„Az Európai Bizottság ma javaslatot tett az európai klímarendelet módosítására. A módosítás 2040-re a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1990-es szinthez viszonyított 90%-os csökkentésére irányuló uniós éghajlat-politikai célt határoz meg, a 2024–2029-es időszakra vonatkozó bizottsági politikai iránymutatásban foglaltaknak megfelelően. Ez kiszámíthatóságot biztosít a befektetőknek, elősegíti az innovációt, megerősíti az európai vállalkozások ipari vezető szerepét, és javítja Európa energiabiztonságát. Az e héten közzétett legutóbbi Eurobarométer felmérés azt mutatta, hogy a polgárok határozottan támogatják az uniós éghajlat-politikai fellépést, ami erős felhatalmazást jelent arra, hogy tartsuk a tiszta energiára való átállásra vonatkozó uniós ütemtervet. Az EU jó úton halad afelé, hogy teljesítse a 2030-ra kitűzött 55%-os célt. A mai javaslat arra az EU számára eddig is kötelező jogi erejű célkitűzésre épül, amely szerint 2030-ig legalább 55%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és pragmatikusabb és rugalmasabb módot vázol fel a cél elérésére, hogy 2050-re az európai gazdaság dekarbonizálttá váljon.
Az uniós versenyképességi iránytűvel, a tisztaipar-megállapodással és a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervvel összhangban a 2040-re javasolt éghajlat-politikai cél teljes mértékben figyelembe veszi a jelenlegi gazdasági, biztonsági és geopolitikai környezetet, és biztosítja a befektetők és a vállalkozások számára az EU tiszta energiára való átállásához szükséges kiszámíthatóságot és stabilitást. Azáltal, hogy kitart a dekarbonizációs folyamat mellett, az EU ösztönözni fogja az innovációba történő befektetéseket, több munkahelyet teremt, fellendíti a növekedést, fokozza az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciánkat, és energiafüggetlenebbé válik.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így fogalmazott: „Ahogy az európai polgárok egyre inkább érzik az éghajlatváltozás hatását, elvárják, hogy Európa cselekedjen. Az ipar és a befektetők azt várják tőlünk, hogy kiszámítható irányvonalat határozzunk meg. Ma megmutatjuk, hogy szilárdan kiállunk az európai gazdaság 2050-ig történő dekarbonizációja iránti elkötelezettségünk mellett. A cél egyértelmű, az irány pedig pragmatikus és reális.”
A mai javaslat egy alapos hatásvizsgálaton, valamint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület és az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület szakvéleményén alapul. Az elfogadást a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, az érdekelt felekkel, a civil társadalommal és a polgárokkal folytatott érdemi együttműködés előzte meg, amelyet a célértékre vonatkozó bizottsági ajánlás indított el 2024 februárjában.
E konzultációk alapján a javaslat meghatározza a 2040-es cél elérésének a múltban alkalmazottól eltérő módját. Ennek egyik központi elemét képezik azon rugalmassági mechanizmusok, amelyeket a Bizottság figyelembe fog venni a 2040-re kitűzött éghajlat-politikai cél eléréséhez szükséges jövőbeli jogalkotási eszközök kidolgozása során. Ezek közé tartozik a kiváló minőségű nemzetközi kreditek korlátozott szerepe 2036-tól kezdődően, a belföldi tartós szén-dioxid-eltávolítás alkalmazása az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (EU ETS), valamint az ágazatok közötti fokozott rugalmasság a célok költséghatékony és társadalmilag méltányos módon történő elérésének elősegítése érdekében. Mindez konkrétan lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a hulladékból és a közlekedésből származó kibocsátások csökkentése terén elérhető túlteljesítéssel kompenzálják a nehézségekkel küzdő földhasználati ágazat elmaradását.
A Bizottság javaslata hangsúlyozza, hogy a szóban forgó 90%-os cél elérésének támogatása érdekében mielőbb meg kell teremteni a megfelelő előfeltételeket, és meg kell szilárdítani azokat. Ezek közé tartozik a versenyképes európai ipar, a „senkit sem hagyunk hátra” elvet érvényesítő méltányos átállás, valamint a nemzetközi partnereinkéivel egyenlő versenyfeltételek biztosítása.
