„A Tanács a ma elfogadott általános megközelítésben célként tűzi ki a talajmonitoring kötelezővé tételét, vezérelveket nyújt a fenntartható talajműveléshez, és foglalkozik az olyan helyzetekkel, amelyekben a talajszennyezés elfogadhatatlan egészségügyi és környezeti kockázatokkal jár.
Az egészséges talajok jelentik az általunk fogyasztott élelmiszerek 95%-ának az alapját, a világ biológiai sokfélesége több mint 25%-ának otthonát, valamint bolygónk legnagyobb szárazföldi széntárolóját. A talaj ugyanakkor korlátozott erőforrás, és az EU-ban található talajok 60%-a nincs jó állapotban.
„Bolygónk lakosai és ökoszisztémái a talajtól mint élelmiszer- és tisztavíz-forrástól, valamint élőhelytől függnek. Ezt a nem megújuló erőforrást azonban védeni kell és helyre kell állítani. A mai napon fontos lépést teszünk a talajok egészséges állapotának az Unióban 2050-ig történő megvalósítása felé.” – Alain Maron, Brüsszel-Főváros Régió kormányának környezetvédelmi és energiaügyi, valamint a klímasemleges gazdaságra való átállásért és a részvételi demokráciáért felelős minisztere
Átfogó monitoringkeret
A tagállamok – a Bizottság támogatásával – először monitorozni, majd értékelni fogják a területükhöz tartozó valamennyi talaj egészségét, hogy ennek nyomán a hatóságok és a földtulajdonosok Unió-szerte fenntartható talajművelési gyakorlatokat vezethessenek be és egyéb megfelelő intézkedéseket hozhassanak. A tagállamok közös uniós módszertan alapján fogják megállapítani a monitoringhoz tartozó mintavételi pontokat.
Az általános megközelítés a talajmérések tekintetében további rugalmasságot kínál, beleértve a meglévő adat- és monitoringrendszerek használatának lehetőségét is. A szöveg emellett – a talajmérések összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében – a talajmintákat elemző laboratóriumokra vonatkozó minőségi minimumkövetelmények meghatározására is kitér.
A talajegészség értékelése
Az általános megközelítésben a Tanács a bizottsági javaslatéval megegyező ambíciót fogalmaz meg a talajegészség értékelésével kapcsolatban, megtartva a talajdeszkriptorok (fizikai, kémiai és biológiai jellemzők) koncepcióját. A helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás érdekében a Tanácsban egy rugalmasabb kettős értékrendszerről állapodtak meg a talajegészség értékelése tekintetében:
- a hosszú távú célkitűzéseket tükröző, uniós szintű, nem kötelező erejű fenntartható célértékek
- minden egyes talajdeszkriptorra vonatkozóan tagállami szinten meghatározott beavatkozási határértékek, az egészséges talajállapothoz vezető intézkedések rangsorolásának és fokozatos végrehajtásának lehetővé tétele érdekében
Fenntartható talajművelés
Az általános megközelítésben előirányzottak szerint a tagállamok az irányelv hatálybalépésétől számított öt éven belül fenntartható talajművelési gyakorlatokat határoznának meg az irányelvben megállapított fenntartható talajművelési vezérelvek figyelembevételével.
A területkivonás mérséklése
A további földterület kivonásának 2050-ig történő megállítására vonatkozó hosszú távú célkitűzés fenntartása mellett az általános megközelítés a talajfedés és a talajpusztítás kezelésére összpontosít, mivel ezek a területkivonás legláthatóbb, legnagyobb hatással járó és legkönnyebben monitorozható aspektusai.
A szöveg előirányozza a mérséklési elvek figyelembevételét a tagállamok területrendezési terveiben, amely elvek kellőképpen rugalmasak ahhoz, hogy tiszteletben tartsák a tagállamok területrendezéssel kapcsolatos döntéseit, beleértve a lakhatással és az energetikai átmenettel kapcsolatos intézkedéseket is.
Szennyezett területek
A javasolt irányelv értelmében a tagállamoknak valamennyi potenciálisan szennyezett területüket azonosítaniuk kellene, majd nyilvántartásban kellene őket venniük.
Az általános megközelítés kockázatalapú és lépcsőzetes megközelítést vezet be. Ennek révén tagállamok számára lehetővé válna az intézkedések rangsorolása a potenciális kockázatok, a társadalmi-gazdasági környezet, valamint az aktuális és a tervezett földhasználat figyelembevételével. A potenciálisan szennyezett területek azonosításának segítése érdekében a miniszterek megállapodtak a potenciálisan szennyező tevékenységek nemzeti jegyzékeinek létrehozásáról.
A szennyezett területeket az azonosításukat követően meg fogják vizsgálni, és kezelni fognak minden olyan kockázatot, amely az emberi egészségre és a környezetre elfogadhatatlan kockázatot jelent.
A következő lépések
A Tanács által elfogadott általános megközelítés lehetővé fogja tenni, hogy a Tanács soros elnöksége a szöveg végső formájára vonatkozóan megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. A tárgyalások várhatóan a következő jogalkotási ciklus alatt kezdődnek.
Háttér
A Bizottság által 2021-ben előterjesztett uniós talajstratégia szerint az EU talajainak riasztó állapota elsősorban a célzott uniós jogszabály hiányának tudható be. Annak érdekében, hogy a talaj ugyanolyan szintű védelemben részesüljön, mint amely az Unióban a vízzel, a tengeri környezettel és a levegővel kapcsolatban már létezik, a Bizottság 2023. július 5-én benyújtotta a talajmonitoringról szóló irányelvjavaslatot.
A javasolt irányelv legvégső törekvésként megfogalmazott célkitűzése az, hogy – az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzésével összhangban – 2050-re valamennyi talaj egészséges állapotban legyen. A javasolt irányelv emellett az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének teljesítéséhez is hozzájárul.
- A talajmonitoringról szóló jogszabályra vonatkozó általános megközelítés
- A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia
- Ülések
”
Forrás:
A talajmonitoringról szóló jogszabály: az EU úton van a talajok egészséges állapotának 2050-ig történő elérése felé; Európai Unió Tanácsa; 204. június 17.
