„A hírközlés legfontosabb kérdése napjainkban az adat iránti nagy igény, ami minden típusú hírközlési szolgáltatási hálózatra és az arról való gondolkodásra is kihat – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hírközlési elnökhelyettese Győrben.
Lapsánszky András a Széchenyi István Egyetemen a távközlési világnap alkalmából rendezett konferencián kiemelte, hogy az óriási adatigény az űrtávközlésre is kihat. A műholdas távközlés szerepe nagymértékben előtérbe került, mert a földi hálózatok fejlesztése nem biztos, hogy tudja minden szempontból garantálni azt a szolgáltatásra való igényt, amit a társadalom megfogalmaz a hírközléssel szemben – mondta. A műholdas hálózatokat és szolgáltatásokat jelenleg kiegészítésként alkalmazzák, de egyre nagyobb szükség lesz rájuk – fűzte hozzá.
Lapsánszky András beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság a hírközlési hálózatok fejlődéséről kiadta a fehér könyvet, aminek egyik legfontosabb pontja az, hogy a hírközlési hálózatokat optikává kell fejleszteni annak érdekében, hogy az Európai Unió (EU) versenyképessége megmaradjon. A hálózatfejlesztés viszont nagy hatással van a szabályozáson túl az EU hírközléspolitikájára is. A dokumentum „komolyan feszegeti”, hogy a hírközlésnek bizonyos tagállami széttagoltságát érdemes lenne markánsabban uniós szintre vinni.
Másik fontos pontja azt taglalja, hogy a frekvencia gazdálkodást – amellyel a tagállamok jelenleg önállóan, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union – ITU) segítségével gazdálkodnak – is érdemes lenne uniós szintre emelni – mondta, hozzátéve, hogy a fehér könyv szerint ez szintén arra adna lehetőséget, hogy az EU megőrizze versenyképességét az Amerikai Egyesült Államokkal és a Távol-Kelettel szemben. Harmadik pontja arra tér ki, hogy a hírközlés piaci versenyébe történő tagállami beavatkozás és unió szabályozás megfelelő-e továbbra is. Lapsánszky András kiemelte: a magyar hírközlési piacon jól működő piaci struktúra van, szolgáltatói szinten nem jellemzők a jogsértések, a szereplők tekintettel vannak a fogyasztókra.
Horváth Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja köszöntőjében elmondta, hogy a távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői aláírták az ITU létrehozásáról szóló alapító okmányt, amelyhez Magyarország 1866-ban csatlakozott, szintén alapító tagként. ”
Forrás:
A hírközlés legfontosabb kérdése napjainkban az adat iránti nagy igény; SG.hu; 2024. május 16.
Lásd még:
Az Európai Bizottság új kezdeményezései a jövő digitális infrastruktúrájáért; eGov Hírlevél; 2024. február 25.
