közigazgatás: magyarpolitikaszakirodalomtársadalomtörténelem

A kormányzás elmélete a rendszerváltás utáni Magyarországon. A jogállam, a jó állam és a hatalommegosztás

Szerző: 2023. január 23.No Comments

„…a jóléti államok válságával párhuzamosan angolszász ihletettséggel a neoklasszikus (neoliberális/neokonzervatív) államszervezési és gazdasági gyakorlatok jöttek divatba az 1980-as,’90-es évek Európájában, ahogy az amerikai kontinensen is. A globalizációval és a digitális technikai forradalommal összefüggésben, a gazdasági válság, valamint az új típusú környezeti és biztonsági fenyegetések közepette (legfőképpen a nemzetközi terrorfenyegetettség) a modern állam feladatai és szerepköre újabb bővülésnek indultak. A 2001. szeptember 11-ei terrorista merényleteket követően pedig az addig a dereguláció, liberalizáció és privatizáció „szentháromságát” hirdető libertariánus- neokonzervatív szellemi és politikai körök is egyre etatistábbá váltak, legalábbis ha a polgári és politikai szabadságjogok korlátozásáról volt szó nemzetbiztonsági érdekekből.

A 2008-as nagy gazdasági recesszió során válságállóbbnak bizonyultak a jóléti államok (pl. Ausztria és a skandináv országok) a kormányzati feladatokat privatizáló, a gazdasági szabályozó eszközeiket dereguláló és a monopóliumok terjedését korlátozó törvényeket liberalizáló neoliberális minta országoknál (pl. az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok vagy éppen Lettország). Ezzel párhuzamosan a neoliberális eszmerendszer által a közigazgatásban favorizált, a közszolgáltatások kiszervezésére és privatizálására, vagy legalábbis üzleti alapra helyezésére hivatott New Public Management (NPM) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és előtérbe került a neoweberiánus közigazgatási modell.

Munkámban a másik két fő hatalmi ághoz képest a tudományos gondolkodásban kevésbé hangsúlyos végrehajtó hatalom, azon belül is a kormányzás átalakuló szerepét és sajátosságait elemzem, és a kormányzást helyezem a hatalommegosztás rendszerének középpontjába, ebből a fókuszból szemlélve a kormányzat más jogalkotó (törvényhozás, önkormányzatok), valamint jogalkalmazó-ellenőrző (pl. Alkotmánybíróság, bíróságok, ombudsman) közhatalmi intézményekkel való kapcsolódási pontjait. Művemben hangsúlyos annak a folyamatnak a bemutatása, hogy a rendszerváltáskor (Magyarországon is) uralkodó, a radikális hatalommegosztást eszményítő jogállamiság felfogás mellett a közjogi eszmeáramlatok szintjén egyre hangsúlyosabban jelent meg a hatékonyság, mint a jó kormányzás legfőbb kritériuma, ezzel párhuzamosan pedig a kormányzat és a miniszterelnök hatáskörei egyre inkább megnövekedtek mind a végrehajtó hatalom, mind pedig más hatalmi ágak szintjén, a fékek és ellensúlyok rendszerében.

A disszertáció azt kívánja bemutatni, hogy…a rendszerváltástól napjainkig minden kormányzat arra törekedett, hogy feladat- és hatásköreit, valamint a közigazgatásra és a társadalmi ellátórendszerekre gyakorolt politikai befolyását minél teljesebb mértékben kiterjessze. A klasszikus politikai ideológiáknál (konzervativizmus, liberalizmus, nacionalizmus, szocializmus) ezért Magyarországon sokkal nagyobb jelentősége volt a kormányzati szerepfelfogásra és hatáskörgyakorlásra fontos befolyást gyakorló olyan közjogi eszmeáramlatoknak, mint a menedzserszemléletű céges működést idealizáló technokrata NPM (good governance), a depolitizáló jogállami radikalizmus, a politika méltóságát, elsőbbségét hangsúlyozó és etatista guvermentalizmus vagy a jó állam-jó kormányzás (good government) neoweberiánus gyökerű teóriája…”

Forrás:
A kormányzás elmélete a rendszerváltás utáni Magyarországon. A jogállam, a jó állam és a hatalommegosztás; Szaniszló Krisztián Gábor; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2023-II-09 14:00, helye: PPKE JÁK Dékáni Tanácsterem