„Az Európai Bizottság múlt héten mutatta be a szakmai gyakorlatok minőségének és a benne résztvevők munkakörülményeinek javítását célzó intézkedéscsomagra vonatkozó javaslatát.
A szakmai gyakorlat fogalmát 2012-ben az Európai Bizottság (EB) a következőképpen definiálta egyik közleményében, amely értelmében „a szakmai gyakorlat alatt olyan korlátozott időtartamú munkavégzést kell érteni, amelyet az oktatásukat nemrég befejező fiatalok vagy diákok látnak el egy vállalkozásnál, közintézménynél vagy nonprofit intézménynél, annak céljából, hogy a rendszeres foglalkoztatás megkezdése előtt értékes gyakorlati munkatapasztalatot szerezzenek.” A szakmai gyakorlatoknak az EB szerint öt fő – részben egymást átfedő – típusát lehet megkülönböztetni: az oktatás alatti szakmai gyakorlatokat, a kötelező szakmai képzés részét képező szakmai gyakorlatokat, a munkaerő-piaci politikák részét képező szakmai gyakorlatokat, nyílt piaci szakmai gyakorlatokat, valamint transznacionális szakmai gyakorlatokat. Főbb tartalmi elemein nem változtatva, a Bizottság 2024-ben úgy határozta meg a szakmai gyakorlatot, mint „korlátozott időtartamú, jelentős tanulási és képzési elemet tartalmazó munkavégzés, amely a gyakorlati és szakmai tapasztalatszerzés érdekében történik a foglalkoztathatóság javítása, valamint a rendszeres munkaviszonyba való átmenet vagy a szakmához való hozzáférés megkönnyítése érdekében.”
2014-ben a tagországok miniszterei egy tanácsi ajánlásban, huszonegy pontban foglalták össze azokat a minőségi kritériumokat, melyeket valamennyi tagállamnak érdemes lenne a gyakorlatban is alkalmaznia a szakmai gyakorlatokra vonatkozóan. Ezek a pontokat több nagyobb témakör alá sorolták be, úgymint a munkafeltételek, időtartam, jogok és kötelezettségek, vagy éppen a szakmai gyakorlat során elsajátított készségek elismerése később a munkaerőpiacon. Az Európai Bizottság a tavalyi esztendőben értékelte az érintett szereplők bevonásával a tanácsi ajánlásban foglaltak mentén történt előrehaladást. Ennek során a testület arra a megállapításra jutott, hogy a javaslatok nagy segítséget nyújtottak a nemzetek saját jogszabályaik, intézkedéseik meghozatala során, ám további szempontokkal lehetne őket kiegészíteni.
Ebből adódóan az EB márciusban ismertetett javaslatcsomagjának egyik elemét a 2014-es tanácsi ajánlás felülvizsgálatára irányuló javaslat jelenti. Az új tanácsi ajánlásban a korábbi huszonegy pont helyett harmincegy részintézkedésre hívná fel az Európai Unió a tagjainak figyelmét. A Bizottság új elemként emelte bele a méltányos díjazást, egy mentor kötelező jellegű biztosítását – a hatályos tanácsi ajánlás csak ösztönzi erre a szakmai gyakorlatot adókat –, valamint, hogy a munkáltatók ne szabják feltételül a leendő gyakornokok számára a korábbi munkatapasztalattal rendelkezést. Ezeken túlmenően az EB biztosítaná a gyakornokok szociális védelemhez való hozzáférését, továbbá a diszkriminációmentességet.
A szakmai gyakorlatról szóló irányelv elfogadására irányuló javaslat jelenti a másik pillérét az Európai Bizottság múlt héten bemutatott intézkedéscsomagjának. Az elfogadása esetén valamennyi tagországra kötelező érvényű tervezetben az EB egyebek mellett azt indítványozza, hogy a szakmai gyakorlatot adó helyek biztosítsanak lehetőséget a gyakornokok számára a visszaélések és a rossz munkakörülmények bejelentésére, és adjanak előzetes tájékoztatást ezekről a csatornákról. E mellett a tagállamok lépjenek fel a szakmai gyakorlatnak álcázott szabályos munkaviszonyok ellen – a Bizottság pontokban határozza meg az ellenőrzési kritériumokat –, illetve, hogy a munkafeltételek tekintetében a munkáltatók egyenlő bánásmódban részesítsék a gyakornokokat és a nem gyakornokokat. Differenciálásra – például bérezésben – ugyanakkor lenne lehetőség elvégzendő feladat, felelősség és képzettség alapján.
A témában végzett legfrissebb, 2023-as Eurobarometer felmérésben a 18 és 35 éves kor közötti megkérdezettek hetvennyolc százaléka vett már részt legalább egy szakmai gyakorlaton, a leteltét követően az elhelyezkedésben való segítséget ugyanakkor kevesebben – 58 százalék – kapott. A szakmai gyakorlatért díjazást a válaszadók ötvenöt százaléka kapott, mely ugyan kevésnek tűnhet, ám így is tizenöt százalékpontos növekedést lehet megfigyelni 2013-hoz képest.
Az Európai Bizottság most ezeken is javítani kíván, a szakmai gyakorlatok minőségének és a munkakörülmények javításával pedig hozzájárulhatnak a polgárok készségeinek fejlesztéséhez, valamint a munkanélküliek számának csökkentéséhez is.”
Forrás:
Uniós kezdeményezés a minőségi szakmai gyakorlatokért; Kalas Vivien; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. március 27.
