között van a Toyota, valamint egyik legfontosabb beszállítója, a Denso, továbbá az NTT,...

Read more

Megakadt a Kína ellen irányuló chipszövetség megalakulása

„ A Kína ellen irányuló négyesfogat a bizalmatlanság és az üzleti érdekek miatt akadozik. Nem is olyan régen számoltunk be arról, hogy egy komoly chipszövetség alakult meg amerikai, dél-koreai, tajvani, valamint japán részvétellel. A tömörülés egyértelműen Kína ellen irányult, ennek fő célja a közös fejlesztés megvalósítása, a jelek szerint azonban az eltérő érdekek megakadályozzák a valódi összefogás kialakulását. A Financial Times számolt be arról a napokban, hogy bár a szövetség megalakulását, vagy legalábbis az arra irányuló erőfeszítést már nagyjából egy éve bejelentették,...

Read more

Inkluzív kormányzás az ipar 4.0 korában – Japán példája

„Tanulmányunk azt a kérdést vizsgálja, hogy vajon össze lehet-e egyeztetni két, egymással látszólag teljesen szemben álló gazdaságpolitikai célt: a digitális transzformáció és ipar 4.0 előrelendítésének, illetve az inkluzív fejlődés biztosításának céljait. Kiindulásképpen rámutatunk arra, hogy napjainkban az inkluzív gazdasági kormányzás iránti igény sokkalta nagyobb, mint azt a szakma valaha is gondolta volna. Ennek belátásához a tanulmány először felfejti a manapság elharapódzni látszódó populizmus és az európai inkluzív növekedés közötti komplex kölcsönhatást. Ezután a sok tekintetben Európa jövőjét megtestesítő Japán digitális átalakulására és...

Read more

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. július 12.

Zsarolóvírusos támadás: lehetséges fegyver a geopolitikai érdekérvényesítésben? Az elmúlt héten egymást érték az újabb és újabb kibertámadások. A zsarolóvírusos akciókra szakosodott bűnözői csoportok sem pihentek, de egyes hírek szerint az orosz külföldi titkosszolgálat, az SzVR hackeralakulatai is újfent aktivizálták magukat. Csupán a lényeget összefoglalva, mivel most nem a konkrét támadások jelentik talán a legizgalmasabb fejleményeket: ismeretlen bűnözők zsarolóvírusos támadást intéztek a Kaseya nevű amerikai vállalat ellen, amely rendszerfelügyeleti szoftvereket szállít a jellemzően a vállalati szférából kikerülő ügyfeleinek. Ennek következtében a támadás hatásai...

Read more

A küldetésorientált innovációs politika tervezése és megvalósítása

„Az OECD tudományért, technológiákért és innovációért felelős igazgatósága 2021. február 5-i szakpolitikai publikációjában (Policy Papers No. 100) a küldetésorientált innovációs politikák tervezését és megvalósítását elemzi esettanulmányokon keresztül (The design and implementation of mission-oriented innovation policies: A new systemic policy approach to address societal challenges). Mint a szerző emlékeztet rá, napjaink nagy társadalmi és gazdasági kihívásai, valamint a hagyományos tudományos-technológiai-innovációs (STI) politikák korlátai (mint a gyenge irányítottság, a holisztikus koordináció hiánya vagy a szakpolitikák szétdaraboltsága) számos országban vezetett oda, hogy olyan új, rendszerszintű...

Read more
Page 1 of 3 1 2 3