„A csoport felértékelődését támasztja alá az ENSZ főtitkárának részvétele is.
Tegnap zárult le a tizenhatodik BRICS-csúcstalálkozó, amelyet idén Oroszországban, Kazanyban rendeztek meg. A csúcstalálkozó keddi megnyitóján a világ több vezetője is részt vett, így a BRICS-tagországok vezetői közük Hszi Csin-ping kínai elnök vagy Narendra Modi indiai miniszterelnök is. Az elnökség tagjai közül Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök volt jelen, Brazíliát Luiz Inácio Lula da Silva elnök sérülése miatt most a külügyminiszter képviselte.
A csúcstalálkozón mintegy 30 ország képviseltette magát különböző szinteken, így Mohamed bin Zayed Al Nahyan, az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Maszúd Peszkian iráni elnök, Abdel Fattah el-Szíszi egyiptomi elnök és Abiy Ahmed etióp miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnök is jelen voltak. Meghívott vendégként számos más ország is képviseltette magát, így Azerbajdzsán, Bahrein, Banglades, Bolívia, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság, Fehéroroszország, Indonézia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kongó, Kuba, Laosz, Malajzia, Mauritánia, Mongólia, Nicaragua, Örményország, Srí Lanka, Palesztina, Szerbia, Tádzsikisztán, Thaiföld, Türkmenisztán, Üzbegisztán, valamint Venezuela.
A nemzetközi közösség számára meglepő módon az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres is részt vett a csúcstalálkozón, mi több, a házigazda szerepét betöltő Putin elnökkel kétoldalú tárgyalásokat folytatott. Az ENSZ főtitkárának részvételét Ukrajna és politikai partnerei, így például Litvánia külügyminisztere is élesen bírálták, illetve „elfogadhatatlannak” tartották. Az EU-tagjelölti státuszában mintegy két évtizede megrekedt Törökország kazanyi részvételéről egy bizottsági szóvivő elmondta, az unió elvárja a tagjelölt államoktól, hogy tartsák tiszteletben a kötelezettségvállalásokat és igazodjanak az EU külpolitikai- és biztonsági téren hozott döntéseihez.
A rendezvény során elfogadták a Kazanyi nyilatkozatot, amelyben a tagállamok több, mint 130 pontban foglalták össze politikai állásfoglalásaikat a legkülönbözőbb területeken, amelyek többségét három nagy csoportba lehet sorolni.
Egyrészt a nyilatkozatban fontos szerepet kaptak a jelenlegi nemzetközi szervezetek és rezsimek, valamint az azokban többnyire domináns szerepet játszó fejlett gazdaságokkal való kapcsolatok. A BRICS-tagállamok ezek a fórumon is kifejezték, hogy a Bretton Woods-i intézmények, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezetének átfogó reformját, így a Biztonsági Tanács reformját szeretnék elérni, beleértve a legkevésbé fejlett országok nagyobb képviseletét a vezető pozíciókban. A 2023-as Johannesburg II. nyilatkozatra hivatkozva felszólítják a fejlett országokat, hogy tartsák tiszteletben a fejlesztés finanszírozása iránti elkötelezettségüket, és működjenek együtt a fejlődő országokkal a fejlesztés különböző területein, beleértve az adózást, az adósságot, a kereskedelmet, a hivatalos fejlesztési támogatást, a technológiaátadást és a nemzetközi pénzügyi struktúra reformját. Továbbá elutasítják az egyoldalú, büntető és diszkriminatív protekcionista intézkedéseket, amelyek a megfogalmazók szerint nincsenek összhangban a nemzetközi joggal és a COP28-on elhangzott felhívással, amely szerint kerülni kell az éghajlat vagy a környezetvédelem alapján hozott egyoldalú kereskedelmi intézkedéseket.
