„A digitalizáció által felpörgetett adatpiaci versenyben a statisztikai hivatalok rendeltetése, szerepe és helyzete is átalakult. Közös céljuk, hogy képesek legyenek megragadni az új jelenségeket, lemodellezni az összetett valóságot, ezzel együtt javítani a statisztikák időszerűségén. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az ország legnagyobb adatvagyon-kezelőjeként olyan adatstratégiára törekszik, amellyel időszerűbb (rövidebb piacra kerülési idők), relevánsabb, részletesebb (új, alternatív adatforrások és elemzési módszerek) információkat képes nyújtani a felhasználóknak.
Az európai statisztikai közösség október 20-án ünnepelte a statisztika napját. Ezen a napon hagyományosan a hivatalos statisztika értékeinek hangsúlyozása mellett a közelmúlt kihívásaira adott innovatív válaszok és az előttünk álló feladatok számbavétele került a fókuszba.
Az idei Európai Statisztikai Nap mottója: „Statisztikák a fejlődés szolgálatában egy gyorsan változó világban”, ami az adatok, mint stratégiai értékkel bíró erőforrások jelentőségére hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor az adatpiaci verseny szereplőinek fokozódó kihívásaira, valamint az innovációs lehetőségekre is utal.
A digitalizáció által felpörgött adatpiaci versenyben a statisztikai hivatalok rendeltetése is átalakul, a monopol helyzetükből kilépve a sokszereplős adatgazdaság piacvezető pozíciójára kell törekedniük.
A hivatal Közép-Európa meghatározó adatközpontja kíván lenni, amely a média, az állampolgárok, a szakpolitika, a tudományos élet, valamint az üzleti döntéshozatal legfontosabb információs bázisa.
A statisztikai hivatalok előnye a többi adatpiaci szereplőhöz képest az, hogy az adatok jobb minősége, megbízhatósága, időbeli és térbeli összehasonlíthatósága érdekében szigorú nemzetközi kritériumoknak, módszertani standardoknak megfelelve, jogszabályi felhatalmazás alapján látják el feladatukat. Közös céljuk, hogy a digitalizáció térhódításával felhalmozódó közadatvagyon újrahasznosítása (adatkormányzás), valamint az alternatív adatforrások (mobilcellaadatok, műholdadatok, digitális egészségügyi eszközadatok, útdíjszolgáltató kamera adatai, vagy a turisztikai ügynökség adatforrása), új elemzési módszerek (hálózatelemzés, mesterséges intelligencia) alkalmazása segítségével képesek legyenek megragadni az új jelenségeket, és lemodellezni az összetett valóságot, ezzel együtt javítani a statisztikák időszerűségét is.
A Központi Statisztikai Hivatal több mint 150 éve az ország legnagyobb adatvagyon-kezelője.
Az infokommunikációs megoldások az adatfeldolgozás mellett az adatgyűjtés folyamatába is begyűrűztek, az intézményi adatgyűjtések többsége és az adatállományok átvétele, valamint kezelése is digitális felületeken keresztül történik, emellett az összeírások során is hosszú ideje alkalmazunk elektronikus eszközöket. Mára azonban oly mértékben felgyorsult körülöttünk a világ, amit a hivatal a hagyományos módszereivel már egyre nehezebben képes lekövetni. Ezért olyan adatstratégiára, módszertani fejlesztésekre, adatmenedzsmentre van szükség, amellyel időszerűbb, relevánsabb, részletesebb információkat leszünk képesek nyújtani a felhasználóknak.
Az adatok piacra kerülési idejének csökkentése elsősorban az utóbbi időszak eseményei (járvány, háború) nyomán került fókuszba. Megvalósítottuk a gyorstájékoztatók tőzsdenyitást megelőző 8 óra 30 perces publikációját. Azonban tovább kell csökkenti a piacra kerülési időket, a felszólításokkal, a bírságolás lehetőségének bevezetésével pedig tovább növelhetjük az adatszolgáltatói fegyelmet. Emellett a jövő évtől a GDP-adatokat az eddigi 45 nap helyett már 30 nappal a tárgyidőszak lezárultát követően megjelenteti a hivatal: bevezetjük a T+30-as GDP-adatközlést, annak érdekében, hogy még gyorsabb legyen az adatszolgáltatás.
Fontos az adatkormányzásban történő aktív részvétel, a több száz különböző adminisztratív adatforrás és statisztikai felvétel esetében a párhuzamosságok csökkentése kiemelten szükséges. Folyamatos feladat az adatszolgáltatói terhek mérséklése, így rövid távú célként az adatgyűjtések minél nagyobb részének adminisztratív, illetve alternatív adatforrásokkal történő kiváltására, egy diverzifikáltabb adatportfólió megteremtésére törekszenek. A KSH jelenleg mintegy 270 adminisztratív adatforrással rendelkezik, és folyamatban van ezek rendszerbe integrálása az adatgyűjtések kiváltására, illetve a további felhasználási lehetőségek módszertani kutatására.
Az idei Európai Statisztikai Nap mottója az adatstratégia fő üzenetét közvetíti, mely szerint az adatok, illetve az azokhoz való hozzáférés lehetősége biztosítja az alapot az innovációhoz és a társadalmi-gazdasági fejlődéshez, melyben a KSH-nak élen kell járnia. ”
Forrás:
A felpörgött adatpiac időszerűbb statisztikát igényel; Kincses Áron; Világgazdaság; 2023. október 25.
(A szerző a Központi Statisztikai Hivatal elnöke.)