„A Tanács a mai napon megállapodásra jutott az európai klímarendelet módosításáról. Ebben egy kötelező köztes célkitűzést határozott meg, amely szerint 2040-re az 1990-es szinthez képest 90%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátás). Ez az új cél kulcsfontosságú lépést jelent afelé, hogy az EU megvalósítsa hosszú távú célkitűzését, azaz 2050-re klímasemlegessé váljon.
A Tanács a módosításban néhány olyan területet is meghatároz, ahol rugalmasságra van lehetőség, valamint rögzíti a 2040-es cél és a 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat-politikai keret kulcselemeit. Ezek iránymutatást adnak a Bizottság jövőbeli, azt célzó jogalkotási javaslataihoz, hogy a tagállamok segítséget kapjanak a 2040-re kitűzött cél teljesítésében, ugyanakkor az európai iparágak és polgárok is támogatásban részesüljenek az átmenet során.
„A mai napon, a tagállamok széleskörű támogatása mellett, 2040-re 90%-os klímacélt fogadtunk el. A cél meghatározásakor a tudományos eredményeket vettük alapul, ugyanakkor e céllal azt is biztosítjuk, hogy versenyképességünk és biztonságunk se szenvedjen csorbát. Ez rendkívül fontos Európa jövője szempontjából, és bizonyítja, hogy képesek vagyunk egységes döntésre – még e kihívásokkal teli időszakban is. E célérték világos iránymutatást ad a következő évekre szakpolitikáink, iparágaink és beruházásaink számára. Ezennel készen állunk arra, hogy egy erősebb, versenyképesebb és biztonságosabb EU-t építsünk.” – Lars Aagaard, Dánia klíma- és energiaügyi, valamint közüzemi szolgáltatásokért felelős minisztere
A ma jóváhagyott szöveg képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz (ezeken a háromoldalú egyeztetéseknek nevezett megbeszéléseken alakul ki majd a jogszabály végleges szövege).
A Tanács által elfogadott legfontosabb módosítások
A Tanács megtartotta a Bizottság által javasolt célt, azaz a nettó ÜHG-kibocsátás 2040-re elérendő kötelező 90%-os csökkentését. Ugyanakkor néhány ponton módosította is a szöveget, hogy az választ adjon az EU versenyképességével kapcsolatos aggályokra, az igazságos és társadalmilag kiegyensúlyozott átmenet szükségességére, a természetalapú szén-dioxid-eltávolítással kapcsolatos bizonytalanságokra, valamint a tagállamok eltérő nemzeti körülményeire. E változtatások az európai vezetők által 2025. október 23-án elfogadott európai tanácsi következtetésekben megfogalmazott stratégiai iránymutatást követik.
Rugalmasság a tagállamok számára
A bizottsági javaslat három rugalmassági lehetőséget tartalmazott, amelyeket a Bizottságnak a 2040-re kitűzött cél elérésére irányuló jövőbeli jogalkotási javaslataiban megfelelően kifejezésre kell juttatnia. A Tanács tovább pontosította a rugalmasság területeit, amelyekbe a következők tartoznak:
- annak lehetősége, hogy a tagállamok a kiváló minőségű nemzetközi karbonkrediteket – a 2031 és 2035 közötti kísérleti időszakot követően – 2036-tól felhasználják arra, hogy azok „megfelelően hozzájáruljanak” a 2040-re kitűzött cél teljesítéséhez. E kreditek legfeljebb az 1990-es uniós nettó kibocsátások 5%-áig lesznek felhasználhatók, mégpedig egyszerre ambiciózus és költséghatékony módon. E hozzájárulásnak köszönhetően az Unión belüli nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2040-ig az 1990-es szinthez képest 85%-kal kell csökkenteni
- az Unión belüli tartós szén-dioxid-eltávolítás szerepe az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások ellensúlyozása terén
- fokozott rugalmasság az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a célértékek egyszerű és költséghatékony módon történő teljesítésének elősegítése érdekében, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy az általános előrelépés veszélyeztetése nélkül kezeljék a valamely ágazatban felmerülő hiányosságokat
A 2030 utáni időszakra szóló keret elemei
Az európai klímarendeletnek a Bizottság által javasolt módosítása emellett több olyan elvet és feltételt is meghatároz, amelyet figyelembe kell venni a 2030 utáni időszakra szóló szakpolitikai keret kidolgozásakor. Ennek célja lehetővé tenni a tagállamok számára a 2040-re kitűzött cél teljesítését, valamint biztosítani a beruházásokat generáló, igazságos, költséghatékony és társadalmilag kiegyensúlyozott átmenetet. A Tanács a bizottsági javaslat számos elemét megtartotta, de tovább is fejlesztette azokat, például az alábbiak révén:
- nagyobb hangsúlyt helyez az uniós gazdaság és ipar versenyképességének megerősítésére, valamint az egyszerűsítésre és az adminisztratív terhek csökkentésére
- egyértelművé teszi, hogy az átmenetnek igazságos módon kell végbemennie, és hogy figyelembe kell venni az eltérő tagállami körülményeket