Egy második tömbbe a nemzetközi katonai konfliktusok és terrorizmust érintő meglátásaikat lehet sorolni. Mindennemű terrorizmust, így a kibertérben elkövetettet is szigorúan elítélik, akárcsak a különböző bandaháborúkat és az emberi jogok súlyos megsértését. A nyilatkozatban Ukrajnáról egyetlen alkalommal esett szó, némileg homályosan fogalmazva szorgalmazzák a konfliktusok diplomáciai úton való rendezését. Ezzel ellentétben több esetben is élesen elítélik Izrael cselekményeit.
Végezetül a nyilatkozat a BRICS-tagállamok közös terveit tartalmazza, amely elsősorban a tagállamok gazdasági és társadalmi fejlődését tűzik ki célul. Felismerve, hogy országaik az ásványkincsek széles skálájából jelentős lelőhelyekkel rendelkeznek, létrehozzák a BRICS Földtani Platformot. Ehhez kapcsolóan támogatják a nyers gyémántok kereskedelmét szabályozó Kimberley-folyamatot, de kialakítanak informális együttműködési platformot is, amelynek célja a nemesfémek BRICS-országokon belüli forgalmának növelése. Hangsúlyozzák, hogy a rugalmas ellátási láncok és az akadálytalan mezőgazdasági kereskedelem a hazai termeléssel együtt döntő fontosságú az élelmezésbiztonság és a megélhetés biztosítása szempontjából, különösen az alacsony jövedelmű vagy erőforráshiányos gazdálkodók, valamint a nettó élelmiszerimportőr fejlődő országok számára. Ennek megfelelően az orosz fél kezdeményezésére létrehozzák a BRICS-országokon belül gabonakereskedelmi platformot. Ezeken túlmenően elindult a BRICS közegészségügyi intézetek hálózata; a tudományos, technológiai, technológiai és innovációs politika fejlesztésére, valamint a fiatal tudósok és innovátorok támogatása érdekében fejlesztik a BRICS Egyetemi Hálózatot. Az új ipari forradalom kapcsán létrehozzák az Innovációs Központot, amely rendezvényeket szervez, a BRICS Startup Fórum pedig az innováció és a gazdasági növekedés előmozdításában döntő szerepet játszó startupokat patronálja. Végül, de nem utolsósorban a támogatják a BRICS Női Üzleti Szövetség a női vállalkozói szellem előmozdítása érdekében tett intézkedéseit, valamint regionális irodák megnyitását.
Az esemény megosztotta a nemzetközi közvéleményt, ahogyan a szándéknyilatkozatban foglaltak is. Bár Putyin elnök ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki és országa jelenleg a legsúlyosabban szankcionált állam, az elszigetelésére tett kísérletek mégsem voltak különösebben sikeresek. A felemelkedő Globális Dél országai nem különösebben ítélték el cselekményeit és az Oroszország által szervezett rendezvényen szép számban és magas rangon képviseltették magukat. Úgy tűnik, hogy a számos köztük lévő ellentét és konfliktus ellenére egy dolog szorosan összeköti őket – alternatívát keresnek a jelenleg még unipolárisnak érzett és fejlett országok által dominált nemzetközi gazdasági, pénzügyi és politikai rezsim helyett.”
Forrás:
BRICS-csúcstalálkozó Oroszországban; Máthé Réka Zsuzsánna; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. október 25.
Lásd még:
Russian 2024 BRICS Chairmanship; The Ministry of Foreign Affairs of the Russian Federation
Kazan Declaration. Strengthening Multilateralism for Just Global Development and Security; Президент России; 2024. október 23.
English Translation of Prime Minister’s Remarks at the Closed Plenary of the 16th BRICS Summit; Government of India, Ministry of External Affairs; 2024. október 23.
Embracing a Broader View and Cutting Through the Fog of Challenges to Advance High-Quality Development of Greater BRICS Cooperation; Ministry of Foreign Affairs of the People’s Republic of China; 2024. október 23. (Hszi Csin-ping beszéde)
