„Mik azok a kvantumtechnológiák, és milyen hatással lesznek a mindennapi életre?
A kvantumtechnológiák a kvantummechanikát – a fizika azon ágát, amely azt vizsgálja, hogy az anyag és az energia hogyan viselkedik a legkisebb léptékben, például az atomokban és a részecskékben – használják fel olyan feladatok elvégzésére, amelyek a hagyományos technológiák esetében megoldhatatlanok vagy rendkívül hatástalanok. A kvantumtechnológiák fő területei közé tartozik a kvantumszámítás és szimuláció, a kvantumérzékelés és a kvantumkommunikáció.
Ezek a technológiákátalakítják és forradalmasítják a területeket a számítástechnikától, az egészségügytől, a kiberbiztonságtól és a mobilitástól az éghajlat-előrejelzésig. A kvantumszámítógépek olyan feladatokat is képesek megoldani, amelyek még a ma elérhető legerősebb nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) rendszerek számára is elérhetetlenek. A mindennapi életben a kvantumtechnológia lehetővé teheti a korai diagnózist képalkotó érzékelőkön keresztül, felgyorsíthatja a gyógyszerfejlesztést, elősegítheti az adatbiztonság és az ultrabiztonságos kommunikáció kriptográfiáját, optimalizálhatja a logisztikát és a szállítást, javíthatja a navigációs rendszereket, és korai földrengés-előrejelzést kínálhat a felszín alatti feltérképezés révén.
A kvantumtechnológia erős kettős felhasználású potenciállal rendelkezik, így létfontosságú terület a védelmi és nemzetbiztonsági alkalmazások számára.
Mi Európa jelenlegi helyzete a kvantumtechnológiák terén?
Európa globális vezető szerepet tölt be a kvantumkutatásban, koncentrálja a kvantumtehetséget, és világviszonylatban az első helyen áll a kvantumtechnológiákkal kapcsolatos tudományos publikációk számában. Emellett a globális kvantum-induló vállalkozások jelentős részének is otthont ad. Európa azonban lemaradásban van e technológia kereskedelmi hasznosítása terén.
Miért fektet be az EU a kvantumtechnológiába?
Hatalmas potenciáljuk miatt valamennyi vezető régió és számos technológiai vezető jelentős összegeket fektet be a kvantumtechnológiákba a piaci áttörések elérése, valamint a verseny- és biztonsági előnyök megszerzése érdekében.
Európa jó helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be a folyamatban lévő kvantumforradalomban. Az EU növeli beruházásait annak érdekében, hogy kiaknázza szilárd kutatási bázisát, és továbbfejlessze dinamikus induló vállalkozási ökoszisztémáját és infrastruktúráját. Ennek az erőfeszítésnek az a célja, hogy megerősítse Európa versenyképességét és biztosítsa stratégiai autonómiáját. A mostani beruházás biztosítja, hogy Európa stratégiailag át tudja alakítani tudományos kiválóságát piacvezető technológiákká.
Mi az EU kvantumra vonatkozó stratégiai jövőképe dióhéjban?
A jövőkép az, hogy Európa kvantumipari erőművé és a kvantumtechnológiák globális piacvezetőjévé váljon, építve annak tartós tudományos vezető szerepére.
Ez a jövőkép Európa meglévő erősségeit használja ki: világszínvonalú kutatás, tudományos kiválóság, dinamikus indulótőke-alap és erős közberuházási struktúra, a széttagoltság kezelése és az ipari alkalmazás előmozdítása mellett.
A stratégia öt, egymással összefüggő területen alapul:
- Kutatás és innováció: A kiválóság megszilárdítása Európa-szerte, hogy vezető szerepet töltsön be a kvantumtudományban és annak ipari átalakulásában.
- Kvantuminfrastruktúrák: Méretezhető, koordinált infrastruktúra-központok fejlesztése a gyártás, a tervezés és az alkalmazásfejlesztés támogatása érdekében.