Emellett a javaslat egyértelmű keretet határoz meg a 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai jogszabályok tekintetében. Figyelembe kell venni a nemzeti sajátosságokat. Irányadó elv lesz a költséghatékonyság, az egyszerűség és a hatékonyság, valamint a technológiasemlegesség és a mindenki számára méltányos és igazságos átmenet biztosítása.
A tisztaipar-megállapodás megvalósítása a 2040-re kitűzött éghajlat-politikai cél érdekében
A Bizottság a mai napon – mindössze néhány hónappal annak előterjesztése után – közleményt tett közzé a tisztaipar-megállapodásra vonatkozó első javaslatok megvalósításáról. Mivel a versenyképesség és a dekarbonizáció biztosítására irányuló uniós iránytű együtt jár, végrehajtásuk kulcsfontosságú a 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai cél eléréséhez. A mai közlemény áttekintést nyújt a végrehajtott intézkedések első csoportjáról, az elért eredményekről és a még hátralévő intézkedésekről.
Az egyik legfontosabb eredmény a tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete, amelyet a múlt héten fogadtak el a tiszta energiára való átállásra irányuló beruházások további támogatása érdekében. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egyszerűsítéséről is megállapodás született, amely az importőrök 90%-át mentesíti a CBAM-szabályok alól, ezáltal csökkentve a bürokráciát és biztosítva a zökkenőmentes végrehajtást. Ez az egyszerűsítés az első lépés a CBAM év végi általánosabb felülvizsgálata előtt, amelyet a mechanizmus megerősítésére irányuló jogalkotási javaslatok kísérnek. A mai közlemény felvázolja a Bizottság arra vonatkozó elemzésének eredményeit, hogy miként lehet megoldást találni az exporttal összefüggő kibocsátásáthelyezésre.
Az állami támogatási keretet és a mai közleményt kiegészítve a Bizottság kiadta az adókedvezményekről szóló ajánlását is, hogy ösztönözze a tiszta technológiákba és az ipar dekarbonizációjába történő befektetéseket olyan intézkedések révén, mint a gyorsított értékcsökkenési leírás és az adójóváírás. Emellett ajánlást és iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat terjesztett elő a megújuló energiaforrásokra vonatkozó új uniós szabályok alkalmazásának optimalizálásáról, amelynek célja a megújuló energiaforrások körének bővítése és az energiaköltségek csökkentése.
A megfizethető energiára vonatkozó intézkedések a hálózati alkatrészek gyártásának növelése és a villamosenergia-vásárlási megállapodások támogatása érdekében, a hamarosan megvalósuló ipari dekarbonizációs bank kísérleti projektje, a vegyipari cselekvési terv és az érdekelt felekkel folytatott ágazati párbeszédek azon intézkedések közé tartoznak, amelyek hozzájárulnak a tisztaipar-megállapodás megvalósításához. A következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok várhatóan még ebben a hónapban meghatározzák azt is, hogy a jövőbeli uniós költségvetés hogyan fogja támogatni a tiszta energiára való átállást.
A 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai cél meghatározása a nemzetközi éghajlat-politikai kötelezettségvállalások teljesítése érdekében
A javasolt 90%-os céllal az EU a nemzetközi közösségnek is jelzést küld: kitart az éghajlatváltozással kapcsolatos irányvonal mellett, teljesíteni fogja a Párizsi Megállapodásban vállaltakat, és továbbra is együtt fog működni a partnerországokkal a globális kibocsátások csökkentése érdekében.
Az ENSZ novemberben a brazíliai Belémben tartandó éghajlatváltozási konferenciáját (COP30) megelőzően a Bizottság együtt fog működni a Tanács elnökségével az EU nemzetileg meghatározott hozzájárulásáról szóló közlemény véglegesítése érdekében.
A következő lépések
A 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célt meghatározó bizottsági javaslatot a rendes jogalkotási eljárás keretében történő megvitatás és elfogadás céljából benyújtják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
A jövőben elfogadandó uniós éghajlat-politikai cél egyúttal referenciaértékként szolgál majd a 2030 utáni uniós szakpolitikai kerethez, amelyet ezt követően fognak kidolgozni.
