„Az ideiglenesen elfogadott és jóváhagyott állami támogatások mértéke és aránya komoly feszültségek forrása lehet.
Az ipari és versenyképességi miniszterek brüsszeli találkozóján, március 7-én több tagállam is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU több országa egyre nagyobb mértékben él azzal az ideiglenesen jóváhagyott a lehetőséggel, amely révén a kormányok állami támogatásokat nyújthatnak gazdaságaik versenyképességének növelése érdekében.
Nem meglepő, hogy sokan leginkább a német ipar állami támogatásait tartják túlzónak, amely tavaly novemberben egy akár 28 milliárdos új adótámogatási csomagról állapodott meg az ipar számára, hogy 2028-ig támogassa a magas energiaköltségek miatt meggyengült gyártóit. Korábban az óriási német ipar energiaszükségleteinek legnagyobb részét az Oroszországból érkező nyersanyagok biztosították, amelyek azonban az orosz–ukrán háború után bevezetett intézkedések óta nem állnak a német állam – és így az ipar rendelkezésére sem. Mindezek mellett, a zöldítés érdekében Németország a nukleáris atomerőműveit is leállította. Ezek után nem meglepő, hogy a termelés igencsak költségessé vált, valamint a német gazdaság gyengélkedik.
Ezekkel párhuzamosan, idén januárban Németország volt az első ország, amely élt azzal a lehetőséggel, hogy külföldi befektetéseket ösztönözzön állami támogatásokkal. Összesen 902 millió euró állami támogatásról döntöttek, amelyből 700 millió eurót közvetlen támogatásként nyújtottak a svéd Northvolt akkumulátorgyártónak egy új akkumulátorgyár építéséhez. A svéd vállalat egy 850 millió eurós támogatási ajánlatot kapott az Egyesült Államok Nebraska államától – ezzel igyekezett Németország felvenni a versenyt.
Fontos, hogy az Egyesült Államok által ajánlott befektetést ösztönző összeget is állami támogatásból fedezték volna – az úgynevezett Inflációcsökkentési Törvény keretein belül. A Biden-kormány által bevezetett intézkedés célzott adókedvezményeket, támogatásokat, hiteleket nyújt az ipar szereplőinek, amennyiben igyekeznek az USA klímaváltozással kapcsolatos céljának eléréshez hozzájárulni, mindezt összesen 783 milliárd dollár értékben a következő tíz évre. Egy ekkora összegű állami támogatás alapjaiban torzítja a világpiacokat. Csakhogy a világgazdaság második legnagyobb szereplője, Kína ugyancsak felhasználja az állami támogatások által nyújtott előnyöket, így aztán lényeges versenyelőnyre téve szert.
Vagyis, a globalizált világgazdaság két legnagyobb szereplője gyakorlatilag torzított piacokat hozott létre – bár nagyon eltérő eszközökkel. Ezen a világpiacon kellene valahogy versenyképessé válnia az európai gazdaságnak is, amely épp megvált a viszonylagos előnyét biztosító olcsó orosz energiahordozóktól, anélkül, hogy az új források rendelkezésre állnának. Az Európai Bizottság pont emiatt vezette be az állami támogatásokra vonatkozó, a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keretet, amelynek eddig egyik legnagyobb nyertese Németország.
A pénteki találkozó alkalmával aggodalmaikat kifejező Svédország, Finnország, Csehország, Dánia, Írország és Lengyelország érvei érthetők, hiszen a belső uniós piac lényegesen torzulhat egyes országok állami támogatásai miatt. Továbbá az is igaz, hogy ha egy iparágat vagy egy vállalatot túlzott mértékben vagy túl hosszú ideig támogat az állam, fennáll a veszély, hogy ez a termék vagy szolgáltatás kárára történik, vagyis idővel még kevésbé lesz versenyképes a támogatott cég. Mindezek mellett azok az országok vállalatai, amelyek kevesebb állami támogatást kapnak, hátrányos helyzetbe kerülnek. Mindez egy, az EU-n belüli széttöredezettséghez vezethet.
Úgy tűnik, hogy Európa egy újabb krízis előtt áll, amely elsősorban a tagállamok nézetkülönbségei miatt következhet be. Eddig az EU arra használta a legkülönbözőbb válságokat, hogy az integrációt felgyorsíthassa. Kulcsfontosságú lenne, hogy az olcsó energiahordozók korszaka után az EU képes legyen olyan közös megoldást találni, amely lehetővé teszi az egységes, lehetőleg torzításmentes piac megőrzését, miközben a globális piacokon is versenyképes termékeket és szolgáltatásokat tud nyújtani. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kettőt nem lehet egyszerre.”
Forrás:
Veszélyben a közös piac?; Máthé Réka Zsuzsánna; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. március 12.