- A kvantumökoszisztéma megerősítése: Befektetés az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokba, az ellátási láncok biztosítása és a kvantumtechnológiák iparosításának előmozdítása.
- Űr- és kettős felhasználású kvantumtechnológiák (biztonság és védelem): A biztonságos, szuverén kvantumképességek integrálása Európa űr-, biztonsági és védelmi stratégiáiba.
- Kvantumkészségek: Sokszínű, világszínvonalú munkaerő kiépítése az EU-n belüli összehangolt oktatás, képzés és tehetségmobilitás révén.
Mennyit fektetett eddig az EU a kvantumtechnológiába?
Az elmúlt öt évben már több mint 11 milliárd EUR összegű (uniós és nemzeti) közfinanszírozást kötöttek le, és csak az EU közel 2 milliárd EUR-t fektetett be kvantumtechnológiákba.
Most biztosítanunk kell, hogy még hatékonyabban koordináljuk a beruházásokat annak érdekében, hogy a kvantumtechnológiák terén a görbe élén maradjunk.
Hogyan támogatta eddig a Bizottság a kvantumökoszisztémát?
Az elmúlt években az EU és tagállamai jelentős beruházásokat hajtottak végre a kvantumtechnológiákba és az európai kvantumökoszisztémába.
A 2018-ban indított „Kvantumtechnológiák” kiemelt kezdeményezés egy nagyszabású, hosszú távú kutatási kezdeményezés, amelynek költségvetése 1 milliárd EUR, és amelyet az EU finanszíroz. Összefogja a kutatóintézeteket, az ipart és a közfinanszírozókat, hogy megszilárdítsa és kiterjessze Európa tudományos vezető szerepét és kiválóságát ezen a területen. A cél egy versenyképes európai kvantumipar beindítása, valamint Európa dinamikus és vonzó régióvá tétele az innovatív kutatás, üzleti tevékenység és beruházások számára ezen a területen.
2019 óta mind a 27 uniós tagállam aláírta az európai kvantumkommunikációs infrastruktúrára vonatkozó kezdeményezésről (EuroQCI) szóló nyilatkozatot, amelyben megállapodtak abban, hogy együttműködnek a Bizottsággal és az Európai Űrügynökséggel az egész EU-ra kiterjedő kvantumkommunikációs infrastruktúra kifejlesztésében.
2023 óta az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC Közös Vállalkozás) nyolc uniós helyszínnel írt alá tárhelyszolgáltatási megállapodástaz első európai kvantumszámítógépek elhelyezésére, amelyeket integrálni fognak az EuroHPC szuperszámítógépekkel. Ezek az élvonalbeli európai technológián alapuló új kvantumszámítógépek Csehországban, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Luxemburgban és Hollandiában lesznek megtalálhatók. A beruházás teljes összege 140 millió EUR, 50%-a az EU-ból, 50%-a pedig az EuroHPC közös vállalkozásban részt vevő 17 országból származik. Ez a nyolc kvantumszámítógép kiegészíti a szintén az EuroHPC Közös Vállalkozás keretében beszerzett két analóg kvantumszimulátort, amelyeket a franciaországi Très Grand Centre de Calcul-ban és a németországi Jülich Supercomputing Centre-ben telepítettek.
Ez a stratégia munkahelyeket és gazdasági növekedést fog teremteni?
A stratégia célja, hogy előmozdítsa az innovációt és a kvantumtechnológiák kereskedelmi hasznosítását, új piaci lehetőségeket és iparágakat teremtve. Ez a növekedés várhatóan több ezer magasan képzett munkahelyet fog teremteni, különösen a csúcstechnológia és a mérnöki tudományok területén, és ösztönözni fogja az európai mélytechnológiai ipar növekedését, amelynek globális értéke 2040-re meghaladja a 150 milliárd eurót.