- hangsúlyozza, hogy minden ágazatban technológiasemleges módon kell előmozdítani az innovációt és a biztonságos és méretezhető technológiák bevezetését, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az energiahatékonyság központi elv maradjon
- növeli az energiabiztonság támogatását, az uniós energiaellátás biztosítása érdekében fókuszba állítva a megújuló energiával kapcsolatos megoldásokat, az energia megfizethetőségét és a hálózatok korszerűsítését
- támogatja a – a köz- és magánfinanszírozásból történő – beruházásokat és innovációt, és biztosítja az innovatív technológiákhoz való hozzáférést az összes tagállamban
- foglalkozik a szén-dioxid-eltávolításnak az általános kibocsátáscsökkentéshez való realisztikus hozzájárulásával, ugyanakkor figyelembe veszi az ezzel kapcsolatos bizonytalanságokat
- különös figyelmet fordít a természetes szénelnyelők és a biodiverzitás hosszú távú védelmére és fokozására, kezelve az éghajlatváltozás és a természetes bolygatás által a földhasználatra és az erőgazdálkodásra gyakorolt hatásokat
A célérték felülvizsgálata
A Tanács az álláspontjában kétévente elvégzendő értékelésről is rendelkezik. Ennek során a legújabb tudományos bizonyítékok, a technológiai fejlődés és az EU globális versenyképessége alapján értékelni kell majd a köztes célok teljesítése terén elért eredményeket.
A tagállamok emellett tovább részletezték és szigorították a hatályos európai klímarendelet felülvizsgálati rendelkezését. A felülvizsgálat során egyebek mellett meg kell majd vizsgálni uniós viszonylatban a nettó elnyelésnek a 2040-es cél teljesítéséhez szükséges szinthez viszonyított szintjét, valamint az uniós iparágak globális versenyképességét érintő változó kihívásokat és az annak javítására nyíló lehetőségeket. Figyelembe kell majd venni továbbá az energiaárak alakulását és annak az iparágakra és a háztartásokra gyakorolt hatását.
A felülvizsgálat eredményei alapján a Bizottságnak adott esetben javaslatot kell majd tennie a klímarendelet módosítására. Ez magában foglalhatja a 2040-re elérendő cél kiigazítását vagy bármely további, a támogató keret megerősítését célzó intézkedés előterjesztését – nevezetesen az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi kohéziójának biztosítása érdekében.
Az ETS2 alkalmazásának elhalasztása
A Tanács emellett bevezetett egy rendelkezést, amellyel egy évvel el kívánja halasztani az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) alkalmazásának megkezdését, amely így 2027 helyett 2028-ban kezdené meg működését.
A következő lépések
Amint az Európai Parlament elfogadja saját álláspontját, a Tanács elnöksége megkezdi a tárgyalásokat a Parlamenttel, hogy a két intézmény megállapodhasson a módosítás végleges szövegéről.
Háttér
A 2021-ben elfogadott európai klímarendelet megteremti a jogi alapokat az EU hosszú távú, a Párizsi Megállapodással összhangban álló éghajlat-politikáihoz. Előírja, hogy 2050-re a gazdaság egészében kötelezően meg kell valósítani a klímasemlegességet, 2030-ra pedig legalább 55%-kal kell csökkenteni a nettó kibocsátásokat. Emellett lehetővé teszi egy 2040-re elérendő köztes klímacél meghatározását is.
Az Európai Bizottság 2024 februárjában közzétette az Európa 2040-re elérendő éghajlat-politikai céljáról készített közleményét, majd 2025. július 2-án javaslatot terjesztett elő a klímarendeletnek egy 2040-re elérendő céllal történő kiegészítésére.
Az Európai Tanács 2025 októberében stratégiai iránymutatást nyújtott a 2040-es cél kialakításához. A vezetők hangsúlyozták, hogy olyan kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, amelynek segítségével meg lehet őrizni és fokozni lehet az EU versenyképességét, ugyanakkor biztosítható az átmenet társadalmi méltányossága is. Azt is kiemelték, hogy figyelembe kell venni a természetalapú eltávolítással kapcsolatos bizonytalanságokat. Az Európai Tanács emellett felszólította a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az európai iparnak és polgároknak a 2040-re teljesítendő célérték elérése során való támogatásához szükséges támogató feltételeket.
- A Tanács álláspontja az európai klímarendelet módosításáról (angolul)
- Az európai klímarendelet módosítására irányuló javaslat (Európai Bizottság)
- Az Európai Tanács következtetései a versenyképességről és a kettős átállásról (2025. október 23.) (angolul)
- Európai klímarendelet
- Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében? (háttér-információk)
”
Forrás:
Éghajlat-politikai cél 2040-re: a Tanács kialakította álláspontját a 90%-os kibocsátáscsökkentésről; Európai Unió Tanácsa; 2025. november 5.