Háttér-információk
A 2021 júliusában hatályba lépett európai klímarendelet jogi erőre emelte az EU azon kötelezettségvállalását, hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet, valamint meghatározott egy köztes célértéket, amely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az elfogadott dekarbonizációs célkitűzések elérése érdekében az EU azóta elfogadta az „Irány az 55%!” elnevezésű, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó jogszabálycsomagot, és annak az uniós tagállamok általi végrehajtása – amely elengedhetetlen a 2040-es célok eléréséhez – folyamatban van. A nemzeti energia- és klímatervek május 28-án kiadott bizottsági értékelése azt mutatta, hogy az EU együttesen teljesíti a 2030-ra kitűzött 55%-os ÜHG-kibocsátáscsökkentési célt.
A klímarendelet jogilag előírja, hogy meg kell határozni egy 2040-re teljesítendő, köztes éghajlat-politikai célértéket a klímasemlegesség felé vezető úton – erre a javaslatra a Párizsi Megállapodás 2023 decemberében elvégzett első globális értékelését követő hat hónapon belül van szükség.
További információk
Javaslat a 2040-re vonatkozó uniós éghajlat-politikai célra
Bizottsági szolgálati munkadokumentum
Európai klímarendelet – szakpolitikai oldal
A 2040-es uniós éghajlat-politikai célértékre vonatkozó bizottsági ajánlás
A 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célértékről szóló nyilvános konzultáció
A 2040-re kitűzött éghajlat-politikai célról szóló hatásvizsgálat
A 2040-re kitűzött éghajlat-politikai cél – szakpolitikai oldal
Idézet(ek)
„Ahogy az európai polgárok egyre inkább érzik az éghajlatváltozás hatását, elvárják, hogy Európa cselekedjen. Az ipar és a befektetők azt várják tőlünk, hogy kiszámítható irányvonalat határozzunk meg. Ma megmutatjuk, hogy szilárdan kiállunk az európai gazdaság 2050-ig történő dekarbonizációja iránti elkötelezettségünk mellett. A cél egyértelmű, az irány pedig pragmatikus és reális.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
„A 90%-os éghajlat-politikai célról szóló megállapodás egyértelmű iránymutatással szolgál a jövőbeli intézkedéseinkhez. Ezáltal eleget teszünk az éghajlat-politikai fellépést továbbra is határozottan támogató európai polgárok elvárásainak. Ezért döntöttünk ma úgy, hogy kitartunk éghajlat-politikánk mellett, mivel az kulcsfontosságú más – például az emberek és a vállalkozások biztonságával és jólétével kapcsolatos – társadalmi és gazdaságpolitikai célok eléréséhez. Nem választunk a gazdaság és a zöld menetrend között, hanem a kettőt egyszerre választjuk. Európa újfent megerősíti elkötelezettségét a méltányos, ambiciózus és versenyképes zöld átállás mellett.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök
„A 2040-re kitűzött célunkkal továbbra is kitartunk a tiszta átállás mellett. Tudjuk, hogy miért tesszük ezt: gazdasági, biztonsági és geopolitikai okokból. És azt is tudjuk, hogy mi kell a sikerhez: erős támogató környezet, a tisztaipar-megállapodás és három hatásos rugalmassági mechanizmus. Célunk egyértelmű irányt mutat az iparnak és a tagállamoknak, támogatja beruházási terveiket, ugyanakkor biztosítja, hogy Európa továbbra is a legjobb úton haladjon a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése felé. Ez kedvező lesz az uniós polgárok és vállalkozások számára, valamint globális versenyképességünk szempontjából. Emellett fontos eszköze az EU nemzetközi diplomáciai munkájának is, amelynek célja a kibocsátások csökkentése és a szén-dioxid-piacok fejlesztése a Párizsi Megállapodás keretében.” – Wopke Hoekstra, az éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős biztos”
Forrás:
Az európai klímarendelet új utat mutat a 2040-es célok eléréséhez; Európai Bizottság; 2025. július 2.
