„A digitális technológiára gyakran tekintenek csodafegyverként. Az innovációhoz és számos globális kihívás kezeléséhez elengedhetetlen eszközként hivatkoznak rá, pedig az igazság ennél jóval összetettebb. Az új digitális technológiák mellett érvelők időnként ezt a nélkülözhetetlennek beállított narratívát használják fel nagyvállalati és politikai terveik terjesztésére, valamint a gazdasági és politikai hatalom megszilárdítására. Pedig a technológiák alkalmazása nem következmények nélküli. Fejlesztésük, értékesítésük és használatuk elválaszthatatlanul összefonódik különféle gazdasági és politikai érdekekkel, kulturális hatásokkal, ismeretekkel és emberi kapcsolatokkal. Ezt látjuk most a mezőgazdaságban is, ahol a biodigitális technológiák az európai (és a világ más területein élő) gazdák számára alapvető erőforrásokká válnak, és befolyásolják a gazdálkodással kapcsolatos kulcsfontosságú döntéseiket. Eközben azonban kulcsfontosságú dolgok veszhetnek el: fennáll a kockázata annak, hogy a gazdálkodói autonómia, a paraszti gazdálkodás és az agroökológia értékes ismeretei törlődnek a leegyszerűsített, adatvezérelt folyamatok előtérbe kerülése miatt.
A rendezvényen többek között az alábbi kérdéseket jártuk körül:
- Miként erősíti meg pozícióit a Big Tech az agráriumban, hol vannak súrlódási pontok az új digitális technológiák és az európai paraszti autonómia, illetve az agroökológiai gyakorlatok között Európában?
- Milyen hatást gyakorolnak a digitális technológiák a paraszti gazdálkodásra, beleértve az adatok aggregációját, valamint a paraszti tudás és autonómia csapdába ejtését és aláásását?
- Milyen lehetséges stratégiákkal és módszerekkel állhatunk ellen kreatív módon a paraszti gazdálkodás és az élelmezési rendszerek óriáscégek által vezérelt digitalizációjának?
- Az adatok és a digitális technológiák fejleszthetik-e a gazdák ismereteit, innovatív megoldásait és a tapasztalatokon nyugvó döntéshozatali mechanizmusokat? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?
- Milyen jogi keretekre van szükség a gazdák, az őslakos népek, az élelmiszeripari dolgozók és más, vidéki területeken tevékenykedő emberek jogainak garantálásához, beleértve tudás- és innovációs rendszereiket, valamint technológiai önrendelkezésük biztosítását?
Az elhangzott előadások anyagai letölthetőek:
- Fidrich Róbert, programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége:
A Távirányítás és paraszti intelligencia – Az automatizált döntésekről, a hagyományos ismeretek eltűnéséről és a tudás mibenlétének változásáról c. kiadvány főbb megállapításainak ismertetése- Podmaniczky László, ny. egyetemi docens, agrár-környezetgazdálkodási szakértő:
Áldás vagy átok? Gondolatok a mezőgazdaság digitalizációjáról- Pusztai Péter, tanszékvezető, egyetemi docens, MATE Agroökológiai és Ökológiai Gazdálkodási Tanszék:
Digitalizált mezőgazdaság – kérdések, kockázatok, előnyökA témához kapcsolódó ajánlott irodalom:
- A gazdálkodás jövője – Adatóriásoktól a gazdák erejéig — Innovációk, amelyekre szükségünk van a fenntartható élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerekhez; Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), Föld Barátai Magyarország;; 2020 (PDF)
- Távirányítás és paraszti intelligencia – Az automatizált döntésekről, a hagyományos ismeretek eltűnéséről és a tudás mibenlétének változásáról; Mute Schimpf, Philip Seufert, Barbara Van Dyck; Magyar Természetvédők Szövetsége, Föld Barátai Európa, FIAN International, Coventry Egyetem, Agroökológiai, Vízgazdálkodási és Rezilienciakutató Központ; 2023. június (PDF)
”
Forrás:
Digitális mezőgazdaság vs. élelem-önrendelkezés konferencia előadásai; Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ); 2024. június 13.
