„… Az MNB 2019-ben tette közzé a Versenyképességi program 330 pontban című kiadványát, amely tartalmazta a fenntartható felzárkózást megalapozó versenyképességi fordulathoz szükséges beavatkozási irányokat. A jegybank által felállított versenyképességi mérőrendszer elemeként a Versenyképességi tükör feladata, hogy a megfogalmazott javaslatok teljesülését folyamatosan nyomon kövesse. A most megjelenő kiadvány a legutóbbi, 2021. decemberi összesítés óta 2023. júniusig terjedő időszakban elindított vagy végrehajtott intézkedések előrehaladását mutatja be.
…
A 12 fő versenyképességi területből 2019 óta a legmagasabb megvalósulást a kutatás-fejlesztés és innováció (65 százalék), az állami hatékonyság (62 százalék), valamint az új pénzügyi modell (51 százalék) területe mutatta. A kutatás-fejlesztés és innováció területén érdemi előrelépésre került sor a vizsgált időszakban 2 javaslat teljesen megvalósulttá válásával. Egyrészt, a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó anyagi terheket csökkenti, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére a kkv-k, az állami felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjaknak az egynegyedét lesznek kötelesek csak megfizetni. Másrészt, a Neumann János Program keretében az állam a doktori képzési költség 50 százalékát megtéríti a munkáltató számára a doktori képzését önköltséges, tanulmányi szerződés kereteiben folytató doktoranduszok számára. Az állam hatékonyabb működését segíti elő az online intézhető ügyek arányának növelése, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjának megújulása, valamint a versenyképesebbé váló kincstári rendszer irányába tett erőfeszítések.
…
Magyarországon a gazdaság digitalizációja folytatódott, azonban a sikeres felzárkózás érdekében további intézkedések szükségesek, melyeket a Nemzeti Digitalizációs Stratégia meghirdetése jelöl ki. 2022 decemberében hozta nyilvánosságra a kormány a Nemzeti Digitalizációs Stratégiát (NDS), amely széleskörű fejlesztési irányokat határoz meg 2030-ig. A stratégia a jegybank 330 pontos versenyképességi javaslataiból 6 területen összesen 24 javaslatot érint. A kkv szektorban alapvetően a digitális felkészültséget fejlesztő irányokat fogalmaz meg az NDS, az adat-alapú működést támogató technológiák elterjedését szorgalmazza, miközben a digitális infrastruktúra további fejlesztése is elérendő cél. A munkaerőpiacon a stratégia egyik központi eleme az Európai Állampolgári Digitális Kompetencia Keretrendszer gyors és szisztematikus hazai bevezetése, amelyre számos képzési és fejlesztési program fog épülni az előttünk álló évtizedben. Az egészségügy területén a Nemzeti Digitalizációs Stratégia intézkedései között szerepel többek között az EESZT további fejlesztése, a Smart Hospital rendszer kialakítása, valamint a telemedicinával kapcsolatos tevékenységek bővítése. Az oktatásban különösen hangsúlyosan jelenik meg a digitalizáció fejlesztése, az intézkedések a digitális pedagógiai módszertanoktól kezdve a digitális kompetenciák fejlesztésén át egészen a digitális eszközparkig terjednek. Az állam hatékonyabb működése érdekében az e-közigazgatás teljes kiépítése az elérendő cél, ehhez papírmentes, teljesen elektronikus háttérműködést kívánnak kialakítani. Bevezetik az adatkormányzást, miközben a közigazgatásban az „egy adat egy helyen” elv alapján végzik a jövőben a fejlesztéseket, kiküszöbölendő a párhuzamosságokat. A modern infrastruktúra fejezetben a stratégia a telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, többek között az optikai hálózatba minél több intézmény bekapcsolásával, az optikai kábelek 5G kapacitásának bővítésével, az 5G/6G szabványosítással és az 5G Kiválósági Központ létrehozásával…”
Forrás:
Versenyképességi Tükör; Magyar Nemzeti Bank; 2023. augusztus 31. (PDF)
Sajtótájékoztató; Youtube; 2023. augusztus 31.