Hogyan javasolja a Bizottság a kvantumberuházások vonzását?
A kvantumtechnológiákba történő beruházások vonzása és versenyképességük megőrzése érdekében a Bizottság ösztönzi mind a köz-, mind a magánfinanszírozási kezdeményezéseket. Ez magában foglalja az olyan uniós alapokból származó támogatást, mint az Európai Innovációs Tanács, a TechEU Bővítési Alap és az Európai Beruházási Bank. A Bizottság emellett elősegíti a társberuházási programokat, és garanciákat nyújt a befektetők kockázatainak csökkentésére.
A cél az, hogy megkönnyítsük az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára a finanszírozás biztosítását, a piacokhoz való hozzáférést és a tehetségek megtalálását. A Bizottság és a tagállamok által támogatott kezdeményezések közé tartoznak a következők: a vállalatok felfutásának megkönnyítése befektetési alapokon keresztül, beleértve a nyilvánosan támogatott magánalapokat is, hogy jelentős tőkét vonzzanak a kvantumtechnológiák számára; a kvantumtechnológiák iparosításának előmozdítása a kvantumcsipek gyártásának felgyorsítását célzó kísérleti gyártósorok támogatásával vagy egy Európa-szerte hozzáférhető kvantumtervezési létesítmény elindításával; a nyílt hozzáférésű kvantumtesztkörnyezetek és kompetenciaklaszterek egész Európára kiterjedő központosított hálózatának létrehozása annak érdekében, hogy az induló innovatív vállalkozások és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hozzáférjenek a tesztelési, validálási és teljesítményértékelési létesítményekhez, miközben összekapcsolják a kutatási és ipari szereplőket; a kezdeti kvantum-számítástechnikai, kommunikációs vagy érzékelő rendszerek vezető piaci felhasználójaként való működés; a kvantumfejlesztők támogatása a szellemi tulajdonra vonatkozó határozott stratégiákkal a kulcsfontosságú technológiák Európában tartása érdekében; valamint a kvantumszakértők következő generációjának képzése.
Ezen túlmenően az EU az ipari felhasználók és a pénzügyi partnerek támogatásával kvantumnagy kihívásokat fog indítani az áttörést jelentő technológiák bővítésének elősegítése érdekében.
Hogyan fogja kezelni a szakemberhiányt?
Az EU azt tervezi, hogy létrehozza a virtuális Európai Kvantumkészségek Akadémiáját, amely mester- és doktori fokozatokat kínál, valamint mobilitási programokat indít szakemberek számára. A konkrét kezdeményezések célja továbbá a meglévő szakemberek átképzése és a fiatal elmék bevonása a kvantumtechnológiába versenyek és projektek révén.
Miért fektet be a Bizottság tesztelési és kísérleti létesítményekbe?
A kvantumtechnológiák rendkívül érzékeny, műszakilag összetett és költséges rendszerekre és laboratóriumokra támaszkodnak. A legtöbb szereplő, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy önállóan építsenek vagy tartsanak fenn ilyen létesítményeket. A tesztelési létesítményekhez, a dedikált berendezésekhez és a kísérleti lehetőségekhez való hozzáférés bővítése érdekében a Quantum kiemelt kezdeményezés meglévő kísérleti létesítményeit a nyílt hozzáférésű kvantumtesztágyak egész Európára kiterjedő, központosított hálózatává alakítják át. Különösen az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k számára biztosítanak hozzáférést kvantumeszközeik teszteléséhez, validálásához és teljesítményértékeléséhez, ezáltal segítve őket a prototípusról a piacra való átállás felgyorsításában.
Miért fontos, hogy Európa beruházzon a kvantumérzékelésbe és az infrastruktúrába?
Számos területen a kvantumérzékelők már jelentősen jobb teljesítményt és pontosságot kínálnak a klasszikus megfelelőikhez képest, például a gravimetriában, a magnetometriában és az inerciális navigációban.
