„Össze kell szedjük magunkat, mert a digitális egészségügyben hihetetlen nagy adatvagyonnal rendelkezünk, de ezeket nem tudjuk még jól gyűjteni, az adatvagyontól az alkalmazásvagyon irányába kell elmozdulni Magyarországnak, mondta Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja, a Harvard Egyetem tudományos munkatársa a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.
Példaként említette, hogy úgy kell tekinteni az adatra, mint az olajra, nekünk nem a nyersolajjal kell kereskedni, hanem benzinkút hálózatot kell létrehoznunk. Hozzátette: a rendszerképességi narratívát kellene erősíteni Magyarországnak is. Gond, hogy a szabályozás 19-dik századi, ami nem találkozik a 21-dik századi matekkal, fogalmazott a szakember.
Az adatokat akcióba kell hozni
Kiemelte: hamarosan kormányhatározatok és a jogalkotás mentén eldől, hogy milyen irányba megy az egészségügyi adatvagyon hajója Magyarországon.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatait (EESZT) nagyon sokan irigylik Magyarországtól, a rendszer létrehozása több mint 21 milliárd forintba került, mondta Szócska Miklós. Jelenleg komoly adatlábnyomokkal rendelkezünk, példaként említette, hogy már 24 kórház tölt adatokat a vastagbélrákos betegek szövetmintából és a Debreceni Egyetemmel pedig arról tárgyalnak, hogy a méhnyakrákos betegek adatait is kezdjék egy strukturáltan gyűjteni és kerüljön fel az adatfelhőbe. El kell érni azt az állapotot, hogy egy adatlábnyomból betegutat optimatizáljunk – tette hozzá Szócska Miklós.
Fontos, hogy jelzési és előrejelzési képessége legyen az egészségügynek. Például a háziorvosoknál jelenjen meg egy figyelmeztetés, hogy a körzetébe tartozó betegnek milyen szűrővizsgálaton kellene részt vennie, vagy, hogy melyik védőoltásra lenne szüksége. Esetleg azt is lássa a háziorvos, hogy a betege nem váltotta ki a gyógyszerét, amit esetleg a magas vérnyomására írt fel.
Szólt arról is, hogy a mesterséges intelligencia (AI) segítségével már 100 millió pdf-ben feltöltött laborleletből 60 milliót lefordított, és már keresést is eszközölhetnek a leletekben az orvosok. Korábban ezekben a pdf-dokumentumokban nem tudtak keresést indítani a szakemberek.
Felhívta a figyelmet az adatguru arra is, hogy elképesztő, hogy milyen lehetőségeink vannak az egységes adatplatformok segítségével, de a sebességre és az agilitásra van szükség, mert különben adatgyarmatok leszünk.
A gyógyszergyártóknak alapvetően anonimizált betegadatokra van szükségük, és fontos, hogy trendeket is láthassanak, mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke a konferencián egy kerekasztal beszélgetés keretében. Mindenkinek közös érdeke, hogy úgy tudják ezeket az adatokat felhasználni, hogy biztonságosak legyenek, mind a betegek és az állam számára is, és hasznosíthatóak legyenek a gyógyszercégek számára azért, hogy betegeket tudjanak gyógyítani – emelte ki Szalóki Katalin. A gyógyszeripari szereplőknek azért érdeke, hogy az egészségügyi rendszer hatékonyan működjön, mert akkor oda megy a pénz, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Megszületett az uniós szabályozás
Az idén márciusban elfogadott európai egészségügyi adattérrel kapcsolatban Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium főosztályvezetője kiemelte, nagyon sok feladat vár Magyarországra, négy évünk van arra, hogy a jogszabályi kereteket megteremtsük.
Az uniós szabályozásról Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinet szakdiplomatája is beszélt a konferenciáján. Azt mondta az uniós szabályozásról, hogy a tagállamok számára 28 végrehajtási rendelet jelent, az országoknak ki kell építeni az adattérhez szükséges infrastruktúrákat, erről itt írtunk bővebben.
Az európai egészségügyi adattérről szóló rendelet célja, hogy közös keretrendszert hozzon létre az elektronikus egészségügyi adatok felhasználására és cseréjére az egész EU-ban.
Az adattér segítségével az egyének könnyebben hozzáférhetnek a személyes elektronikus egészségügyi adataikhoz és nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak felettük; a jogszabály egyúttal lehetővé teszi bizonyos adatok további felhasználását, amennyiben erre közérdekből, szakpolitikai intézkedések vagy döntéshozatal céljából, illetve tudományos kutatási célból van szükség.
Az uniós szabályozás olyan, az egészségüggyel kapcsolatos adatkörnyezet kialakítását teszi lehetővé, amely támogatja a digitális egészségügyi szolgáltatások és termékek egységes piacát. Emellett a rendelet létrehozza az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek harmonizált jogi és műszaki keretét, előmozdítva az interoperabilitást, az innovációt és a belső piac zavartalan működését.
Párbeszédre és bizalomra van szükség
Az adatok tisztaságára, minőségére folyamatosan figyelni kell, ennek része, hogy az akkreditációs tevékenységet szigorítani kell, mondta Szőllőssy Gyula, az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ adatmenedzsment igazgatója.
A klinikummal az ellátókkal párbeszédet kell kialakítani a beteg szempontjából, hívta fel a figyelmet Egyed Bálint, a Semmelweis Egyetem gyermekonkológusa. Mindenki minőségi betegellátást akar megvalósítani, a cél, hogy még biztonságosabb legyen az ellátórendszer. Óriási jelenleg a szakadék az orvosok és a fejlesztő informatikusok között, utalt azokra az ápolástámogató rendszerekre (ÁTR), amiket a fekvőbeteg osztályokon használnak majd a kórházak, ápolók és az orvosok is.”
Forrás:
Megszólalt az adatguru: hamarosan eldől, merre halad a magyar egészségügy hajója; Koncsek Rita; Economx; 2025. május 11.