A Bizottság olyan páneurópai kvantumérzékelő infrastruktúrákba ruház be, amelyek összekapcsolják ezeket az érzékelőket és kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket. Ez magában foglalja a mozgó hordozókra, például drónokra vagy hajókra rögzített és szerelt kvantum graviméterek hálózatát, amelyek többek között a föld alatti és víz alatti erőforrások, a vulkáni tevékenység megfigyelésére és a Föld-megfigyelési feladatok elvégzésére szolgálnak. Ez a hálózat egy tervezett európai űr gravimetriai infrastruktúrához fog kapcsolódni, amely az űrtechnológiák támogatásával még pontosabb méréseket tesz lehetővé.
Hogyan biztosítják a kvantum-európai stratégia megfelelő végrehajtását?
Az erős és inkluzív kormányzás kulcsfontosságú a Kvantum Európa stratégia irányításához és felügyeletéhez. Először is, egy magas szintű tanácsadó testület, amely vezető európai kvantumtudósokból és elismert technológiai szakértőkből, köztük az Európai Nobel-díjasokból áll, stratégiai tanácsadást fog nyújtani a stratégiával és annak végrehajtásával kapcsolatban. Másodszor, a tagállamokkal való együttműködési keret biztosítani fogja a következetes végrehajtást mind az uniós, mind a nemzeti programokban, összehangolva az előrehaladást öt stratégiai területen, és nyomon követve a kvantumellátási láncok és kulcsfontosságú elemeik biztonságát és rezilienciáját. Végezetül a Bizottság szoros együttműködést fog fenntartani az európai kvantumközösséggel, többek között az egyetemekkel, az induló innovatív vállalkozásokkal, az iparral és az innováció képviselőivel.
Melyek a következő lépések?
A Bizottság az EuroHPC közös vállalkozás keretében végrehajtja a Quantum Europe kutatási és innovációs kezdeményezést annak érdekében, hogy strukturált együttműködést valósítson meg a tagállamokkal, összehangolja az európai erőfeszítéseket a közösen elfogadott kutatási, technológiai és innovációs menetrenddel, és közös célokat határozzon meg a koherencia biztosítása, az átfedések elkerülése és a kritikus tömeg kiépítése érdekében. A Bizottság hamarosan további kezdeményezéseket is indít, például az EuroHPC Közös Vállalkozáson keresztül a kvantum-számítástechnikai létesítmények kiépítésére irányuló folyamatos beruházásokat, az Unió IRIS2 programja keretében biztonságos kvantumkommunikációs infrastruktúrát vagy új kvantumérzékelő rendszereket, például az európai kórházakban a rák és a neurodegeneratív betegségek észlelésének felgyorsítása érdekében telepített kvantummágneses rezonancia képalkotó eszközöket.
A tervek között szerepel továbbá a kialakulóban lévő európai kvantumökoszisztéma megerősítése és egy virtuális Európai Kvantumkészségek Akadémiájának létrehozása, amely egyetlen központi kapcsolattartó pontként szolgál, láthatóvá téve a rendelkezésre álló kvantumtechnológiai képzést és gyakorlati alkalmazási lehetőségeket valamennyi oktatási szinten.
A stratégiát 2026-ra várható kvantumtörvény-javaslat fogja követni, amely megerősíti az e technológiák terén betöltött európai vezető szerep alapjait, ugyanakkor kezeli a kvantumtechnológiák megjelenésével kapcsolatos gazdasági és biztonsági kihívásokat.
További információért
Látogasson el a Quantum | Shaping Europe’s digital future oldalra frissítésekért és lehetőségekért.”
Forrás:
Kérdések és válaszok az uniós kvantumstratégiáról; Európai Bizottság; 2025. július 2. (uniós gépi fordítás)
Questions and answers on the EU Quantum Strategy; European Commission; Jul 2, 2025 (hivatalos, eredeti változat)
